Folyamatosan csökken Márki-Zay népszerűsége

A Századvég decemberben készült, legújabb felmérése szerint jelentősen csökkent Márki-Zay Péter népszerűsége az ellenzéki előválasztás óta. A baloldal miniszterelnök-jelöltjéről a megkérdezettek 36 százaléka nyilatkozott kedvezően és 56 százalék kedvezőtlenül. Ez mínusz húszpontos elutasítottságot jelent, ami ilyen rövid idő alatt kifejezetten jelentős veszteség. 

Októberben ugyanis – az előválasztás második fordulója idején – a választók 42 százaléka még kedvező véleményen volt Márki-Zay Péterről, és 47 százalékuk ítélte meg kedvezőtlenül. 

A mínusz ötpontos index a jelölt győzelmét követően akár kedvező irányba is elmozdulhatott volna, az elmúlt két hónapban azonban ezzel élesen ellentétes trend figyelhető meg: Márki-Zay Péter népszerűsége folyamatosan esik – összegezte a felmérés eredményét a Századvég.

A kutatás részleteiből az is kiderül, hogy Márki-Zay Péter kizárólag a fővárosban népszerű, igaz, ott is mindössze 49-47 százalék arányban. 

A megyeszékhelyeken élők 38 százaléka kedveli és 53 utasítja el a baloldal miniszterelnök-jelöltjét. Nagyon hasonló értékeket figyelhetünk meg a falvak (29-61 százalék) és a kisebb városok (34-56 százalék) esetében is.

Az ellenzék kormányfőjelöltje valamivel elutasítottabb a nők (32-57 százalék), mint a férfiak (41-53 százalék) körében, de mindkét nemnél kedvezőtlen megítélés alá esik.

A negyven év alatti választók között 44 százalék kedveli és 48 százalék nem, a negyven év feletti korosztályban mindössze harminc százalék ítéli meg kedvezően, míg 62 százalék kedvezőtlenül. 

A nyugdíjasok körében a jelölt kifejezetten elutasított: mindössze 24 százalék nyilatkozik róla kedvezően, viszont 66 százalék elutasítóan.

A bizonytalan szavazók esetében Márki-Zay Péter kedveltsége jelenleg 24 százalék, elutasítottsága pedig 45 százalékon áll.

Sokkoló felmérés a baloldalon

Amint arról már beszámoltunk, a Soros György által is támogatott 444.hu szerdán közölt egy közvélemény-kutatást, amelyet a portál szerint az új, összefogott ellenzéki kampányközpont rendelt meg, és a felmérés a baloldal számára kijózanító eredményt hozott. Eszerint a teljes lakosság körében 46 százalékos a Fidesz–KDNP és csak 32 százalékos az ellenzéki összefogás listájának a támogatottsága. Továbbá a megkérdezettek 52 százaléka mondta azt, hogy a mostani kormány maradását szeretné, és csak 43 százalék akarna kormányváltást.

Hitetlenkedő pártelnökök

A portál úgy tudja, a felmérést minden baloldali pártvezető kézhez kapta, de egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Közben több pártelnök is elismerte, hogy az ellenzéki kampánystáb rendelte meg a felmérést az Iránytű Intézettől, de azt állították, hogy még nem látták, az eredményt pedig valószerűtlennek nevezték. Kunhalmi Ágnes, az MSZP és Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke is hitetlenkedve nyilatkozott róla, szerintük képtelenség, hogy ekkora előnyük legyen a kormánypártoknak.

A Soros-közeli portál egyébként úgy tudja, hogy a kormánypárt saját, szintén nem a nyilvánosságnak szánt mérései is hasonló arányokat jeleztek az elmúlt hetekben. 

– A mérések alapján úgy tűnik, hogy az ellenzék nemcsak hogy lendületet vesztett az október közepe óta tartó passzivitással, de a Fidesz sikeresen át is vette a kezdeményezést, és növelni is tudta a táborát. Októberben még több kutatócég is döntetlenközeli helyzetet, esetleg enyhe ellenzéki fölényt mért 

– írta a 444.hu. A portál arra már nem tért ki, hogy nem csupán októberben, de az elmúlt hetekben is rendre a baloldal előnyéről szóltak a hírek a különböző – jellemzően baloldalhoz köthető – közvélemény-kutató cégek felmérései alapján. A most megszellőztetett eredmény azonban teljesen ellentétes trendet mutat, a hatalmas különbség azt sejteti, hogy a baloldali kutatócégek korábbi mérései nem a valós erőviszonyokat tükrözték. 

Mozgó célpontra lőnek a kutatók

Maga a 444.hu is beszámolt november 17-én arról, hogy a Závecz Research közvélemény-kutatása szerint négyszázalékos az előnye a közös ellenzéki listának a Fidesz–KDNP-vel szemben. Egy hónappal ezelőtt még 41 százalékosra mérték a baloldal támogatottságát, szemben a kormánypártok 37 százalékával. Ez a felmérés november 2–12. között készült, majd december elején a Závecz egy újabb kutatást tett közzé, amihez az adatokat a hvg.hu beszámolója szerint november közepén vették fel. Itt némileg korrigáltak a számokon, de még ekkor is a baloldali lista előnyét prognosztizálták. A Republikon Intézet novemberi felmérése azt állapította meg, hogy a pártválasztók körében némileg csökkent a Fidesz támogatottsága. De ami még fontosabb, hogy a Horn Gábor egykori SZDSZ-es államtitkár vezette kutatócég összességében azt állította, hogy „az ellenzéki tömb továbbra is magasabb támogatottsággal bír, mint a Fidesz, a teljes népesség és a pártválasztók körében is”.

A Népszava pedig most pénteken közölte a Publicus Intézet november végén készült felmérését, amely szerint továbbra is vezet a baloldal a kormánypártok előtt. Az összes megkérdezett 36 százaléka az ellenzéket támogatná, míg 32 százaléknyian a Fidesz–KDNP-t. A lap azzal próbálta magyarázni a teljesen eltérő eredményeket, hogy „mozgó célpontra lőnek a közvélemény-kutatók”. Pulai András, a Publicus Intézet vezetője a Népszavának azt mondta, kismértékben náluk is csökkent az ellenzék előnye, ám a verseny továbbra is teljesen nyitott.

Üzenetértékű, hogy a 444.hu megszellőztette az eddigi baloldali felmérésekkel szöges ellentétben lévő adatokat. 

Vélhetően a kormányváltást sürgető egyes érdekcsoportok, a baloldal lejtmenetét látva, elérkezettnek látták az időt a vészharang megkongatására.

Ezt igazolja a 444.hu cikkében megfogalmazott nyílt bírálat, amely szerint Márki-Zay Péter ugyan továbbra is járja az országot, és az ellenzék politikusai a sajtóban megjelent hírekre közleményekkel és közösségi médiás posztokkal sűrűn reagálnak, de az előválasztás második fordulója óta nem voltak képesek diktálni a tempót. – Azóta alig fordult elő, hogy akár csak egy napra olyan téma foglalkoztassa a közvéleményt, amivel ők jöttek elő – írta a Soros-közeli portál.

Borítókép: Márki-Zay Péter (Fotó: Havran Zoltán)