Nem tájékozatlan a vidéki ember

Bármilyen információt elérhet az interneten az ember, csak néhány kattintás kérdése – ezt tudja a magyar felhasználók túlnyomó többsége, és vélhe­tően alig akad, aki ne ismerné az internet fogalmát.

Akit érdekel a politika, és úgy érzi, felelős döntést kell hoznia az országgyűlési választásokon, azt semmi nem gátolhatja abban, hogy minden őt érdeklő részletnek utánanézhessen a világhálón.

A hálózatfejlesztéseket és a digitális kompetenciák fejlesztését (vagyis az internet használatának oktatását) a közelmúlt kormányai anyagilag és programszervezésben is kiemelten támogatták - jegyzi meg a Magyar Nemzet cikke.

Széles sáv mindenkinek

A Szupergyors internet program 2015-ben indult el azzal a céllal, hogy 2020-ra minden háztartás elérhesse a legalább 30 Mbps sebességű internetet. Ehhez csaknem egymillió új elérés kiépítésére volt szükség, ami 2018-ra be is fejeződött mintegy 150 mil­liárd forintból, amelyből 67 milliárdot az állam állt (az összeg másik felét a beruházó vállalatok fizették). Emellett 2018 januárjában nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítette a kormány a nagy sebességű mobil hírközlési (4G, 4G+, 5G) hálózatfejlesztési beruházásokat.

Az internetelérést több módon lehet illusztrálni. A Központi Statisztika Hivatal legutóbbi, 2020-as kimutatása szerint a magyar háztartások 88 százalékának volt internet-hozzáférése. Ezzel az uniós tagállamok középső harmadában foglalunk helyet, az ­uniós átlag 91 százalék.

Mi több, az internet-előfizetők 99 százaléka döntött a gyorsabb szolgáltatás, a széles sávú net mellett.

Az internetet használó háztartások 71 százalékában volt mobilnetes előfizetés is. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság adatai szerint az okostelefonos előfizetések 2017 harmadik negyedéve és az egy évvel ezelőtti állapot között 1,6 millióval nőttek, így elérték a hétmilliót. Ehhez még hozzá kell számolni azt a félmillió előfizetést, amit nagyképernyős mobileszközökhöz, vagyis tabletekhez, laptopokhoz váltottak ki. Egy átlagos mobilnet-előfizető havonta jelentős, 7,2 GByte adatforgalmat generál.

Segítség a kis jövedelműeknek

Az internetellátottság mértékének továbbra is egyik meghatározó tényezője a háztartások jövedelmi helyzete. Az internet iránti igényt ennek fényé­ben jól tükrözi, hogy 2020-ban a 16–74 éves korosztályban

azon csoport háromnegyedének is volt széles sávú kapcsolata a világhálóval, amelynek a havi nettó jövedelme nem érte el a 250 ezer forintot.

Ebben szerepe lehetett annak, hogy a kormány javaslatára Magyarországon két lépésben csökkent az internet-előfizetés áfája: 2017. január 1-jétől 27-ról 18 százalékra, majd 2018. január 1-jétől 18-ról öt százalékra, elérve az unióban a legalacsonyabb adókulcsot ennél a szolgáltatásnál. Az intézkedés hatályának első két éve alatt összesen 35-40 milliárd forinttal több maradt a lakossági és a céges előfizetőknél, és annak idején összesen 17-18 százalékkal lett olcsóbb a szolgáltatás.

Aki még az áfacsökkentés után is drágának találja az internet-előfizetéseket, a kedvezményes digitális jólét alapcsomaggal (DJA) élhet a mai napig is. A csomag a szolgáltatók kínálatában meglévő legkedvezőbb árú internet-előfizetéshez képest is 15 százalékkal olcsóbb azoknak, akiknek még soha nem volt internet-előfizetésük. (Jelenleg a legolcsóbb DJA 1990 forintba kerül, a legdrágább 3820-ba a három nagy mobilszolgáltatónál.)

Tudás az eszköz mellé

Mindezek mellett a Digitális jólét program segítségével

2018 végére minden magyarországi település legalább egy közintézményében és legalább egy közterületén ingyenes, széles sávú wifiszolgáltatást tettek elérhetővé.

Mintegy ötmilliárd forint jutott arra is, hogy kialakítsák a digitális pontokat, azokat a közösségi tereket országszerte, ahol a legújabb eszközökön, a leggyorsabb hálózaton professzionális segítséggel ismerkedhetnek meg a digitális világgal azok, akiknek eddig nem volt rá lehetősége. (Ezen a linken megtalálhatja az önhöz legközelebb lévő digitális jólét program pontot.)

Borítókép: illusztráció