Háború a szomszédban

2022.08.03. 06:22

Zelenszkij szerint nem tudnak felülkerekedni az orosz hadseregen (videó)

161. napja pusztít az orosz–ukrán háború.

Ukrajna megkezdi békefenntartói kivonását Koszovóból

Ukrajna megkezdi békefenntartói kivonását a NATO parancsnoksága alatt működő, koszovói nemzetközi békefenntartó haderőből, a KFOR-ból – jelentette szerdán az RBK-Ukrajina hírportál az ukrán vezérkarra hivatkozva.

A 3800 főből álló kontingensben Ukrajna 40 fővel vesz részt, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azonban március 7-én elrendelte a külföldi missziókból a katonák hazahívását, hogy segítsenek a védekezésben.

A NATO egyik tisztségviselője megerősítette az értesülést, hozzátéve, hogy a csapatkivonás nem lesz komolyabb hatással a békefenntartó misszióra. Egyben elismerte az ukránok értékes hozzájárulását.

A KFOR-t 1999-ben hozták létre, miután a NATO 78 napon keresztül bombázta Jugoszláviát a koszovói szerb agresszió megállítása céljából. Az albán többségű Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét, amelyet számos nyugati ország elismert, Szerbia és szövetségesei – köztük Oroszország és Kína – azonban nem.

Újabb orosz harci sikerekről számoltak be Moszkvában

Újabb orosz hadi sikerekről, köztük külföldi fegyverek, ukrán harci járművek és ötvennél több katona megsemmisítéséről számolt be szerdai sajtótájékoztatóján az orosz védelmi minisztérium szóvivője Moszkvában.

Igor Konasenkov altábornagy állítása szerint az orosz erők megsemmisítettek több raktárt, köztük a Lviv megyei Radekhiv falu közelében létesített bázist, ahol az ukránok Lengyelországból érkezett külföldi hadianyagot tároltak. Emellett beszámolt több ukrán vezetési pont, valamint 133 olyan célpont támadásáról, ahol ukrán katonák gyülekeztek, illetve felszerelést összpontosítottak.

Az orosz védelmi minisztérium szerint Ukrajna eddig 261 repülőgépet, 145 helikoptert, 1669 drónt, 361 légvédelmirakéta-rendszert, 4231 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 782 rakéta-sorozatvetőt, 3242 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 4676 különleges katonai járművet veszített.

Alekszandr Fomin orosz védelmi miniszterhelyettes szerdán külföldi katonai attasék előtt megismételte azt az egyelőre más forrásból ellenőrizhetetlen állítást, miszerint az ukrán hadsereg gyilkolta meg HIMARS rakétákkal az Azov ezred orosz fogságban lévő tagjait Olenivkában.

Ukrajna ragaszkodott ahhoz, hogy az Azov ezred Mariupolban kapitulált tagjait Olenivkában, a 120-as büntetőtelepen helyezzék el, majd az amerikai rakétákkal csapást mért rájuk – mondta.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter július 29-én Twitter-bejegyzésben tagadta az orosz vádakat. Közölte: a támadást az orosz hadsereg követte el.

Alekszandr Fomin állítása szerint az ukránok azért mértek csapást a börtönre, mert egy nappal korábban nyilvánosságra került Dmitro „Oreszt” Kozackij, a mariupoli Azovsztal egyik fogságba esett védőjének vallomása.

Ebben Kozackij azt mondta: Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó még a Moszkva által indított háború előtt olyan videókat rendelt, amelyeken orosz foglyok kivégzését imitálják. Közölte: Kijev ezekkel a felvételekkel akart háborúellenes hangulatot kelteni Oroszországban.

A fogoly azt mondta, hogy az Azovsztal üzemben őrzött anyagot megsemmisítették.

Romos lakóház előtt egy nő Mikolajivban 2022. augusztus 2-án, miután orosz rakétatámadás érte a dél-ukrajnai várost.
Fotó: MTI/AP/Konsztantin Liberov

Gerhard Schröder szerint a Kreml diplomáciai megoldást tart szükségesnek

Gerhard Schröder volt német kancellár szerint az orosz vezetés tárgyalással zárná le az Ukrajna ellen indított háborúját.

A Vlagyimir Putyin barátjaként számon tartott volt német politikus egy szerdán ismertetett interjúban elmondta, hogy az orosz elnöknél tett újabb látogatásáról azt a „jó hírt” hozta, hogy „a Kreml tárgyalásos megoldást akar”.

A háború első szakaszában, márciusban voltak már tárgyalások, például Isztambulban, török közvetítéssel, és a törökök továbbra is nagyon segítőkészek. Ezt mutatja az orosz támadás miatt Ukrajnában rekedt gabona tengeri szállításáról Törökország és az ENSZ részvételével kidolgozott ukrán-orosz megállapodás – mondta Gerhard Schröder a Stern című német hírmagazinban közölt interjúban.

Ezt a megállapodást „talán lassan tűzszünetté lehet fejleszteni” – közölte.

Kiemelte, hogy az orosz kormány részéről „hiba” volt háborút indítani Ukrajna ellen, mert a két ország közötti viszonyban „igazán fontos problémák” tárgyalással is rendezhetők.

Ehhez mindkét félnek engednie kell, és nem szabad eleve „békediktátumnak” minősíteni minden olyan megállapodást, amelyben Ukrajna engedményeket tesz. Így például „abszurd” az az elképzelés, hogy Ukrajna visszaszerzi a 2014-ben Oroszországhoz csatolt Krím félszigetet, amely a tatár kisebbséget leszámítva amúgy is orosz lakosságú terület. Az Moszkva által elutasított ukrán NATO-csatlakozás ügyében is lehetséges a békés megoldás, hiszen maga Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is azt az álláspontot képviseli, hogy vannak alternatívák, köztük az osztrák mintájú fegyveres semlegesség – sorolta Gerhard Schröder.

Arról is szólt, hogy a konfliktus diplomáciai rendezéséhez elengedhetetlen az Egyesült Államok hozzájárulása. Közölte: nem Moszkva, hanem a Siemens német iparvállalat felelős azért, hogy csupán 20 százalékos kihasználtsággal működik az orosz földgázt Németországba szállító Északi Áramlat-1 vezeték.

Azzal kapcsolatban, hogy a háború kezdete óta a korábbinál is élesebb bírálatok érik az orosz elnökhöz fűződő viszonya miatt, kijelentette, hogy továbbra is kapcsolatban marad Vlagyimir Putyinnal.

Gerhard Schröder a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusaként és kancellárként – a szociáldemokraták és a Zöldek 1998-2005 közötti koalíciójának vezetőjeként – barátkozott össze Vlagyimir Putyinnal. Hivatali idejében egy 2004-es kijelentésével kellett leginkább megdöbbenést, amelyben úgy vélte, hogy az orosz elnök „kifogástalan demokrata”.

Az elveszített 2005-ös szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után elvállalta az elnöki tisztséget az Oroszországot Németországgal Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat földgázvezeték-rendszer megépítésére alapított cég (Nord Stream AG) felügyelőbizottságában, 2017-ben pedig a többségi tulajdonos orosz állam javaslatára a Rosznyeft kőolaj- és földgázipari társaság részvényesei választották meg ugyancsak felügyelőbizottsági elnöknek.

Gerhard Schröder a bírálatok hatására májusban távozott vállalati tisztségeiből. A megtámadott Ukrajna mellett kiálló SPD-től azonban így is igen távolra sodródott. Tagsága megszüntetését csaknem húsz pártszervezet kezdeményezte, az ügyben júliusban indult eljárás.

Zelenszkij: Kínának nem szabad Oroszországot támogatnia

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán ausztrál egyetemistákkal beszélgetve kijelentette, hogy Kínának nem szabad segítenie Oroszországot a hazája ellen vívott háborúban, de legalábbis semlegesnek kellene maradnia.

Az ukrán elnök a canberrai nemzeti egyetem online fórumán 21 ausztrál egyetemistával beszélgetett tolmács segítségével. Egy hallgató azon kérdésére hogy mi a véleménye a háborúval kapcsolatos kínai álláspontról azt mondta, „Kínának csatlakoznia kellene azon országokhoz, amelyek elítélik az Ukrajna elleni orosz agressziót”.

Kína jelenleg egyensúlyoz, és tényleg semleges, ami – őszinte leszek – jobb, mintha csatlakozna Oroszországhoz, mert számunkra az a fontos, hogy Kína ne segítse Oroszországot

– fejtette ki az ukrán elnök.

Zelenszkij elismerte, a jelenlegi semleges kínai álláspontnak nem örül, de fontosnak tartja, hogy Kína ne segítse Oroszországot. Továbbá megköszönte az ausztrál kormánynak, hogy a NATO-tagországokat leszámítva tőlük kapta eddig Ukrajna a legtöbb segítséget a világ országai közül.

A fórumról beszámoló AP hírügynökség kiemeli, hogy Kína eddig tartózkodott attól, hogy bírálja Oroszországot vagy inváziónak nevezze az Ukrajna elleni orosz támadást, továbbá elítéli a szerinte az Egyesült Államok által vezetett nemzetközi szankciós politikát és azzal vádolja a nyugatot, hogy provokálja Moszkvát.

A hírügynökség kitér arra is, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök korábban kétélű kardhoz hasonlította a szankciókat, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a nemzetközi közösségnek komoly gondokat fog okozni, ha átpolitizálja és fegyverként használja a gazdasági trendeket és pénzügyi folyamatokat.

Hét falut szabadítottak fel Herszonban

Az ukrán haderő újabb 7 falut szabadított fel a Herszon területén. Saját bevallásuk szerint az ukrán csapatok augusztus 2-vel bezárólag összesen 53 falut szabadítottak fel az oroszok által megszállt herszoni területen.

A háború miatt már 6 millióan menekültek el Ukrajnából

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága által gyűjtött adatok szerint 6 180 345 menekült hagyta el ukrajnát a háború kezdete óta. Legnagyobb számban Ukrajna közvetlen szomszédai fogadták be őket, Lengyelország például 1,25 millió menekültet fogadott be eddig. Az Ukrajnával nem határos országok közül Németországban (670 000), a Cseh Köztársaságban (400 402) és Olaszországban (146 451) regisztrálták a legtöbb ukrán háborús menekültet.

Az ukrán erők kilőttek egy lőszerszállító vonatot

A brit védelmi minisztérium szerint nagy valószínűséggel a közeljövőben nem lesz szállításra alkalmas a Herszont a Krím félszigettel összekötő vasúti útvonal egy orosz lőszerszállító vonatot ért csapás miatt. Oroszország azzal vádolja az Egyesült Államokat, hogy közvetlenül részt vesz az ukrajnai konfliktusban, és nem csak fegyverekkel látja el Kijevet.

Közben az oroszok Herszonnál a sérüt híd miatt pontonokból készült kompokkal oldják meg az átkelést:

Folytatódnak a harcok Harkivban

Az orosz erők az éjszaka folyamán az északkeleti harkiv régióban több körzetet is támadás alá vontak – közölte a régió kormányzója. Lakóépületek és kereskedelmi épületek rongálódtak meg. a kormányzó hozzátéve, hogy áldozatok nincsenek. Szinegubov azt is elmondta, hogy orosz katonák megpróbáltak előrenyomulni az Oroszországgal határos Dementyivkában és Kocsubeivkában, de az ukrán erők visszaszorították őket.

Az ukrán erők nem tudnak fölülkerekedni Oroszország csapatain

Az ukrán elnök szerint az oroszok előnyben vannak. Volodimir Zelenszkij szerint: hiába az Egyesült Államok rakétatüzérségi szállítmányai, az ukrán erők egyelőre nem tudtak fölülkerekedni Oroszország csapatain, amelyek a nehéztüzérség és a haderő létszámának területén előnyt szereztek. Ez nagyon érezhető a harcokban, különösen donbászban. Egész egyszerűen pokol, szavakkal nem lehet leírni – mondta Zelenszkij, akinek kedd esti szokásos beszédéről a Reuters is beszámolt.

Több dnyepropetrovszki települést ért támadás

Oroszország augusztus 3-án éjszaka Dnyepropetrovszk területét lőtte. Valentyin Reznyicsenko, Dnyepropetrovszk terület kormányzója arról számolt be, hogy Zelenodolszka és Apostolivszka községeket vette célba az orosz tüzérség.

Veszélybe került Európa legnagyobb atomerőműve

Az ENSZ nukleáris főnöke arra figyelmeztet, hogy európa legnagyobb, délkelet-ukrajnai zaporizzsja atomerőműve veszélybe került. A helyzet napról napra veszélyesebbé válik – mondta, és sürgette Oroszországot és Ukrajnát, hogy a nukleáris baleset megelőzése érdekében tegyék lehetővé a szakértők számára a komplexum látogatását.

Több bombatalálat érte Mikolajivot

A város egy részén tűz ütött ki, egy másikban pedig egy szupermarketet romboltak le a rakéták - mondta Olekszandr Siankevics polgármester.

Nem kap spanyol Leopárd tankokat Ukrajna

A spanyol védelmi miniszter ezt azzal indokolta, hogy a tankoknak nem megfelelő a műszaki állapota.

Húszmillió dollárt gyűjtött Ukrajna drónokra

Az ukrán United24 platform egyéni adományokból 755 millió hrivnyát, nagyjából 20,3 millió dollárt gyűjtött össze a „Drónok hadserege” kezdeményezésre – ebből drónokat vásárol illetva javít az ukrán hadsereg. A legtöbb adomány az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Írországból, Németországból, Franciaországból, Svájcból, Ausztráliából és Izraelből érkezett.

Robbanások Harkovban

Két robbanást hallottak ma hajnalban a városban, az egyiket a Kholodnohirszkij kerületben,a másikat egy egyelőre meg nem nevezett helyszinen – jelentette Ihor Terekhov, Harkov polgármestere. Áldozatokról és károkról nem érkezett jelentés.

A Boszporuszhoz ért az ukrán gabonát szállító hajó

A teherhajó Isztambul közelében horgonyzott le, a tervek szerint szerdán ellenőrzik, mielőtt a libanoni Tripoli kikötőjébe indul. A Sierra Leone-i zászló alatt közlekedő Razoni hétfőn indult útnak az ukrajnai Odessza kikötőjéből, 26 ezer tonna kukoricával a fedélzetén.

Több mint ezer orosz rakéta zúdult Nikopolra az elmúlt három hétben

Oroszország 1100 alkalommal lőtt Nikopolra rakéta sorozatvetőkkel az elmúlt 3 hétben – állítja Valentyin Reznyicsenkó dnyipropetrovszki területi kormányzója. Reznyicsenkó azt mondta, a rakéták 200 lakóházat, több kórházat, iskolát és óvodát rongáltak meg a városban.

Az ukránok szerint nem vesztettek egyetlen amerikai HIMARS-ot sem

Az ukránok tagadják, hogy egyetlen HIMARS rakétarendszert is veszítettek volna. Az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy hatot is kilőttek az amerikai rakétarendszerekből.

Borítókép: Az Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat tűzoltói dolgoznak egy orosz tüzérségi támadás után 2022. augusztus 2-án / MTI / AP / Kosztyiantin Liberov

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában