Ukrán válság

2022.05.19. 07:07

Agresszív orosz támadások Donbászban

Élő közvetítés az orosz–ukrán háború 85. napjáról.

Korszerű fegyverrendszert vásárolt Fehéroroszország Moszkvától

FEHÉROROSZORSZÁG KÉT KORSZERŰ FEGYVERRENDSZERT, RÖVID HATÓTÁVOLSÁGÚ ISZKANDER HARCÁSZATI RAKÉTÁKAT ÉS SZ-400-AS LÉGVÉDELMI RENDSZEREKET VÁSÁROLT OROSZORSZÁGTÓL- jelentette be csütörtökön Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Minszkben. 
Ilyen fegyverzettel már teljesen más hadseregről beszélünk- jelentette ki a fehérorosz elnök országa haderejéről a BelTa helyi hírügynökség jelentése szerint.

 

A NATO Reagáló Erőiből alakul Romániában NATO-harccsoport

A NATO ROMÁNIAI HARCCSOPORTJÁT (BATTLE GROUP FORWARD PRESENCE - BGFP) AZOKNAK A TÖBBNEMZETISÉGŰ SZÖVETSÉGES CSAPATOKNAK AZ ÁTMINŐSÍTÉSÉVEL ALAKÍTJÁK MEG MÁJUS FOLYAMÁN, AMELYEKET A REAGÁLÓ ERŐK RÉSZEKÉNT VEZÉNYELTEK ROMÁNIÁBA

- közölte csütörtökön a bukaresti védelmi minisztérium. A tárca felidézte: a bulgáriai, romániai, szlovákiai és magyarországi harccsoport létrehozásával a NATO védelmi és elrettentő képességét akarja közép- és hosszú távon erősíteni, miután Oroszország katonai konfliktust idézett elő Ukrajnában. Franciaország kezdeményezésére a romániai harccsoport gerincét a Romániába küldött nagyon magas készenlétű összhaderőnemi műveleti erejéhez (VJTF) tartozó francia zászlóalj fogja képezni, amelyhez rotációs alapon csatlakoznak majd belgiumi és holland csapatok.

 

Kínai külügyminiszter: a NATO, az EU és Oroszország átfogó párbeszédére van szükség

Kína felszólítja a NATO-t és az Európai Uniót, hogy kezdjen átfogó párbeszédet Oroszországgal - jelentette ki csütörtökön Vang Ji kínai külügyminiszter a BRICS-országcsoport tagjainak videokonferencia formájában tartott találkozóján.

Az Oroszország, India, Kína, Brazília, és Dél-afrikai Köztársaság gazdasági együttműködési szövetségének tanácskozásán elhangzottakról a kínai külügyminisztérium számolt be.

Vang Ji figyelmeztetett, hogy az ukrajnai "krízis" komoly csapást mért a nemzetközi kereskedelem rendes működésére, az ellátási láncolatok stabilitására, s fenyegetést jelent a globális élelmiszer-ellátásra, valamint a pénzügyi és energetikai biztonságra. Reményét fejezte ki, hogy Moszkva és Kijev képesek lesznek felülkerekedni a nehézségeken, és folytatni tudják a béketárgyalásokat.

A kínai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nyugati fegyverszállítások nem fognak békét hozni Ukrajnának, a szankciók és a nyomásgyakorlás pedig nem fogják megoldani Európa biztonságpolitikai dilemmáit. Rávilágított, hogy az ukrajnai háború keltette válság elhúzódik. "A nemzetközi közösségnek együtt kell működnie a béke érdekében, a feleknek gyakorlati intézkedésekkel kell a konfliktus lehűtésén fáradozniuk, s nem olajat önteniük a tűzre" - mondta.

Arra figyelmeztetett, hogy a hidegháborús blokkmentalitás és a nyers erő politikája komoly veszélyt jelent a globális békére és biztonságra. "Napjainkban, amikor az államok egymásra vannak utalva, nem működnek az abszolút és kizárólagos biztonságra való törekvések" - hangsúlyozta a kínai diplomácia vezetője.

Mint mondta, a nemzetközi közösségnek el kell utasítani a hidegháború korszakának mentalitását és a zéró végösszegű játszmák logikáját, s tiszteletben kell tartani minden ország nemzetbiztonsági érdekeit. Kijelentette, hogy egyetlen országnak vagy országcsoportnak sincs joga arra, hogy elszigeteljen más államokat.

Vang Ji egyben javaslatot tett a BRICS kiszélesítésére, s ezzel összefüggésben az új tagok felvételéhez szükséges szabványok és eljárások kidolgozására.

Oroszországot a BRICS ülésén Szergej Lavrov külügyminiszter képviselte. A kínai tárca szerint az orosz diplomácia vezetője részletesen tájékoztatta az országcsoport tagjait a hadművelet fejleményeiről, illetve az ukrajnai helyzetről.

Ukrajna további támogatásáról tárgyalt Johnson és Zelenszkij

Az Ukrajnának nyújtandó további brit katonai támogatásról és a globális élelmiszer-ellátási biztonságról, ezen belül az ukrán exportútvonalak megnyitásának lehetőségéről tárgyalt csütörtökön Boris Johnson brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő.

A Downing Street szóvivőjének beszámolója szerint a telefonos megbeszélésen Zelenszkij tájékoztatta Johnsont a Donyec-medence helyzetéről és arról a folytatódó küzdelemről, amelynek célja "Ukrajna teljes szuverén területének visszaszerzése", valamint a harcok térségében terjesztett orosz álinformációkkal szembeni fellépés.

A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása szerint Johnson kifejezésre juttatta "az ostromlott Mariupol bátor védői iránt érzett, nem halványuló csodálatát", egyben felszólította Oroszországot, hogy a hadifoglyokkal az őket megillető méltósággal és tisztelettel bánjon.

A megbeszélésen a brit kormányfő felidézte, hogy London a minap 1,3 milliárd font (csaknem 600 milliárd forint) értékű újabb katonai segélycsomagot állított össze Ukrajna számára.

A Downing Street szóvivője szerint a csomagban ezúttal messzehordó tüzérségi eszközök, hajók ellen bevethető szárazföldi indítású rakéták és drónok szerepelnek.

A csütörtöki telefonos megbeszélésen Boris Johnson és Volodimir Zelenszkij megállapodott arról is, hogy erősítik az együttműködést a szövetséges országokkal, köztük az Egyesült Államokkal, Franciaországgal és Németországgal az Ukrajna számára hosszabb távon kidolgozandó biztonsági struktúra elemeinek meghatározása érdekében.

A brit miniszterelnök és az ukrán államfő áttekintette, hogy milyen lehetőségek vannak a kritikus fontosságú szárazföldi és tengeri útvonalak megnyitására az ukrajnai gabona exportja előtt, és kölcsönösen kötelezettséget vállaltak arra, hogy utasítják stábjaikat a következő lépések sürgős meghatározására.

Magyarországi kardiológusok támogatták az ungvári orvosokat

Humanitárius támogatást kaptak az ungvári orvosok a Magyar Kardiológusok Társaságától. Az ungvári TV21 beszámolója szerint a szállítmány egészségügyi felszerelést, gyógyszereket és fertőtlenítőszereket tartalmaz.

A Magyar Kardiológusok Társasága korábban a Kárpátaljai Megyei Kardiológiai Központot is támogatta, akkor két EKG-készüléket és 35 katéteres érhálót adományoztak a kollégáknak.

Erdogan továbbra is ellenzi a svéd és a finn NATO-csatlakozást

Svédország és Finnország szerdán hivatalosan is beadta csatlakozási kérelmét a NATO-ba, a török elnök, Recep Tayyip Erdogan azonban változatlanul ellenzi a két észak-európai ország felvételét a katonai szövetségbe.

Erdogan a török ifjúság és sport nemzeti ünnepe alkalmából beszélgetett fiatalokkal. Elmondta, hogy már a szövetségeseknek is jelezték, hogy nemet fognak mondani a két ország NATO-csatlakozásra. Hangsúlyozta, hogy nem terveznek eltérni az eddigi álláspontjuktól.

Ezúttal is azzal vádolta a két skandináv országot, hogy nem csak pénzügyileg, de fegyverzettel is támogatják a terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).

Törökország vétója könnyen megakaszthatja a Stockholm és Helsinki - a legtöbb NATO-tagállam által szorgalmazott - felvételét, ugyanis az új tagok csatlakozását konszenzussal, mind a 30 NATO-tagállamnak jóvá kell hagynia.

EP: Fehéroroszország is felelős az Ukrajna elleni orosz háborúért

Minden Oroszországgal szembeni szankciót Fehéroroszország esetében is alkalmazni kell, ugyanúgy viselnie kell a nemzetközi jogból eredő összes jogi következményt, mert szintén felelős az Ukrajna elleni orosz háborúért – jelentették ki az Európai Parlament (EP) képviselői csütörtökön.

A képviselők állásfoglalásukban elítélték a támogatást, amellyel Minszk lehetővé tette az orosz csapatok és fegyverek számára, hogy áthaladjanak Fehéroroszország területén, használják a légterét, tankoljanak és katonai lőszereket tároljanak ott. Hangsúlyozták továbbá, hogy átfogó vizsgálatot kell folytatni az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök rezsimje által a fehérorosz nép ellen elkövetett bűncselekmények ügyében. 

Elfogták a háborús bűnökkel vádolt ukrán zászlóalj egykori parancsnokhelyettesét 

Egy rosztovi kerületi bíróság döntése alapján előzetes letartóztatásba helyezték Denis Murigát, az ukrán nacionalista Aidar zászlóalj egykori parancsnokhelyettesét. A férfi egy menekültáradatban megbújva próbált meg eljutni Oroszországba, de a hatóságok azonosították - adta hírül a RIA orosz hírügynökség.

Az orosz híradások szerint Muriga beismerte, hogy közreműködött a Luhanszki Népköztársaságban egy híd felrobbantásában, amikor több embert is megölték.

A több száz fős Aidar zászlóalj az Amnesty International szerint háború bűnöket követett el Donbászban. 2015-ben hivatalosan feloszlatták, majd az ukrán hadsereg 24. különálló rohamzászlóaljává szervezték át.

Moszkva portugál diplomatákat utasít ki

Moszkva kiutasított csütörtökön öt portugál diplomatát, válaszul Lisszabon korábbi hasonló intézkedésére.

Az orosz külügyminisztérium csütörtökön bekérette a moszkvai portugál nagykövetet, akinél határozott tiltakozását fejezte ki a portugál hatóságok „provokatív” döntése miatt, amelyben a portugáliai orosz diplomáciai képviselet 10 alkalmazottját nemkívánatos személynek nyilvánították. Az orosz fél hangsúlyozta, hogy ez a barátságtalan lépés negatív hatással lesz a kétoldalú kapcsolatokra. 

Az öt kiutasított portugál külügyi alkalmazottnak 14 napon belül kell elhagynia Oroszországot. Az orosz diplomáciai tárca szerdán 34 francia, 27 spanyol és 24 olasz diplomatát nyilvánított nemkívánatos személynek, válaszul Párizs, Madrid és Róma korábbi hasonló intézkedésére.

A minisztérium csütörtökön bekérette a moszkvai lett nagykövetet is, akinél határozott tiltakozását fejezte ki a rigai parlament "provokatív" döntése okán, amely egy 1994-es orosz-lett megállapodás felfüggesztésével megnyitotta az utat a szovjet emlékművek lebontása előtt. 

A tárca közölte, hogy a nemzetközi joggal összhangban az orosz fél fenntartja magának a jogot, hogy ellenintézkedéseket foganatosítson.

Az orosz külügyminisztérium feltételhez köti az ukrajnai tengeri kikötőkhöz való hozzáférést

Az RBC ukrajnai kiadása arról ír, hogy az orosz külügyminisztérium az ország elleni szankciók feloldásához köti az ukrajnai kikötők megnyitását, ami fontos lenne egyebek mellett a gabonaexport folytatása szempontjából.

Az ukrán elnöki hivatal álláspontja az, hogy „elegendő" lenne, ha az orosz erők kivonnák hajóikat a Fekete-tenger azon területéről, ahol a szállítóhajók közlekednek.

Újabb robbanások az oroszországi Belgorodban és környékén

Egyre gyakoribbak a robbanások az ukrán határtól 40 kilométernyire fekvő oroszországi Belgorodban, amelynek üzemanyagraktárát komoly ukrán támadás érte még április elején. A helyiek beszámolója szerint vasárnap is robbanásokra ébredtek, és

eleinte nem tudták eldönteni, hogy az orosz fegyverek zaját hallják, amint azok ukrajnai célpontokat lőnek, vagy ukrán rakétáktól kell tartaniuk.

Belgorod és más határ menti orosz városok tisztségviselői az elmúlt hetekben többször beszámoltak az ukrán erők támadásairól. Ezen a héten legalább három támadásról adtak hírt, múlt héten pedig Vjacseszlav Gladkov, a belgorodi régió kormányzója arról beszélt, hogy

a térség egyik kisvárosát ért csapás következtében egy orosz civil meghalt.

Ukrajna hivatalosan eddig nem ismerte el, hogy köze van az incidensekhez.

Zelenszkij hivatalvezetője: nem lesz tűzszünet, míg az orosz csapatokat ki nem vonják

Mihail Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetője csütörtöki Twitter-posztjában azt írja: „ne ajánljanak” nekik tűzszünetet, mert az kizárt az orosz csapatok teljes kivonása nélkül. Amíg ezt Oroszország nem teszi meg,

addig a „tárgyalások” megmaradnak a fegyverszállítás és a szankciók szintjén

– fogalmazott.

Provokációtól tartanak az oroszok

Az Igor Konasenkov orosz vezérőrnagy által ismertetett csütörtöki hadijelentés szerint az elmúlt nap folyamán az orosz légierő hét harcálláspontot talált el, köztük az ukrán fegyveres erők 24. gépesített gyalogos dandárjáét Mikolajivkában és a 104. területvédelmi dandárjáét Konsztantyinivkában, továbbá 11 rakéta- és tüzérségi fegyver- és lőszerraktárt és 26 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint egy Sz-300-as és egy Buk-M1-es légvédelmi zászlóaljat.

Az orosz védelmi miniszter szóvivője szerint a harcászati légierő csapásai következtében több mint 340 „nacionalista” életét vesztette, 62 katonai eszköz pedig üzemképtelenné vált.

Az orosz légvédelem 15 drónt – köztük egy Bayraktar-TB2-est, és 12 Szmercs-rakétát lőtt le.

Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője szerda esti tájékoztatóján ukrán hadifoglyok vallomására hivatkozva azt állította, hogy az ukrán hadsereg információs és pszichológiai műveleti központja nyugati segítséggel újabb,

a bucsai forgatókönyv szerinti provokációra

készül.

A tábornok szerint a donyecki régióban lévő Kosztyantyinivka városában orosz katonáknak öltözött, fehér karszalaggal ellátott fegyveresek ukrán civileket lőnek majd le kamerák előtt.

Videón az ukrán hadifoglyok fogva tartási körülményei

Az orosz hadsereg videót adott közre a „Donyecki Népköztársaság” egyik településén fogva tartott ukrán katonák körülményeiről. A felvételen a hadifoglyok is beszámolnak tapasztalataikról, egyebek mellett arról, hogy bőséges és jó minőségű ételt kapnak, tiszta ágyneműt, és ha szükséges, megfelelő orvosi ellátást.

A felvételen jól látható: zsúfolt helyiségben, emeletes ágyakon kaptak helyet a katonák.

Volt, aki olvasott, volt, aki zenét hallgatott vagy csendben beszélgetett.

Eleinte nem tudtam, mire számíthatok, de ez végül jobb lett, mint amit vártam. Semmi baj, minden rendben van velünk. Mindenki együttérző, (...) senki sem sérteget bennünket, senki sem személyeskedik velünk semmilyen módon

– nyilatkozta egy ukrán hadifogoly hadnagy.

A felvétel hitelességét a háborús körülmények miatt természetesen nem lehet egyértelműen megerősíteni.

Uniós biztos: a háborús bűncselekmények elkövetőit felelősségre kell vonni

Az Európai Unió határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni támadását, és ragaszkodik ahhoz, hogy a konfliktus során elkövetett háborús bűncselekmények elkövetőit felelősségre kell vonni – jelentette ki az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Brüsszelben csütörtökön.

Didier Reynders, az Európai Parlament plenáris ülésének az ukrajnai háborús bűnelkövetők elszámoltatásáról tartott vitáján hangsúlyozta: Oroszország indokolatlan háborúja nemzetközi jogot sért, és szembe megy az ENSZ nemzetközi szerződéseiben foglaltakkal.

Kijelentette: az ukrajnai orosz háború a kontinens és az egész világ biztonságát fenyegeti. Az Ukrajnában elkövetett háborús bűnöket ki kell vizsgálni, a bizonyítékokat Ukrajnán kívül kell tárolni. Lehetővé kell tenni, hogy az Európai Unió tagállamai közötti igazságügyi együttműködésért felelős, hágai székhelyű uniós ügynökség, az Eurojust megőrizhesse, elemezhesse és tárolhassa az alapvető nemzetközi bűncselekményekkel, például a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos bizonyítékokat.

Az EU együttműködik a tagállami hatóságokkal, a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC), és támogatást nyújt az ukrajnai hatóságok vezette eljárásokhoz – tette hozzá az uniós biztos.

Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője, az MTI-hez is eljuttatott írásbeli felszólalásában kijelentette: háborús bűncselekmények és a népirtás nem maradhat büntetlenül. Minden rendelkezésre álló eszközt igénybe kell venni, hogy fény derüljön a háborús bűntettekre, azokat teljes körűen kivizsgálják, és az elkövetőket felelősségre vonják.

Támogatunk minden szankciós csomagot. Amit nem tudunk elfogadni, az az olaj- és gázembargó, hiszen az tönkretenné a magyar gazdaságot. Nagyobb kárt okozna nekünk, mint a büntetendő félnek. Nekünk a magyar emberek érdekeit kell mindenekelőtt szem előtt tartanunk

– tette hozzá Gál Kinga.

Helyi lakosok várnak a buszmegállóban az önhatalmúlag kikiáltott „Donyecki Népköztársaság” ellenőrzése alatt álló dékelet-ukrajnai Mariupolban 2022. május 17-én.
Forrás: MTI/AP/Alexei Alexandrov

Kárpátalján fogták el az ukránok a csernobili atomerőmű vezérigazgató-helyettesét

Az ukrán állami nyomozóiroda friss közlése szerint egy, a titkosszolgálattal közösen kivitelezett akcióban még márciusban Kárpátalján elfogták és őrizetbe vették a csernobili atomerőmű vezérigazgató-helyettesét. Hazaárulással vádolják, mert – mint írják – hadiállapot idején elhagyta szolgálati helyét és rejtőzködött.

Azt is vizsgálják, hogy együttműködött-e az oroszokkal az atomerőmű elfoglalása idején.

Újabb 771 ukrán fegyveres adta meg magát a mariupoli acélműnél az orosz katonai szóvivő szerint

Az elmúlt 24 órában az Azov „nacionalista alegység” 771 fegyverese adta meg magát a Mariupolban, az  Azovsztal acélműnél – jelentette be csütörtökön Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi miniszter szóvivője.

A tábornok szerint az üzemből május 16. óta összesen 1730 fegyveres adta meg magát, köztük 80 sebesült. Elmondta, hogy aki kórházi ápolásra szorul, ezt a donyecki „népköztársaság” novoazovszki és donyecki egészségügyi intézményeiben megkapja.

Gyenisz Pusilin, a donyecki „népköztársaság” vezetője, a Szolovjov Live online televíziós csatornán azt mondta, hogy a bekerített ukrán erők több mint fele elhagyta a létesítményt, és a többiek folyamatosan adják meg magukat.

Nem szállít több rakétakilövő rendszert az USA Ukrajnának

Nem szállít az USA többszörös rakétakilövő rendszereket Ukrajnának, mert attól tartanak, hogy azokkal orosz területen hajtanának végre csapásokat, ami a konfliktus kiterjesztését illetve elhúzódását vonhatja maga után – írta a Nexta a Politico értesüléseire hivatkozva.

Ledöntötték Alekszandr Nyevszkij nagyfejedelem szobrát Harkovban

Alekszandr Nyevszkij vagy I. Sándor vlagyimiri nagyfejedelem orosz nemzeti hős szobrát ledöntötték Harkovban.

1730 azovstali harcos adta meg magát eddig

Az orosz védelmi minisztérium csütörtök reggeli tájékoztatója szerint

hétfő óta összesen 1730 harcos adta meg magát Azovstalból.

Ebbe beletartozik további 771, akik az elmúlt 24 órában adták meg magukat, közülük 80-an megsebesültek. Az orosz védelmi minisztérium szerint a sebesülteket a novoazovszki és donyecki kórházakban látják el – írta a The Guardian.

Egy ember meghalt, többen megsebesültek az orosz települést ért hajnali támadásban

Ukrán tüzérségi támadás érte az orosz Tetkinót az orosz–ukrán határnál csütörtök hajnalban, a támadásban egy ember meghalt, többen megsebesültek.

Az áldozat egy teherautó sofőrje volt, aki árut szállított egy szeszfőzdébe – közölte Roman Sztarovoj Kurszk régió kormányzója. Ő a második orosz civil halott, korábban május 11-én Belgorodban halt meg egy ember egy ukrán támadást követően.

234 menekülőnek segítettek a humanitárius tranzitponton szerdán

A budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton szerdán 234 menekülőnek segítettek. Az éjszakát 47 ember töltötte a létesítményben – tájékoztatta Budapest Főváros Kormányhivatala csütörtökön az MTI-t.

A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internet elérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve – írták.

A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárt üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket. A tranzitpontról továbbutazóknak a Keleti és a Nyugati pályaudvarra, valamint a Liszt Ferenc repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás biztosításában – áll a közleményben.

Mintegy tízezren érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán-magyar határszakaszon 5590 ember lépett be szerdán Magyarország területére, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4269-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 329 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – tájékoztatott az ORFK.

Az ukrajnai háború elől hétfőn 215 ember, köztük 96 gyermek érkezett Budapestre vonattal – tették hozzá.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azt közölte csütörtökön a police.hu oldalon, hogy a Készenléti Rendőrséggel és a rendőrjárőrképzésben részt vevőkkel segítik az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.

Folyamatosan tartják a rendőrök a kapcsolatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, a Magyar Államvasutak Zrt., a Budapesti Közlekedési Központ, a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóság, Budapest Főváros Kormányhivatala, valamint a segélyszervezetek munkatársaival

– írták.

Fekete-tengeri orosz parancsnoki állást ért találat, több tiszt meghalt

Az ukrán hadsereg jelentése szerint tüzérsége megsemmisítette egy Fekete tengeren állomásozó orosz tengerészdandár parancsnoki állását.

A csapás következtében három tiszt meghalt, tizennégy katona megsebesült

– írta a Nexta.

Az ukrán hadsereg állítását független forrásból nem lehet ellenőrizni.

Orosz kommunikációs bázist semmisített meg az ukrán tüzérség

Az ukrán tüzérség egy R-330Zh „Resident” orosz interferenciaállomást semmisített meg. Az állomás a rádió- és videojelek automatikus észlelésére, lehallgatására és elemzésére szolgált.

Ennyien haltak meg a donyecki Bakhmutot ért orosz légicsapásban

Ötre emelkedett a halálos áldozatok száma a települést ért május 17-i légicsapást követően, amikor találat ért egy lakóházat – írta a regionális ügyészség.

Három találat után is egyben maradt egy orosz tank Szeverodonyecknél

A jelenleg is zajló szeverodonyecki folyami csatában három találat érte az orosz T-72B típusú tankot, a tank ennek ellenére nem semmisült meg – írta a Nexta.

Több épületet eltaláltak Tetkinóban

Az ukrán erők csütörtök hajnalban egy orosz falut lőttek az orosz–ukrán határ közelében, legalább egy civil meghalt – közölte a regionális kormányzó.

Ukrajna támogatásáról tárgyalnak a G7 pénzügyminiszterei

A G7-ek pénzügyminiszterei csütörtökön találkoznak Németországban, abban a reményben, hogy sikerül kidolgozni a háború által sújtott ukrajnai gazdaság támogatásának tervét. Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere a koenigswinteri találkozó előtt kijelentette, hogy az eddigi megállapodások „nem elégségesek”.

Az Egyesült Államok 40 milliárd dolláros segélycsomag elfogadása előtt áll, Japán pedig csütörtök reggel közölte, hogy a Világbankkal összehangolva 600 millió dollárra duplázza az Ukrajnának nyújtott segélyt.

Boris Johnsontól várnak magyarázatot

Boris Johnson brit miniszterelnököt faggatták egy, az invernessi repülőtérről Moszkvába tartó privát charterjárattal kapcsolatban, amelyre egy nappal az orosz repülési tilalom életbe lépése után került sor.

British Prime Minister Boris Johnson
Boris Johnson miniszterelnök
Forrás: Anadolu Agency via AFP

Richard Thomson, az SNP parlamenti képviselője azt mondta: "A héten közzétett légiforgalmi irányítói átiratok felfedték, hogy annak ellenére, hogy értesültek a tervezett repülésről, az Egyesült Királyság kormánya nem kísérelték meg megakadályozni a gép felszállását. A miniszterelnök vállalja-e, hogy a lehető leghamarabb tájékoztatja a házat: ki utazott azon a járaton; miért nem kísérelte meg az Egyesült Királyság kormánya a gépet a földön tartani, annak ellenére, hogy előzetesen tájékoztatták a járatról, és mit tesz majd a miniszterelnök személyesen annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló szankciósértés?"

Így robbantották fel az ukránok a stratégiai fontosságú hidat - videó

Autóba pakolt taposóaknákkal robbantottak fel egy Szeverodonyeck melletti hidat az ukrán erők, hogy lassítsák az orosz katonai gépezet haladását. 

A Világbank 30 milliárd dollárt ad

A Világbank 30 milliárd dollárt bocsát rendelkezésre az élelmezésbiztonsági válság megfékezésére. 12 milliárd dollárt szánnak új projektekre, 18 milliárdot pedig a már jóváhagyott, de még nem folyósított élelmiszerekkel és táplálkozással kapcsolatos projektek finanszírozására. 

ENSZ: Évekig is eltarthat a globális élelmiszerválság

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a háború okozta gabona- és műtrágyahiány, a klímaváltozás és a covid-járvány okozta ellátási problémák azzal fenyegetnek, hogy emberek tízmilliói kerülnek élelmiszer-ellátási bizonytalanságba, miközben a pénzügyi piacokon ismét erősen esnek a részvényárak az inflációtól és a világméretű recessziótól való félelemtől.

A globális élelmezésbiztonságról szóló New York-i ENSZ-ülésen azt mondta, hogy „alultápláltság, tömeges éhínség következhet be egy évekig tartó válságban", miközben ő és is mások sürgették Oroszországot, hogy engedje piacra kerülni az ukrán gabonaexportot.

Az invázió előtt Ukrajnát a világ kenyérkosarának tekintették, havonta 4,5 millió tonna mezőgazdasági terméket exportált kikötőin keresztül – a bolygó búzájának 12%-át, kukoricájának 15%-át és napraforgóolajának felét adta. Mivel a kikötőket az orosz hadihajók elzárták a világtól, az utánpótlás csak zsúfolt szárazföldi útvonalakon közlekedhet, amelyek sokkal kevésbé hatékonyak.

Újabb orosz katonák állnak bíróság elé

Napokon belül két további meg nem nevezett orosz katona meghallgatása kezdődik el, akiket azzal vádolnak, hogy egy teherautóra szerelt 122 mm-es rakétavetővel lőttek lakóházakat és polgári épületek Harkov területén. Egy harmadik orosz katonát pedig nemi erőszakkal és gyilkossággal vádolnak.

Az inváziót „különleges katonai műveletnek" nevező Oroszország tagadja, hogy katonái háborús bűnöket követtek volna el.

Elismerte tettét a háborús bűnnel vádolt orosz katona

Bűnösnek vallotta magát a 21 éves Vadim Sisimarin orosz harckocsiparancsnok, akit azzal vádoltak, hogy egy autó ablakából lelőtt egy 62 éves fegyvertelenül kerékpározó férfit február 28-án az északkeleti Szumi régióban lévő Csupakhivka faluban. Ő az első orosz katona, akit háborús bűncselekmény miatt állítottak bíróság elé Ukrajnában.

Az ügyet három bíró tárgyalja, akiknek egyhangú ítéletet kell hozniuk a gyanúsított elítéléséhez, még a bűnösség beismerése után is. A fiatal katona életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat.

Az ukrán civilek megölésével vádolt 21 éves Vadim Sisimarin orosz őrmester perének tárgyalására érkezik egy kijevi bíróságon 2022. május 13-án
Forrás: Efrem Lukackij

Meghosszabbíthatják a hadiállapotot

Volodimir Zelenszkij bejelentette, hogy aláírt egy rendeletet a hadiállapot 90 nappal történő meghosszabbításáról, hogy további idő álljon rendelkezésre az inváziós erők kiűzésére. A rendeletet a parlamentnek is jóvá kell hagynia.

Zelenszkij: Az orosz "csodafegyverek" az invázió teljes kudarcát jelzik

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szokásos éjszakai videóüzenetében reagált a nap orosz hírére, miszerint új generációs lézerfegyverek tömeggyártásába kezdenek, illetve hamarosan szolgálatba állnak az S-500-as légvédelmi rendszerek. Az ukrán elnök szerint Oroszország megpróbálja megtalálni a "csodafegyverét". Mindez egyértelműen az invázió teljes kudarcát jelzi. Azt is mutatja, hogy félnek beismerni, hogy katasztrofális hibákat követtek el a legmagasabb állami és katonai szinteken Oroszországban. Ezért egyre több "wunderwaffe"-val fognak előrukkolni, miközben Ukrajna Fegyveres Erői és minden védőnk lépésről lépésre felszabadítja földünket - fogalmazott Volodimir Zelenszkij.

Címkék#háború

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában