Szent István napja

2022.08.20. 10:00

Novák Katalin: most kell erőt merítenünk Szent István bölcsességéből (videó)

Novák Katalin Székesfehérváron mondta el első augusztus 20-ai államfői ünnepi beszédét.

Novák Katalin köztársasági elnök beszédet mond a Szent István-napi állami ünnepen Székesfehérváron 2022. augusztus 20-án

Forrás: MTI

Fotó: Bruzák Noémi

A köztársasági elnök a koronázóvárosba látogatott, ahol a Városházán tartotta meg az állami ünnep hivatalos ünnepi beszédét.

Novák Katalin beszédében hangsúlyozta: 

örömmel fogadta el a székesfehérváriak meghívását, hogy a keresztény Magyarország történelmi városában ünnepeljen. 

Mint mondta:

Megfogadjuk a királyi oklevél szavait, Aranybulla intését és itt vagyunk, megünnepelve az államalapítást.

A Hír TV felvételét itt nézheti meg:

Felidézte: katonatisztjeink ma ünnepélyes esküvel fogadták, hogy a törvények betartásával és betartatásával Magyarországot életük árán is megvédik.

– Kívánom, hogy az Úristen védje meg országunkat és ne váljunk nagyhatalmak küzdőterévé. Mindent megteszünk, hogy magyar földön ne folyjon vér – emelte ki a köztársasági elnök, aki egyúttal

köszönetet mondott katonáinknak hazaszeretetükért és elszántságukért.

A honvédtisztjelöltek eskütétele Magyarország nemzeti lobogójának felvonása után az augusztus 20-ai állami ünnepen az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2022. augusztus 20-án
Fotós: Illyés Tibor

– Lehet-e ünnepelni akkor, amikor a szomszédban fegyverek ropognak, az árak egyfolytában emelkednek. Kell-e az ünnep? – tette fel a kérdést Novák Katalin. Mint mondta, éppen most van szükség arra, hogy ráláthassunk múltunkra, hogy a nemzet magától értetődő összetartozását megtaláljuk.  

Most kell Szent István bölcsességéből, istenhitéből, bátorságából erőt merítenünk

– hangsúlyozta Novák Katalin.

A köztársasági elnök felidézte, hogy Szent István napját még a kommunista diktatúra sem merte teljesen elvenni tőlünk, csak lényegétől igyekezett megfosztani, hiszen titkon akkor is tudták, hogy mi Szent István népe vagyunk, ezt a gyökeret pedig nem lehet kitépni a magyarok szívéből.

Mint fogalmazott,

egybeforrt a sorsunk Európáéval, amely elköteleződést Géza fejedelem és Szent István királyunk után mi az Európai Unióhoz való csatlakozás által erősítettük meg.

– Szent István jól döntött, miképp a rendszerváltó magyarok is. Ma sem az kérdés, hová tartozunk, hanem hogy

ezer év múlva létezik-e még a magyarok természetes otthona, a keresztény Európa

– mutatott rá az államfő.

Hangsúlyozta: Magyarországnak szüksége van az európai államok közösségére és nekik is szükségük van ránk. Éppen ezért ma, amikor kontinensünk nagyhatalmak küzdőterévé válhat, egymásnak kell vetnünk a vállunkat, közös döntéseket kell hoznunk, amelyek a közös jót szolgálják.

– Nekünk magyaroknak is fel kell ismernünk az azonos értékeket és érdekeket, ahogy a többieknek is, országaink között ugyanakkor jelentősek a különbségek – ezt is tudomásul kell venni.

Együttműködésünk és megértésünk előfeltétele, hogy ne zsaroljanak bennünket sem a minket megillető pénzzel, sem az általunk elutasított ideológiákkal

– tette egyértelművé a köztársasági elnök.

Az államfő ennek kapcsán rámutatott: nehéz időket élünk, és még kijózanítóbb idők jönnek. A világ és ezen belül Európa rendjének megőrzéséhez bátor és határozott vezetőkre van szükség, akik képesek a jog és az igazságosság fenntartására, nem riadnak meg a pillanatnyi megméretésektől és türelmesek, józanok tudnak maradni.

– Próbatétel előtt állunk, ezért nemcsak jó vezetőkre van szükség, hanem jó magyar emberekre is. A magyarság válságálló és van képessége az összekapaszkodásra, még ha ez nem is látszik. Ebben van az erőtartalékunk itt Székesfehérváron, Budapesten, a Nyírségben és Baranyában, Kárpátalján és a Délvidéken is – hangsúlyozta a köztársasági elnök, majd közös erőfeszítést kért a magyaroktól határon innen és túl, hogy

ezer év múlva is magyarul szólhasson nemzeti imádságunk, és legyen, aki énekelje.

Mint fogalmazott, a család a nemzet kovásza, így addig fog erősödni a magyarság, amíg lesznek, akik gyermekeket vállalnak.

– Az államalapítás – folytatta– hasonló a családalapításhoz. Bátorságot, hitet, elszántságot és jövőbe vetett reménységet feltételez. Szent István bátor döntése nélkül nem lenne ma erős, önálló és független Magyarország, miképpen dédszüleink, nagyszüleink és szüleink döntése nélkül sem lehetnénk itt. Kellett, hogy ők is merjenek igent mondani az életre és ránk. Ezekből az igenekből épül a közösségünk – fogalmazott az államfő.

Novák Katalin ünnepi beszédének végén úgy fogalmazott:

nagyszüleink tudták, hogy a kenyér nemcsak liszt és kovász, hanem lelki minőség. Élet, ahogy ezt egyes helyeken nevezik.

– Azt kívánom, hogy mindig legyen kenyere a családoknak és mindig legyenek, akikkel együtt ülünk az asztalnál – zárta szavait a köztársasági elnök.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában