Ukrán válság

2023.01.23. 06:18

Hamarosan döntés születhet a német tankok Ukrajnába szállításáról

334. napja tart a háború a szomszédban.

A német hadsereg egyik Leopard 2A6-os páncélozott harci járműve a Strong Europe Tank Challenge 2017 fedőnevű NATO-hadgyakorlaton a bajorországi Grafenwöhrben 2017. május 12-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Christian Bruna

Erdogan: Svédország ne számítson Törökország támogatására a NATO-csatlakozáshoz a stockholmi Korán-égetés után 

Nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően, miután Stockholm okot adott a szombati "gyalázatos" Korán-égetésre a svéd fővárosban - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Ankarában a kormányzat ülését követő sajtótájékoztatóján.

Az államfő leszögezte: 

ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását. 

Senki nem rendelkezik annak szabadságával, hogy más vallások szentségeit megalázza - nyomatékosította.

Múlt szombaton egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy iszlamofób párt vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt.

A svéd fővárosi hatóságok előzőleg úgy ítélték meg, hogy a svéd alkotmány, valamint a svédországi szólás- és gyülekezési szabadság nem teszi lehetővé a tüntetésnek a közrend nevében történő betiltását.

Több mint 636 ezer ukrán állampolgár tartózkodik Csehországban

Csehországban 2022 végén 636 282 ukrán állampolgár tartózkodott hivatalos engedéllyel. Két éve, 2021 végén, a Csehországban legálisan tartózkodó ukránok száma 200 ezer körül volt. A nagyarányú növekedés az orosz-ukrán háborúval áll összefüggésben - jelentette ki hétfőn Martin Vondrásek, országos rendőrfőkapitány sajtóértekezleten Prágában.

 

2022 végén összesen 1,714 millió külföldi állampolgárnak volt hivatalos tartózkodási engedélye a 10,6 millió lakosú Csehországban, 2021 végén ez a szám 660 849 volt

 

 - mutatott rá Milan Majer, az idegenrendészet parancsnoka.

A belügyminisztérium kimutatása szerint az Ukrajna elleni orosz offenzíva kezdete óta 480 804 ukrán állampolgár kapott a cseh hatóságoktól rendkívüli, egyéves tartózkodási engedélyt, amely munkavállalásra, az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények, segélyek igénybevételére jogosít fel. A közelmúltban elfogadott törvénymódosítás szerint az ukrajnaiak egy évvel meghosszabbíthatják ezt a tartózkodási engedélyt.

Két donyecki települést foglaltak el az oroszok

A donyecki régióban lévő, ostromlott Bahmuthoz (Artemivszk) közeli két település, Dvoriccsja és Krasznopillja község elfoglalásáról tettek hétfőn bejelentést az orosz katonai hatóságok.

Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy az önkéntes rohamosztagok légi és tüzérségi támogatással vették be Krasznopillját, az előrenyomulás közben megsemmisítve több mint hatvan ukrán katonát, két páncélozott harcjárművet, három egyéb járművet, két Mszta-B önjáró és két D-30-as vontatott tarackot, valamint egy AN/TPQ-50-es ellentűzradart.

Az Ukrajnától nagyrészt elcsatolt "Donyecki Népköztársaság" megbízott vezetője, Gyenyisz Pusilin hétfőn felkereste Szoledart, amelynek elfoglalását január 14-én jelentette be az orosz hadsereg. Azt mondta, hogy a város teljesen megsemmisült, amiért az ukrán hadsereget tette felelőssé.

Norvégiában őrizetbe vették a Wagner odamenekült korábbi parancsnokát

Őrizetbe vette a norvég rendőrség a Wagner-csoport korábbi parancsnokát, aki menedékjogért folyamodott az országban. A rendőrség szerint a katonaszökevény illegálisan lépte át a norvég-orosz határt.

A norvég bevándorlási rendőrség közlése szerint Andrej Medvegyev, aki az orosz katonai magánvállalattól, a Wagner-csoporttól szökött el, illegálisan lépett be az országba. A rendőrséget az orosz határőrök értesítették arról, hogy nyomokat találtak a hóban, amelyek arra utalnak, hogy valaki illegálisan lépte át a határt.

 

Medvegyev azt állítja, hogy félti az életét, és menedékjogot szeretne kapni Norvégiában. Medvegyev egy orosz disszidens csoport által közzétett videóban elmondta, hogy bármilyen háborús bűncselekményről tanúskodik, és tagadta, hogy bármelyikben is részt vett volna.

 

Azt is hozzátette, hogy mindent elmond, amit a Wagner-csoport vezetőjéről, Jevgenyij Prigozsinról tud.

A norvég Nemzeti Bűnügyi Nyomozó Szolgálat, amely részt vesz az ukrajnai háborús bűnök kivizsgálásában, közölte, hogy hamarosan kihallgatja Medvegyevet.

Az Oroszországban bebörtönzöttek ügyeivel foglalkozó Gulagu.net jogvédő szervezet telefonon beszélt Medvegyevvel, aki arról számolt be, hogy vasárnap egy szállodában vették őrizetbe, megbilincselték és fogdába vitték. Állítása szerint a norvég hatóságok közölték vele, hogy kitoloncolhatják. Ügyvédje, Brynjulf Risnes mindazonáltal úgy nyilatkozott, hogy azért vették őrizetbe, mert a rendőrség és közte nézeteltérés van azt illetően, hogyan szavatolható a biztonsága. "Annak kockázata, hogy kitoloncolják? Zéró" - szögezte le kategorikusan a jogász.

Az ukránok szerint az oroszoknak is gondjai vannak az utánpótlással

Vlagyimir Putyin orosz elnök környezetének kijelentései arról, hogy Oroszország nagy háborúra készül, megtámadhatja akár Lemberget is (Lviv), és általában elvághatja Ukrajnát Európától, nem más, mint információs háború, az ukrán fegyveres erők pedig készen állnak minden ténylegesen lehetséges forgatókönyvre - jelentette ki Vadim Szkibickij dandártábornok, az ukrán katonai hírszerzés vezetőjének helyettese az Ukrinform hírügynökségnek adott, hétfőn közzétett interjújában.

"Tapasztalhatják, hány orosz elemző, aki jelenleg külföldön dolgozik, beszél 220 ezres orosz erőcsoportosulásról Fehéroroszország területén, miközben nemrég azt mondták, hogy 150 ezret telepítettek oda. (...) Valójában nincsenek ott. A most létező csoportosulást nem lehet összehasonlítani a tavaly februárival" - jelentette ki a tisztségviselő. Egyúttal hangsúlyozta, hogy Ukrajna fegyveres erői készen állnak az orosz hadsereg bárminemű műveletére. "Készen állunk, az államunk északi határát védő egységek készenléti ellenőrzése, a megfelelő védelmi vonalak előkészítése, a légvédelmi rendszer telepítése és megerősítése megtörtént, beleértve Kijev területét is" - szögezte le.

A hírszerzési vezető úgy vélte, hogy Oroszország már nem tud fegyverrel és felszereléssel ellátni újabb mozgósítottakat, pedig a hírszerzés értesülései szerint újabb 500 ezer ember mozgósítására készülnek. 

Szkibickij kifejezte meggyőződését, hogy további mozgósítások is várhatók Oroszországban. Kiemelte ugyanakkor, hogy már nincs elég fegyver az új alakulatok számára. "Az oroszok nem termelnek annyit, amennyit veszítenek. Moszkva megkezdte a felszerelések, fegyverek kiszállítását a raktárakból, de ezek az arzenálok már harminc vagy több éve állnak ott, így javítást, karbantartást igényelnek. 

Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter közben a Twitteren azt írta, hogy az Ukrajnát támogató országoknak az úgynevezett Ramstein formátumú újabb találkozójára a tervek szerint februárban kerül sor. A tárcavezető megjegyezte, hogy minden ilyen találkozó a partnerek Ukrajnába vetett bizalmának növekedését jelzi. A több bizalom pedig több, Ukrajnának adott fegyvert jelent - vélekedett a miniszter.

Kijev több mint 17 ezer katonát csoportosított a fehérorosz határ közelébe

A fehérorosz állami határbizottság (GPK) az SZB Belarusz Szegodnya című helyi lap hétfői jelentése szerint közölte, 

a fehérorosz határnál az Európai Unió szomszédos országai és Ukrajna fegyveres alakulatai mintegy 23 500 főt állomásoztatnak. A legtöbbet, 17 200-at Ukrajna, míg Lengyelország 3 700-at.

A testület megállapította, hogy a fehérorosz határ mentén a szomszédos országok folytatják a "vasfüggöny" építését, amely nemcsak helyhez kötött műszaki építményekből és kerítésekből áll, de délen aknamezők is részét képezik. Idén január elsejéig több mint 980 kilométernyi különböző típusú műszaki akadályt építettek ki, ebből Lengyelország 202, Litvánia 553, Lettország 86, Ukrajna 141 kilométernyit - számolt be a határvédelmi hatóság.

Fehéroroszország területén pilóta nélküli repülő eszközökkel is folyik légi felderítés, a háború kezdete óta 463 drónrepülést regisztráltak Fehéroroszország államhatára mentén a GPK jelentése szerint.

Korábban Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök arról beszélt, hogy Ukrajna 15 ezer fős fegyveres alakulatot vont össze Fehéroroszország határánál.

Áramkimaradás Ukrajna nyugati részén

A nyugat-ukrajnai Lviv régióban is rendkívüli áramszünet van, a régió kormányzója, Makszim Kozytskij a Telegramon azt írta, az áramkimaradások idejét és időtartamát nem lehet megjósolni, a szakemberek túlóráznak, javítják a berendezéseket az alkatrészhiány ellenére.

Vizet szállít kannával egy nő a kelet-ukrajnai Harkiv megyében levő Sztarji-Szaltiv településen 2022. december 29-én
Fotós: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP

Kegyvesztetté válhat az orosz zsoldoscsapat vezetője

A Wagner-zsoldoscsapat főnöke, Jevgenyij Prigozsin úgy tűnik, hogy a Kremlnél kegyvesztetté válhat, miután nem sikerült csapataival elfoglalnia Bakhmutot - közölte a Háborút Tanulmányozó Intézet.

Zelenszkij: nem toleráljuk a korrupciót

Volodimir Zelenszkij elnök megfogadta, hogy Ukrajna nem tolerálja a korrupciót, és megígérte, hogy a közeljövőben kulcsfontosságú döntéseket hoz a felszámolásáról. "Szeretném, ha ez világos lenne: nem lesz visszatérés ahhoz, ami a múltban volt, ahhoz, ahogyan az állami intézményekhez közel álló emberek éltek." Ezt azt követően mondta az ukrán elnök, hogy menesztették az ukrán infrastrukturális, közösségi és területfejlesztési miniszter korrupcióval vádolt helyettesét, akit 400 ezer dollár kenőpénz átvétele közben értek tetten.

Az EU a korrupcióellenes reformokat az egyik kulcsfontosságú követelményévé tette Ukrajna EU-tagságához, miután tavaly megadta Kijev tagjelölt státuszát.

Ukrán menekülteket dolgoztattak illegálisan

A spanyol rendőrség felszámolt egy bandát, amely szerintük három illegális dohánygyárat működtetett, ahol ukrán menekülteket dolgoztattak rossz körülmények között. A razziában 27 embert tartóztattak le, 37,5 millió euró értékű dohányterméket, luxusjárműveket, ékszereket és nagy mennyiségű készpénzt foglaltak le.

A gyanú szerint a banda gyárai naponta több mint félmillió doboz hamis cigarettát állítottak elő, amelyeket Spanyolország-szerte és külföldön adtak el. Az ukránok a gyáron belül, zsúfolt konténerekben laktak, hosszú órákon keresztül dolgoztatták őket, de nem mertek elszökni, mert többségük illegálisan került Spanyolországba, és féltek a kitoloncolástól.

Az ENSZ szerint Európa-szerte közel nyolcmillió ukrán menekültet tartanak nyilván, akik Oroszország 2022. februári inváziója óta hagyták el az országot. Több mint 160 000-en regisztráltak Spanyolországban. Novemberben az Európai Parlament törvényhozói arról számoltak be, hogy az ukránok munkaerő-kizsákmányolása egyre növekszik, mondván, helyzetük sürgőssége és a nyelvi akadályok miatt a menekülteket időnként informális és alulfizetett munkára kényszerítették.

Orosz előrelépés Zaporizzsjában

Oroszország azt állította, hogy előrelépést tett Ukrajna Zaporizzsja régiójában. A délkeleti régió hónapokig tartó patthelyzete után a Moszkvába telepített tisztviselők azt mondják, hogy a front már "mobil", az ukrán hadsereg pedig arról számolt be, hogy 15 település került tüzérségi tűz alá. "A Zaporizzsja irányába tartó offenzív hadműveletek során a keleti katonai körzet egységei előnyösebb területeket és pozíciókat foglaltak el" - közölte vasárnap a védelmi minisztérium.

Norvég becslés az áldozatokról

A norvég hadsereg főnökének becslése szerint 180 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a háború során, míg az ukrán oldalon 100 000 katona és 30 000 civil halt meg. Eirik Kristoffersen a TV2-nek adott interjújában közölte a számokat, de nem részletezte, hogyan számolták ki azokat. Független források az adatokat nem hitelesítették.

Franciaország tankokkal segítené Ukrajnát

Emmanuel Macron francia elnök nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy AMX-56 Leclerc tankokat küldjenek Ukrajnába. Azt mondta, hogy a tankok küldése nem fokozhatja a helyzetet, Franciaország nem veszélyeztetheti a saját biztonságát, és figyelembe kell venni az ukránok hatékony kiképzésének idejét.

"A Leclercekkel kapcsolatban megkértem a hadügyminisztert, hogy dolgozzon a kérdésen. Egyelőre semmi sincs kizárva" – mondta a francia államfő.

Orosz légicsapásban halt meg egy asszony

Egy 67 éves nő meghalt Harkov keleti régiójában, miután orosz rakéták egy lakóépületet találtak el. Oleh Szinyehubov, megyei kormányzó megerősítette a hírt.

CNN: brutális orosz offenzívára kell felkészülnie az ukránoknak

Tavasszal várhatóan egy brutális orosz offenzívával kell szembenéznie az ukrán hadseregnek – erről közölt hosszas cikket a CNN

Szerhij Najev ukrán vezérezredes úgy véli, a háború következő szakaszában kulcsfontosságú szerep juthat a harckocsiknak, és ezért nagy szükségük lenne a nyugati gyártmányú tankokra, mert ezek hiányában csak az elavult T–72-eseiket vethetik be többnyire - írja a Mandiner.

A cikk szerint azért lehet kritikus a tavasz Ukrajnának, mert addigra ér véget annak a 150 ezer orosz katonának a kiképzése, akiket ősszel soroztak be.

Az összetartozás napja

Az összetartozás napját ünnepelték vasárnap Ukrajnában. 1919. január 22-én írták alá az egyesülési törvényt, amely egyetlen független országgá egyesítette az Ukrajnai Népköztársaságot és a Nyugat-Ukrajnai Népköztársaságot. Ukrajna függetlensége 1919-ben mégis rövid életű volt, mivel a szovjetek hamarosan átvették Ukrajna területének nagy részét.

Az ukrán világkongresszus elnöke, Paul Grod a nap alkalmából kijelentette, hogy idén minden eddiginél jobban egységesek az ukránok szerte a világon. "Ma, Oroszország közel egy éve tartó brutális, teljes körű agressziós háborúja után, az ukránok világszerte egységesek, mint még soha, és félelem nélkül kiállnak családjuk és hazájuk védelmében. Biztos vagyok benne, hogy együtt győztesek leszünk, és felszabadítjuk az összes ukránt, aki Oroszország gyötrelmes megszállása alatt szenved."

A háború elől az erdőbe menekült egy orosz informatikus

Különleges riportban számol be a BBC egy orosz informatikus hétköznapjairól, aki a tavaly szeptemberben elrendelt mozgósítás elől nem akart külföldre menekülni, inkább bevetette magát az erdő mélyére, és négy hónapja ott húzza meg magát egy sátorban, csak ne kelljen a frontra mennie. A férfi kezdettől fogva ellenezte a háborút, pénzbírságot kapott, és két hetet letartóztatásban is töltött, amikor "Nem a háborúra" feliratú plakátot ragasztott ki lakóháza falára.

A munkáját az erdőben sem hagyta abba. Napelemekkel termeli meg a számítógép működtetéséhez szükséges energiát és egy fához kötött nagy hatótávolságú antennával csatlakozik az internetre. 

Nem ő az egyetlen a cégénl, aki nem jár be az iroába: kollégái egy része a mozgósítás elől Kazahsztánba menekült, és most onnan dolgoznak.

Felesége nagy szerepet játszik a túlélésében. Háromhetente szállít neki élelmiszert egy leadási pontra, ahol rövid ideig személyesen is találkozhatnak.

Bár maga a férfi nem kapott behívót, elmondása szerint a helyzet folyamatosan változik. Hivatalosan az olyan informatikai dolgozók, mint ő, mentesülnek a mozgósítás alól, de számos jelentés érkezett arról, hogy a hasonló mentességeket figyelmen kívül hagyják a hatóságok.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. január 22-én az ukrán-magyar határszakaszon 4419 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5458 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 141 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Az ukrajnai háború elől 2023. január 22-én 80 ember, köztük 44 gyermek érkezett Budapestre vonattal - közölte a rendőrség.

Boris Johnson többet ér, mint egy tankszázad

Az ukrán kormány méltatta a korábbi brit miniszterelnök ukrajnai látogatását, mondván: "Az ilyen barátok többet érnek, mint egy tankszázad". Olyan embernek írják le Johnsont, mint aki az első naptól kezdve az ukrán néppel van. 

Németország nem állna a lengyelek útjába

Annalena Baerbock német külügyminiszter azt mondta az LCI francia műsorszolgáltatónak, hogy Németország nem állna az útba, ha Lengyelország úgy döntene, hogy Leopard 2 tankjait Ukrajnába küldi.

A kérdés azután hangzott el, hogy Pawel Jablonski, Lengyelország külügyminiszter-helyettese január 20-án kijelentette, hogy az ország akkor is elküldheti a tankokat, ha Németország ellenzi azt. Jablonski az RMF FM magánrádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy Lengyelország "készen áll egy ilyen lépésre", miután Varsó és más NATO-szövetségesek sürgették Németországot, hogy adjon nekik zöld utat. Azt mondta: "Jelenleg arra törekszünk, hogy Németország ne csak beleegyezzen abba, hogy Lengyelország vagy más országok küldjék el ezeket a tankokat, hanem ő maga is megtegye azt."

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő korábban bírálta Németország vonakodását, mondván, hogy ha az ország nem járul hozzá a Leopard tankok Ukrajnának való átadásához, országa készen áll egy "kisebb koalícióra" olyan országokkal, amelyek mindenképpen elküldik a sajátjukat.

Német védelmi miniszter: hamarosan döntünk

Boris Pistorius német védelmi miniszter közölte, hogy hamarosan döntés születik a német gyártmányú harckocsik Ukrajnába szállításáról. A német ARD TV-nek adott interjújában elmondta, hogy a kormánynak számos tényezőt kell figyelembe vennie, és az ország nem hozna elhamarkodott döntést. Ilyen tényezők közé tartoznak a német lakosság biztonságára gyakorolt következmények.

A bejelentés azután történt, hogy Pistorius egy német lapnak azt mondta, hogy négy héten belül Ukrajnába látogat.

Megérkeztek a marokkói tankok

Ukrajnába érkeztek a Marokkó által áprilisban felajánlott tankok. Az afrikai ország még az április végi ramsteni biztonsági találkozón tett ígéretet, hogy átad Ukrajnának 20 db T-72B harckocsit, amiket  1999-ben és 2000-ben szerzett be Fehéroroszországból. A Menadefense híroldal szerint a harcjárművek eddig Csehországban voltak korszerűsítésen.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában