Török–szíriai földrengés

2023.02.14. 10:27

Novák Katalin a mentési munkálatok magyar hőseit köszöntötte a Sándor-palotában

Európának minden támogatást a lehető leggyorsabban kell megadnia Törökországnak és Szíriának, a földrengés sújtotta térség továbbra is számíthat Magyarország segítségnyújtására – jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében. Kedden a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vészhelyzetkezelési csapatot és segélyszállítmányt indított Törökországba. A Katolikus Karitász szintén útnak indította az első humanitárius segélyét, valamint hosszú távú segítségnyújtásba kezdett. A török hírügynökség kedden jó hírt közölt: a mentési akció kilencedik napján újabb túlélőket mentettek ki a romok közül.

Novák Katalin köztársasági elnök (b3) a Törökországot és a Szíriát ért földrengést követő segítségnyújtásban részt vevő magyar kutató- és mentőcsapatok tagjaival a Sándor-palotában 2023. február 14-én. Jobbról Gülsen Karanis Eksioglu, Törökország budapesti nagykövete (j3)

Forrás: MTI

Fotó: Bruzák Noémi

A Sándor-palotában köszöntötték a mentési munkálatok magyar résztvevőit

A Törökországot és a Szíriát ért földrengést követő segítségnyújtásban részt vevő magyar kutató- és mentőcsapatok tagjait köszöntötte ünnepélyes keretek között Novák Katalin köztársasági elnök kedden a Sándor-palotában.

Az államfő – miután a megjelentek egyperces néma főhajtással emlékeztek a földrengés áldozataira – háláját kifejezve, minden magyar nevében köszönetet mondott a mentésben résztvevőknek.

Önök a mi hőseink. Önök, azok a nők és férfiak, akik ott voltak és segítettek a tragédia után, akik éjt nappallá téve, pihenés nélkül mentették az életeket

– fogalmazott Novák Katalin.

NOVÁK Katalin; KARANIS EKSIOGLU, Cavidan Gülsen
Novák Katalin köztársasági elnök (b) és Gülsen Karanis Eksioglu, Törökország budapesti nagykövete a Törökországot és a Szíriát ért földrengést követő segítségnyújtásban részt vevő magyar kutató- és mentőcsapatok tagjainak köszöntésén a Sándor-palotában 2023. február 14-én
Fotós: Bruzák Noémi / Forrás: MTI

Emlékeztetett: amikor egy héttel ezelőtt értesültek az emberek a földrengésről, senki nem gondolta, hogy ennyi áldozatot szed a szerencsétlenség. Magyarország az első jelentkezők között volt, amikor Törökország a nemzetközi közösség segítségét kérte – mondta a köztársasági elnök, hozzátéve: „mi, magyarok azt mondtuk, hogy tudunk és akarunk segíteni”, és ez elsősorban a magyar mentőcsapatoknak köszönhető.

Novák Katalin kiemelte, jó kimondani azt, hogy Magyarországra, a magyar emberekre lehet számítani, amikor baj van. Büszkék lehetünk arra, hogy a magyarok az első pillanattól küzdöttek a tragédia után azért, hogy életeket mentsenek meg – fűzte hozzá.

Az államfő szólt arról is: „a tragédia közepette is jó megélni azokat a minősített pillanatokat, amikor minden magyar szíve együtt dobban”. Jó megélni azt, hogy ilyenkor nem a megosztottság kerül előtérbe, hanem mindannyian „együtt imádkozunk, szurkolunk” azért, hogy a mentőcsapatok tagjai épségben hazatérjenek – mondta Novák Katalin, majd úgy folytatta: azt is jó volt megtapasztalni, hogy a magyarok érdemben tudtak segíteni.

NOVÁK Katalin
Novák Katalin köztársasági elnök (elöl középen) a Törökországot és a Szíriát ért földrengést követő segítségnyújtásban részt vevő magyar kutató- és mentőcsapatok tagjaival a Sándor-palotában 2023. február 14-én
Fotós: Bruzák Noémi / Forrás: MTI

Gülsen Karanis Eksioglu, Törökország budapesti nagykövete hazája nevében mondott köszönetet a mentőcsapatok tagjainak. Kijelentette: február 6-a, a földrengés napja ezentúl nagyon fontos nap lesz a török–magyar testvériség történetében. Magyarország ismét megmutatta, hogy lehet rá számítani a nehéz időkben – mondta a nagykövet.

Emlékeztetett, a mentésben 167 magyar önkéntes vett részt 22 keresőkutyával, és 35 életet mentettek meg: „35 családnak adták vissza a reményt, hozták el a csodát”.

Gülsen Karanis Eksioglu elmondta, a tragédiának eddig 30 ezer halottja és több mint 80 ezer sérültje van, a segítségnyújtásban több mint tízezer kutató-mentő vett részt.

A nagykövet hangsúlyozta: Törökország megbirkózik a nehézséggel és fel fogja virágoztatni a földrengés sújtotta térséget.

Az ünnepségen a mentésben részt vevő magyar egységek – az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Hunor mentőcsapata, a Magyar Református Szeretetszolgálat mentőkutyás, önkéntes kutató-mentőcsoportja, az Életjel mentőcsoport egységei, a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat csapata, a Baptista Szeretetszolgálat Huba Rescue 24 mentőcsapat, a Budapest Mentőszervezet, a Magyar Honvédség és a Terrorelhárítási Központ – képviselői elnöki köszönőlapot vehettek át.

A keresőkutyák munkáját elismerve, az egyik, a mentés során megsérült, Gogó nevet viselő állat egy „Hősök” feliratú, nyakörvre való címkét kapott.

Átlépte a 40 ezret a halálos áldozatok száma

Kedden átlépte a 40 ezret a február 6-i törökországi földrengések halálos áldozatainak a száma.

Recep Tayyip Erdogan török elnök kedden az államfői kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján közölte: Törökországban legkevesebb 35 418 ember vesztette életét a szerencsétlenségben. Szíriában 5900 halottról tudni.

Az államfő jelezte: március elején már hozzá is látnak 30 ezer épület felhúzásához. Az a céljuk, hogy a földrengés sújtotta régióban egy éven belül annyi minőségi és biztonságos ingatlan építését fejezzék be, amely fedezi a szükségletet – tette hozzá.

Újabb, 5,7-es erősségű földrengés történt Románia déli részén

Újabb, 5,7-es erősségű földrengés rázta meg Románia déli, olténiai részét kedden délután, alig tíz kilométernyire attól a településtől, amelynek a téréségében hétfőn 5,2-es erősségű földmozgást észleltek – közölte a román Országos Földtani Intézet (INFP).

Az újabb földrengés az INFP szerint helyi idő szerint 15 óra 16 perckor következett be, 40 kilométeres mélységben, Craiovától 102, Nagyszebentől 120 és Pitesti-től 146 kilométeres távolságra. A földmozgást fél órán belül két kisebb – 3,4-es erősségű – utórengés követte.

Az amerikai földtani intézet (USGS) gyorsjelentése szerint a romániai földmozgás 5,5-ös erősségű volt, és 10 kilométeres mélységben történt, a Zsílvásárhelytől (Targu Jiu) 10 kilométernyire északra lévő Lelesti község térségében.

A román hírtelevíziókban megszólaltatott tanúk, illetve a nézők által beküldött videófelvételek tanúsága szerint Zsílvásárhelyen kémények dőltek le, a lehulló téglák pedig autókat rongáltak meg. Craiován az áruházak polcairól palackok borultak le, az emberek Olténia számos településén kirohantak az épületekből. A földmozgást Bukarestben és Kolozsváron is érezni lehetett.

Sérülésekről a földrengés epicentrumához legközelebb található megyeszékhely, Zsílvásárhely polgármestere szerint nem érkezett bejelentés.

Gál Kinga: gyors segítségnyújtásra van szükség a földrengés sújtotta térségekben

Gyors segítségnyújtásra van szükség a földrengés sújtotta térségekben. Az életmentésben az első napok különösen fontosak, ezért Magyarország az elsők között ajánlotta fel segítségét, és küldött kutató-mentő csapatokat, valamint orvosi segítséget a térségbe – emlékeztetett keddi közleményében Gál Kinga.

A katasztrófavédelem mentőcsapata a magyar jótékonysági szervezetekkel együtt 167 fővel és 29 keresőkutyával több mint 30 embert mentett ki élve a romok alól Törökországban – közölte az EP-képviselő, majd arról is tájékoztatott, hogy 

Magyarország – egyetlen európai államként – Szíriában is segít: a Hungary Helps Program támogatásával a Magyar Máltai Szeretetszolgálat mobil mentőállomásokat telepített az országba.

Az életmentés után most az átfogó, gyors humanitárius segítség a legfontosabb

 – fogalmazott Gál Kinga.

Segélyszállítmányt visz a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Hatay tartományba
Fotós: Koszticsák Szilárd / Forrás: MTI

Hangsúlyozta: Európának a lehető leggyorsabban kell megadnia minden segítséget a földrengés sújtotta országoknak, ebből Magyarország minden rendelkezésére álló eszközzel kiveszi a részét. 

A katasztrófa sújtotta törökországi és szíriai térségek továbbra is számíthatnak a magyarok segítségnyújtására

 – tette hozzá Gál Kinga.

Segít a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 

Törökországba, a földrengésben súlyosan érintett Hatay tartományba indított kedden segélyszállítmányt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. 

A segélyszállítmánnyal együtt utazott az országba a helyreállítást segítő hosszú távú program előkészítésére a szeretetszolgálat vészhelyzetkezelési csapata.

A konvoj elindulása előtt Szabján Imre, a szeretetszolgálat vészhelyzetkezelési munkacsoportjának vezetője a logisztikai központjukban újságíróknak elmondta: 

négyfős egység indul Törökországba helyzetfelmérésre és a mentés utáni helyreállítás előkészítésére.

A csapat azt méri fel, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat a saját erőforrásaival és partnerei segítségével hogyan tud bekapcsolódni a helyreállítási munkákba.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak nagyon széles az eszköztára, ezért nemcsak a túlélők ellátásában tudnak segíteni, de szerepet tudnak vállalni a helyreállításban is – emelte ki Szabján Imre.
Azt is közölte, hogy 

a csapattal együtt egykamionnyi – csaknem 14 tonna – segélyszállítmány is útnak indul kedden Törökországba.

Hozzátette: a kamionon a helyi szervek által kért tartós élelmiszert, azonnal fogyasztható konzerv készételt, higiénés termékeket, valamint meleg ruházatot, takarót, ágyneműt és gyógyászati segédeszközöket – kerekesszékeket – visznek.

A romok alól 198 óra elteltével kiemelt 17 éves Muhammed Enes Yeninart viszik mentősök a dél-törökországi Kahramanmarasban 2023. február 14-én. A török-szíriai határtérségben pusztító, február 6-án bekövetkezett 7,8-as erősségû földrengésnek és az utórengéseknek a legfrissebb adatok szerint több mint 37 ezer halálos áldozata van Törökország délkeleti és Szíria északi részében. Yenimar és 21 éves bátyja kimentéséhez a mentőcsapatok öt méter hosszú folyosót alakítottak ki a törmelékek között 
Fotós: Ismail Coskun / Forrás: MTI/AP

Újabb túlélőket találtak a mentés kilencedik napján

Kahramanmaras tartomány Dulkadiroglu körzetében a 198. órában hoztak a felszínre egy testvérpárt, egy 17 éves fiút és 21 éves bátyját. A fiatalok kimentéséhez a mentőcsapatok öt méter hosszú folyosót alakítottak ki a törmelékek között. A kiszabadítás pillanataiban a fiúk integettek a kameráknak, a fiatalabbik pedig újságírói kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy jól van – adta hírül az MTI az Anadolu török állami hírügynökség nyomán.

A mentésben részt vevő egyik önkéntes úgy nyilatkozott: először azt hallották meg, hogy valaki a romok között üti a falat, majd a mentőkutyák is visszaigazolták, hogy túlélők vannak a helyszínen. A fiúk egyik nagybátyja örömében úgy fogalmazott: „Nem is tudom, mit mondjak, az unokaöcséim épségben, egészségben kerültek elő. Allah megajándékozott bennünket.”

A testvérpár édesanyját két nappal ezelőtt szintén élve hozták a felszínre.

Ugyancsak a 198. órában Adiyaman tartományban, három óra munkát követően egy 18 éves fiút mentettek ki a törmelékek fogságából.
Miközben a török mentőcsapatok számos helyszínen folytatják a keresést, és az utolsó túlélőt is igyekeznek felkutatni, a romok eltakarítása is zajlik már.

Kedden, a szerencsétlenség óta először összeül Ankarában a török kormányzat. A tanácskozást ezúttal kivételesen nem az államfői palotában, hanem a katasztrófavédelem központjában tartják. Több olyan miniszter, aki a katasztrófa helyszínén tartózkodik, videóhívás keretében vesz részt az ülésen. Az egyetlen napirendi pont a február 6-i földrengéssorozat. Törökországban a hivatalos adatok szerint eddig 31 643-an vesztették életüket a múlt hétfői földrengésekben.

A Katolikus Karitász segítségnyújtási programba kezd 

Hosszú távú segítségnyújtási programba kezd a segélyszervezet törökországi földrengés területén – közölte a Katolikus Karitász az MTI-hez eljuttatott közleményében. 

Arról tájékoztatták a hírügynökséget, hogy a földrengés területén dolgozó kutató-mentő csapat hazaérkezésével a segítségnyújtás nem áll meg, a szervezet összeállította és kedden útnak indítja első, 10 raklapnyi, 9 millió forint értékű humanitárius segélyét.

A négytonnás szállítmány több mint kétezer doboz higiéniai egységcsomagot, 420 darab hálózsákot és 3 dararab nagyméretű, 12 négyzetméteres sátrat tartalmaz az otthontalanná vált áldozatok ideiglenes elhelyezésére.

A közleményben idézték Écsy Gábort, a Katolikus Karitász országos igazgatóját, aki elmondta, a földrengés utáni első napokban a túlélők felkutatása volt fókuszban, a karitász mentőmissziója is közel egy hétig a helyszínen dolgozott. 

GÜNEY, Meltem
A Katolikus Karitász Törökországból hazaérkező mentőmissziójának tagjai és az őket fogadók, köztük Meltem Güney, Törökország budapesti nagykövetségének első tanácsosa (j) a Liszt Ferenc-repülőtéren 2023. február 13-án. A mentőcsapat 29 önkéntese és 4 kutyája túlélők után kutatott a földrengés sújtotta régióban, Kahramanmaras városban
Fotós: Kovács Tamás / Forrás: MTI

De ezzel párhuzamosan elkezdődött és várhatóan  "hosszú távú feladat lesz az otthontalanná váló és mindenüket elvesztő áldozatok segítése".

A szervezet első nagyobb szállítmánya Törökország budapesti nagykövetségének segítségével, repülővel jut el a földrengés által érintett területre.

A segélyszervezet a helyi szervezetek kérései és igényfelmérései alapján további humanitárius támogatásokat tervez. A legfrissebb jelzések alapján generátorokra, sátrakra és konténerekre van a legnagyobb igény – írták.

Hozzátették: az áldozatok mindennapi ellátása nagy összefogást igényel. Aki csatlakozni szeretne ehhez az összefogáshoz, a 1356-os adományvonal hívásával 500 forinttal segíthet vagy online adományozással juttathatja el támogatását a karitasz.hu oldalon.

Főhajtás az áldozatok előtt

A tragikus földrengés áldozatainak emlékére egyperces néma főhajtással kezdtük azt az ebédet, amelyen a Budapestre akkreditált nagykövet asszonyokat láttam vendégül, és amelyen mindannyian tolmácsolni tudtuk együttérzésünket Törökország nagykövetének

 – írta a közösségi oldalán közzétett bejegyzésben Novák Katalin köztársasági elnök. 

Nehéz volt feldolgozni az elhalkuló segélykiáltásokat

Hazatért Törökországból a Kutyákkal az Életért Alapítvány mentőcsapata. 

Az első napon olyan emberekre bukkantunk, akikkel még kommunikálni is tudtunk, de sajnos nem fértünk hozzájuk és az üzemanyaghiány miatt nem tudtuk működtetni a bontáshoz szükséges gépeinket 

– idézte fel a szoljon.hu-nak a jászberényi mentőcsapat elnöke, Szabó Gábor azt, hogy mit éltek át az alatt az öt nap alatt, amíg a romok alá szorult emberek életéért küzdöttek. 

Ezért azt a döntést, hogy az adott helyszínt el kell hagynunk, borzalmasan nehéz volt meghozni. Egyébként a mentésirányítás parancsa az volt, hogy a nehezen, vagy túl nagy energiaráfordítással menthető személyeket sorsukra kell hagyni és azokra kell koncentrálni, akik könnyen menthetők – magyarázta.

Ez persze logikus döntés, hiszen így több sérültet lehet megmenteni, de normális, érző ember képtelen megtenni, hogy valakit, akivel már beszélt is, magára hagyjon, hogy a biztos halál várjon rá. Mi is azonnal visszatértünk, amint kaptunk üzemanyagot a gépekbe és 14 órás küzdelemmel két tizenéves gyermeket emeltek ki a műszakiak erről a helyről

– emlékezett vissza Szabó Gábor. 

A mentésben kulcsszerepe volt a keresőkutyáknak, akik nagyszerűen teljesítettek: 11 alkalommal jelezték a mentőcsapatnak, hogy élő ember van a romok alatt. 

Először érkezett ENSZ-küldöttség Szíria lázadók uralta térségébe a múlt heti földrengés óta

Az ENSZ több szakosított szervezetének, a többi közt a Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) munkatársaiból álló delegáció Törökország felől, Báb al-Hava átkelőjén érkezett a térségbe kedden – közölte az MTI.

 A látogatás nyolc nappal a Törökország déli és Szíria északnyugati részén történt súlyos, immár több mint 37 ezer halottat követelő földrengés után történt.

A delegáció felkereste az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) Idlib tartománybeli irodáját, valamint helyi tisztségviselőkkel találkozott.

A tragédia óta számos bírálat érte a világszervezetet azért, mert állítólag nem nyújt elegendő segítséget annak a mintegy négymillió embernek, akik Szíria lázadók irányította területein élnek, ahol a lakosság zöme már a földrengés előtt is humanitárius segélyekre szorult.

Összedőlt házak romjain álló emberek az ENSZ ellen tüntetnek a szíriai Atarebben 2023. február 12-én, hat nappal a Dél-Törökországot és Észak-Szíriát sújtó 7,8-es erősségű földrengés után 
Fotós: Huszein Malla / Forrás: MTI/AP

Martin Griffiths, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese vasárnap leszögezte: 

az ENSZ ez idáig cserben hagyta a Szíria északnyugati részén élőket.

Ugyancsak kedden 

a térségben aktív, fehérsisakosok néven ismert, nem hivatalos szíriai polgári védelem (SCD) bejelentette: befejezik a túlélők keresését. 

Az SCD vezetője, Ráed asz-Száleh azonban hangsúlyozta, hogy folytatják az eltűntek adatainak felvételét.

A térségben egyelőre 2274 halottról és több ezer sérültről tudni.
   

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában