2023.02.24. 06:14
Egy éve tart az orosz-ukrán háború
Hírfolyamunkban az Origo, az MTI és a Mandiner híreiből válogatunk.
Békejelet formázó égő mécsesek a berlini Brandenburgi kapunál 2023. február 23-án, egy nappal az Ukrajna elleni háború megindításának első évfordulója előtt
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Hannibal Hanschke
Kanada újabb szankciókkal sújtja Oroszországot, Ukrajnának harckocsikat ígér
Kanada újabb szankciókkal sújt orosz jogi és magánszemélyeket, és további négy Leopard 2 típusú harckocsit küld Ukrajnának - jelentette be Justin Trudeau kanadai miniszterelnök pénteken, az Ukrajna elleni orosz invázió évfordulóján.
Az új büntetőintézkedések százhuszonkilenc magánszemélyt - közöttük miniszterelnök-helyetteseket és más tisztségviselőket -, valamint hatvanhárom jogi személyt sújtanak.
Kanada továbbá páncélozott mentőjárművet és több mint 5000 lőszert küld Ukrajnának az Oroszországgal szembeni védekezéshez.
"Vlagyimir Putyin (orosz elnök) súlyosan elszámította magát, amikor elindította az agressziós háborúját" - jelentette ki Justin Trudeau. "Alábecsülte az ukránokat, és alábecsülte barátainak a szolidaritását szerte a világban (.), ma azonban erősebbek és egységesebbek vagyunk, mint valaha".
Ottawa megtiltotta "az elektronika területén használt egyes vegyi anyagok exportját Oroszország részére, csakúgy, mint az orosz fegyverek importját.
Előzőleg Kanada bejelentette, hogy több mint 32 millió kanadai dollár (8,46 milliárd forint) értékben nyújt támogatást aknamentesítéshez, valamint vegyi, biológiai, sugár- és nukleáris fenyegetések elleni védelemhez.
Orosz külügy: Moszkva nagyra értékeli Peking hozzájárulási szándékát a rendezéshez
Moszkva nagyra értékeli a "kínai barátok őszinte szándékát", hogy hozzájáruljanak az ukrajnai konfliktus békés rendezéséhez - közölte honlapján pénteken az orosz külügyminisztérium a kínai béketervre reagálva.
"Osztjuk Peking megfontolásait. Elkötelezettjei vagyunk az ENSZ Alapokmánya, a nemzetközi jog, köztük a humanitárius jog normái tiszteletben tartásának, a biztonság oszthatatlanságának elvéhez, amely szerint egyetlen ország biztonságát sem szabad egy másik ország biztonságának rovására erősíteni, ami az országok egyes csoportjainak biztonságára is alkalmazandó" - áll a moszkvai közleményben.
Az orosz diplomáciai tárca szerint Oroszország támogatja Kína álláspontját, és törvénytelennek tart minden olyan korlátozó intézkedést, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hagy jóvá.
"Ez a tisztességtelen verseny és a gazdasági hadviselés nyilvánvaló eszköze" - hangsúlyozta a dokumentum.
A minisztérium kifejezte Moszkva nyitottságát arra, hogy a "különleges hadművelet" minden célját diplomáciai eszközökkel érje el. Egyúttal felszólította a nyugati országokat, hogy hagyjanak fel a fegyverszállításokkal és a zsoldosok Ukrajnába küldésével.
Az orosz külügyminisztérium szerint emellett az ukrán hatóságoknak bele kell egyezniük abba, hogy visszatérjenek az ország el nem kötelezett státuszához, és elismerjék az új területi realitásokat. Ezek a dokumentum szerzőinek állítása értelmében a népek önrendelkezési jogának érvényesítéséből, Ukrajna demilitarizálásából és nácitlanításából, valamint a területéről kiinduló fenyegetések megszüntetéséből fakadtak.
Oroszország külügyminisztériuma emellett arra szólított fel, hogy garantálják az ukrán állampolgárok, köztük az orosz ajkú lakosság és a nemzeti kisebbségek képviselői minden elidegeníthetetlen jogát, beleértve az anyanyelvhasználatot és az anyanyelvi oktatást. A tárca rámutatott: a béke legfőbb akadálya jelenleg az, hogy a "kijevi rezsim" törvényben utasította el, hogy "tárgyaljon Vlagyimir Putyinnal". A minisztérium emlékeztetett arra is, hogy tavaly áprilisban Ukrajna maga szakította meg az általa kezdeményezett békepárbeszédet.
A kínai külügyminisztérium pénteken egy 12 pontból álló béketervet tett közzé. Ezek között szerepel minden ország szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása, a harci cselekmények beszüntetése, a tárgyalások újrakezdése, a hidegháborús mentalitás elutasítása, valamint a stratégiai kockázatok csökkentése.
A Peking által előterjesztett terv szól a humanitárius válság leküzdéséről, a gabonaegyezmény végrehajtásáról, Ukrajna újjáépítéséről és az atomerőmű biztosításáról. Kína maga is kifejezte, hogy kész együttműködni a nemzetközi közösséggel és konstruktív szerepet játszani a konfliktus megoldásában.
A Hetek támogatják Ukrajnát, és követelik az azonnali orosz kivonulást a területéről
A világ legfejlettebb országait tömörítő Hetek (G7) országcsoport pénteki online csúcstalálkozójának végén olyan zárónyilatkozatot adott ki, miszerint az ukrajnai háborúban maradéktalanul támogatja Kijevet, "ameddig csak kell", és követeli Oroszországtól, hogy azonnal vonja ki katonáit Ukrajnából.
"Oroszország kezdte el ezt a háborút, és ő is tud véget vetni neki. Felszólítjuk Oroszországot, hogy hagyjon fel agressziójával, valamint feltétel nélkül, azonnal, és teljesen vonja ki katonáit Ukrajna nemzetközileg elismert teljes területéről" - olvasható a nyilatkozatban, amelyet a G7 soros japán elnöksége adott ki.
A tanácskozáson - amelyet Ukrajna megtámadásának első évfordulójára időzítettek - részt vett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is a német, az amerikai, a francia, a brit, az olasz, a kanadai és a japán állam-, illetve kormányfők mellett.
A G7 vezetői leszögezték még, hogy a csoport és partnerei által Oroszországra eddig kivetett "összehangolt szankciókat" és gazdasági intézkedéseket tovább kell szigorítani, hogy Moszkva minél nehezebb tudja folytatni a háborút. Hangsúlyozták, hogy büntetőintézkedéseket vetnek ki azon harmadik országok ellen, amelyek pénzzel vagy természetben támogatják Oroszország ukrajnai háborúját. Közölték: továbbra is minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy majd "Oroszország állja Ukrajna hosszú távú újjáépítésének" költségét.
Több mint 200 ezer embernek segített már a háború kitörése óta a református szeretetszolgálat
A Magyar Református Szeretetszolgálat több mint kétszázezer embernek segített az orosz-ukrán háború kitörése óta eltelt egy év alatt - közölte Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója a szervezet pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.
Juhász Márton elmondta:
ezer tonna segélyszállítmányt juttattak el a rászorulók részére, amelynek nagyobb része a harcok elől Magyarországra menekülőkhöz került, a többit elsősorban Kárpátaljára szállították, de az adományokból Ukrajna belső területeire is jutott.
A segélyszállítmányok főképp tartós élelmiszerekből, egészségügyi és orvosi felszerelésekből és higiéniai eszközökből álltak, de nagyobb számban adományoztak aggregátorokat is, mivel Ukrajnában gyakoriak az áramszünetek.
Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, hogy a szolgálat nem tesz különbséget a különféle nemzetiségek között, egyaránt segítik a magyar mellett más nációk tagjait is.
Újabb szankciókat jelentett be az USA
Az amerikai kormányzat újabb büntetőintézkedésekkel sújtott több száz orosz vállalatot, intézményt és magánszemélyt, a Washingtonban pénteken bejelentett szankciók egyebek között az orosz hadi-, energia-, atomenergia- és acélipart, valamint a pénzügyi rendszert érintik.
Csak a külügyminisztérium több mint 60 magánszemélyt, köztük a legtöbb orosz régió vezetőjét és szinte a teljes orosz kormányt is tilalom alá sorolta, emellett büntetőintézkedéseket hozott az energiainfrastruktúra területén és a fejlett technológiák előállításában működő cégek ellen. Az intézkedések hatálya alá tartozik az orosz ellenőrzés alá került zaporizzsjai atomerőmű vezetése és a működtetéssel megbízott orosz vállalat is.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma számos bankot és egyéb pénzügyi intézményt sorolt büntetőintézkedések hatálya alá, valamint korlátozást jelentett be több, oroszországi üzleti kapcsolattal rendelkező külföldi üzletember és vállalat ellen. Többek között olasz, német és svájci állampolgárokról van szó, akik az amerikai kormány indoklása szerint hozzásegítették Oroszországot ahhoz, hogy a már korábban életben lévő szankciókat megkerülhesse.
Ezzel párhuzamosan az amerikai adminisztráció 70 százalékra emelte az orosz acélipari termékek vámját, és 35 százalékra további Oroszországból származó termékekét.
Március 10-től 200 százalékos vámot vetettek ki az orosz alumíniumra. A drasztikus vámemelés gyakorlatilag ellehetetleníti az orosz alumíniumexportot az Egyesült Államokba.
Oroszország a világ második legnagyobb alumíniumtermelője, és az orosz alumínium hagyományosan az amerikai alumíniumimport mintegy 10 százalékát teszi ki.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium orosz, fehérorosz és iráni vállalatok ellen hozott exportkorlátozó lépéseket, és más államokban működő üzleti érdekeltségeket is szankciókkal sújtott.
A washingtoni külügyi tárca pénteki közleményéből az is kiderül, hogy a szankciós lépések mellett az orosz hadsereg több mint 1200 orosz tagját, köztük az ukrajnai hadműveletekben részt vevő több tisztjét vízumkorlátozásokkal sújtják. Több tiszt és családtagja ellen beutazási tilalmat is elrendelt az Egyesült Államok kormánya.
A tárcák összehangolt büntetőintézkedéseinek célja Oroszország további nyomás alá helyezése, az általa indított háborús cselekmények akadályozása, valamint az orosz gazdaság háborút támogató és finanszírozó képességének gyengítése - áll a külügyminisztérium hivatalos közleményében.
Világszintű csúcstalálkozót hívna össze béketervei támogatására Zelenszkij
Több kontinens országaira kiterjedő csúcstalálkozót szeretne béketerve támogatói körének növelése érdekében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök,
aki erről pénteki, az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború első évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatóján beszélt.
Az államfő kijelentette, hogy kész külföldre utazni egy ilyen találkozóra. Hozzátette, csapatával azon dolgoznak, hogy Latin-Amerika, az afrikai országok, valamint India és Kína is csatlakozzanak az általa meghirdetett béketervhez. "Minél több országot vonzunk magunkhoz, annál nagyobb lesz a támogatásunk" - szögezte le Zelenszkij.
Zelenszkij a tavaly novemberben tartott G20-csúcstalálkozón hozta nyilvánosságra tíz pontba szedett békefeltételeit. Ez
az ukrán "békeképletnek" nevezett javaslat magában foglalja a nukleáris-, az élelmiszer- és az energiabiztonság garanciáit, valamint az orosz csapatok kivonását a megszállt ukrajnai területekről.
Zelenszkij kijelentette, hogy diplomáciai szintű tárgyalások a háború lezárásáról csakis akkor kezdődhetnek, ha az ukrán "békeképletnek" minden pontja teljesült. "Nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa számára is biztonsági garanciákra van szükség" - szögezte le. Közölte:
jelenleg nincs lehetőség arra, hogy tárgyaljon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
Németország a tervezettnél több Leopardot ad át Ukrajnának
A korábban tervezett 14 helyett 18 Leopard 2-es harckocsit ad át Ukrajnának - közölték pénteken Berlinben.
A német gyártmányú Leopard 2 A6 típusú harckocsikat mind a német hadsereg (Bundeswehr) állományából biztosítják, és
a támogatást azért növelik, hogy Németország Portugáliával és Svédországgal együtt egy zászlóaljra való Leopard 2-es harckocsival segíthesse az orosz támadás ellen védekező ukrán erőket
- közölte a védelmi minisztérium.
Mint írták, Svédország tíz Leopard 2 A4 típusú harckocsit szállít. Ennek a modellnek a felszereltsége nagyjából megfelel a Bundeswehrnél rendszersített Leopard 2 A6-os modellével. Az összefogás révén Németország, Svédország és Portugália 31-et bocsát Ukrajna rendelkezésére a világ legerősebb harckocsijaként számon tartott Leopard 2-esekből.
Új katonai csomagot jelentett be Ukrajna számára az USA
Az Egyesült Államok újabb 2 milliárd dollár (mintegy 760 milliárd forint) katonai segítséget jelentett be Ukrajna számára az Oroszország által indított háború kezdetének első évfordulóján, pénteken.
A támogatási csomag a többi között tartalmaz HIMARS rakétaindítókat, rakétákat, különböző drónokat, valamint drónelhárító eszközöket és aknamentesítéshez szükséges felszerelést.
A bejelentett intézkedés az úgynevezett Ukrajnai Biztonsági Támogatás Kezdeményezés keretében jut el Ukrajnába, vagyis az amerikai kormányzat közbeszerzés nyomán vásárolja meg a gyártóktól a szóban forgó eszközöket, és később születik majd döntés arról, hogy mikor indulhatnak Ukrajnába. Azokat a berendezéseket viszont haladéktalanul eljuttathatják a kelet-európai országba, amelyeket az amerikai készletekből hívnak le azonnali támogatásként.
Az amerikai kormányzat pénteken várhatóan újabb szankciókat is bejelent Oroszország ellen, amely magánszemélyeket és vállalkozásokat érinthet.
Ukrán vadászpilótákat képezne ki Lengyelország
Lengyelország kész ukrán pilóták kiképzésére F-16-os vadászgépek használatára - jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő pénteken Kijevben, a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón.
Ha arról beszélünk, hogy készek vagyunk ukrán pilóták kiképzésére F-16-osokon, akkor igen, készek vagyunk ilyen gyakorlatokat lefolytatni F-16-os vadászgépeken Lengyelországban
- mondta a lengyel miniszterelnök. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy erről egy szélesebb koalíción belül kell megegyezni.
Fotós: Radoslaw Jozwiak / Forrás: AFP
"Lengyelország készen áll ilyen gyakorlatok lebonyolítására. Nagyon fontos, hogy az ukrán égbolt végre biztonságban legyen" - fűzte hozzá.
A Wagner-csoport vezetője újabb település elfoglalását jelentette
Az Artemivszktől (Bahmuttól) északnyugatra fekvő Berhivka település orosz elfoglalásáról tett bejelentést Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat alapítója pénteken, sajtószolgálatának Telegram-csatornáján.
Prigozsin szerint a Wagner-csoport teljes egészében ellenőrzése alá vonta Berhivkát.
Az orosz védelmi minisztérium hétfőn jelentette be az Artemivszktől északra lévő Paraszkovjivka község "felszabadítását". Korábbi orosz jelentések szerint ezen települések elfoglalása elvágja az Artemivszk városába Csasziv Jar felől vezető utolsó utánpótlási útvonalat.
Klicsko: 160 civil halt meg Kijevben a háború egy éve alatt
Az ukrán fővárosban Oroszország agressziója következtében egy év alatt 160 helyi lakos vesztette életét, köztük öt gyermek - mondta pénteken Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere a Telegramon.
A Moszkva által Ukrajna ellen indított háború kezdetének első évfordulója alkalmából készített összesítésében a városvezető azt is közölte, hogy Kijevben egy év alatt 680 légiriadó volt, és az orosz erők támadásai következtében több mint 700 épület rongálódott meg. Hozzátette, hogy Kijevben több mint 229 000 belső menekültet tartanak nyilván, köztük 40 000 gyermeket.
Moszkva támadásként értelmezi a Dnyeszter menti "békefenntartóinak" veszélyeztetését
Figyelmeztetést adott ki pénteken az orosz külügyminisztérium, amely szerint Oroszország ellene irányuló támadásként értelmez majd minden olyan lépést, amely fenyegetést jelent a Moldova Dnyeszter menti területein állomásozó orosz "békefenntartók" számára.
"Azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna és a Dnyeszter-mente határának közelében az orosz védelmi minisztérium ukrán alegységek személyi állományának és katonai felszerelésének jelentős összpontosulását észlelte, amelyet a tüzérség lőállásokba telepítése kísért, valamint példátlan mértékben nőttek az ukrán fegyveres erők pilóta nélküli repülőgépeinek a Dnyeszter menti terület feletti repülései, figyelmeztetjük az Egyesült Államokat, a NATO-tagállamokat és ukrán pártfogoltjaikat, hogy ne tegyenek újabb kalandor lépést" - áll a dokumentumban.
Az orosz diplomáciai tárca azt is állította, hogy Oroszország következetesen kiállt minden kérdés politikai és diplomáciai úton történő megoldása mellett.
Mindemellett senkinek ne legyenek kétségei afelől, hogy az Oroszországi Föderáció fegyveres erői megfelelő választ fognak adni a kijevi rezsim provokációjára, ha az mégis bekövetkezik, és biztosítani fogják honfitársaink, az orosz békefenntartó kontingens, az orosz erők operatív csoportjának katonái és a katonai raktárak védelmét a Dnyeszter menti Cobasna településen
- tette hozzá a minisztérium.
A lengyel Leopardok már Ukrajnában vannak
A Joe Biden amerikai elnök e heti lengyelországi látogatását összefoglaló, az ukrajnai orosz támadás kezdetének első évfordulója alkalmából összehívott ülésen Andrzej Duda közölte: nincs a résztvevők között Mateusz Morawiecki kormányfő, mert Kijevben tartózkodik.
Fotós: Wojtek Radwanski / Forrás: AFP
"Kissé mosolyogva mondom, hogy Leopardjainkat vitte oda az általunk kezdeményezett tankkoalíció segítségének első részeként" - fogalmazott az államfő.
"A lengyel Leopardok már Ukrajnában vannak" - mondta Blaszczak. Az általa említett, január végi megállapodás értelmében
Lengyelország 14 Leopard 2 A4-est, Németország 14 Leopard 2 A6-ost szállít Ukrajnának.
Morawiecki később a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel közös kijevi sajtóértekezletén elmondta: az első négy harckocsit adtak át.
Német államfő: Putyin a háború veszteseként vonul be a történelembe
Vlagyimir Putyin orosz elnök az Ukrajna elleni háborújának veszteseként vonul be a történelembe - jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német államfő pénteken Berlinben.
A szövetségi elnök az ukrán zászlókkal díszített hivatalában, a Bellevue-palotában az orosz támadás évfordulójára a német politika csaknem valamennyi vezető személyisége, köztük Olaf Scholz kancellár és a kormány több tagjának részvételével tarott megemlékezésen kiemelte, hogy hazája Ukrajna legnagyobb támogatója a kontinentális Európában, gazdaságilag és katonailag is, és ez így is marad.
Kifejtette: az utóbbi tizenkét hónap megmutatta, hogy "demokráciánk erős, sokkal erősebb, mint Putyin gondolta, és erősebb, mint azt talán néha mi magunk hittük".
Az orosz elnök "arra játszik, hogy Ukrajna szövetségesei egyszer majd elfáradnak, hogy eltompulunk és inkább félrenézünk a számunkra is nehezen elviselhető borzalmak láttán", de "nem tesszük meg neki ezt a szívességet"
- fogalmazott Frank-Walter Steinmeier, aláhúzva, hogy Ukrajna továbbra is biztos lehet Németország támogatásában.
Mint mondta, Vlagyimir Putyin "minden erejével győzni akar, de az igazság az, hogy akinek parancsára gyilkolnak, porig bombázzák Ukrajnát, városokat rombolnak le és gyermekeket rabolnak el, és aki még a saját katonáit is az értelmetlen halálba küldi nap mint nap, az soha nem lesz győztes a történelem ítélőszéke előtt, hanem máris veszített"
- mondta.
Hangsúlyozta: a tárgyalásokhoz vezető út csak akkor nyílik meg, ha az orosz elnök visszavonja csapatait Ukrajnából. Ezt maga Vlagyimir Putyin is pontosan tudja - jelentette ki a német államfő.
Kifejtette: Németország ugyan nem vesz részt a háborúban, de erősen érinti, mert a szomszédjára rárontó Oroszország nemcsak Ukrajna ellen intéz támadást, hanem "porrá zúzza" az európai biztonsági berendezkedést, és támadást intéz két világháború tanulságai és mindaz ellen, amit Németország képvisel.
Zelenszkij katonai kitüntetéseket adott át Kijevben
Volodimir Zelenszkij köztársasági elnök Kijevben részt vesz a szolgálatot teljesítő és a háborúban elhunyt katonák tiszteletére rendezett istentiszteleten. A Szent Szófia székesegyház előtt kitüntetéseket ad át a katonáknak és katonai vezetőknek, valamint az elhunytak családtagjainak.
Fotós: Ukrán elnöki sajtószolgálat / Forrás: MTI/AP
A Wagner-csoport lőszerigényei "teljesültek"
Az orosz Védelmi Minisztérium beleegyezett, hogy lőszerrel lássa el a Wagner-csoportot, miután annak vezetője azzal vádolta a hadsereget, hogy éheztetni fogja zsoldosait.
Fotós: AFP
Jevgenyij Prigozsin megosztott egy képet több tucat halott harcosról, és árulással vádolta az orosz védelmi minisztériumot, amiért a Wagner csoportot az életben maradásukhoz szükséges töltények és lövedékek nélkül hagyta - amit a minisztérium tagadott.
Lengyelország páncéltörő sünöket telepít az orosz és fehérorosz határon
A lengyel hatóságok úgy döntöttek, hogy védőkorlátokat telepítenek az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határaikon. Erről Mariusz Blaszczak lengyel védelmi miniszter számolt be a közösségi médiában.
Megkezdtük a biztonsági intézkedések megelőző jellegű kiterjesztését az Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös határon. Ez a védelmi és elrettentő stratégiánk része. Az első erődítmények már épülnek a Kalinyingrádi terület határán
- mondta Blaszczak.
Több fotót is közzétett, amelyeken fém és beton páncéltörő akadályok láthatók a lengyel-orosz és lengyel-fehérorosz határátkelőhelyek közelében.
Ausztrália drónokat küld Ukrajnának
Ausztrália további drónokat küld Ukrajnának, valamint 90 orosz magánszemély és 40 vállalat ellen vezet be pénzügyi szankciókat - jelentette be az ausztrál kormány pénteken.
A szankciók célpontjai azok az orosz miniszterek, akik az energetikai, a nyersanyag- és az ipari ágazatokat irányítják. Továbbá a védelmi szektor kulcsszereplői, köztük a Kalasnyikov vállalat, a Tupoljev repülőgépgyártó és egy tengeralattjárókat fejlesztő cég.
Az Egyesült Királyság egyelőre nem küld vadászgépeket Ukrajnába
Az Egyesült Királyság "rövid távon" nem küld vadászgépeket Ukrajnába –jelentette ki Ben Wallace a védelmi miniszter.
Ukrajna hónapok óta kéri a Nyugatot, hogy küldjön vadászgépeket, de eddig egyetlen ország sem vállalta a szállítást. Ehelyett sokan inkább tankokat vagy páncélozott járműveket küldenek. Nagy-Britannia közel 200 tankot és helikoptert biztosított Kijevnek.
Ben Wallace hozzátette, hogy az Egyesült Királyságnak biztosítania kell, hogy amikor bármilyen fegyvert ad Ukrajnának, akkor a fegyverek mellé kiképzést és képességeket is biztosít.
De ha vadászgépekről van szó, ez azt jelentené, hogy "több száz embert" kellene az országba küldeni, és "a Nyugat nem fog ilyen léptékben csapatokat küldeni Ukrajnába".
Úgy tűnik, Oroszország az ukrán hadsereg leépítésére összpontosít
Oroszország valószínűleg ismét megváltoztatta megközelítését az ukrajnai háborúban, és most Kijev hadseregének leépítésére összpontosít - közölte a Brit Védelmi Minisztérium (MoD).
Legutóbbi hírszerzési frissítésében a MoD azt mondta, hogy Oroszország kampánya eltolódott a "jelentős új területek elfoglalásától".
"Az orosz vezetés valószínűleg egy hosszú távú műveletet folytat, amelyben banki alapon arra számítanak, hogy Oroszország népesség és erőforrások terén meglévő előnyei végül kimerítik Ukrajnát" - áll a közleményben.
Ezek voltak a háború előzményei - videó
A HírTV stúdiójában Horváth József, az Alapjogokért Központ nemzetbiztonsági tanácsadója és Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő arról beszéltek, számos előzménye volt az orosz-ukrán háborúnak.
Nyilvánvaló, hogy nem két testvéri nép közötti ellentétről van szó, hanem a Nyugat és a Kelet összecsapásáról, ami az új világrend alapjait hivatott megteremteni
- olvasható a HírTV internetes oldalán.
A Kijevi Rusz a kelet-európai térség első szervezett állama volt. A 9. század végén jött létre, és a mai Fehéroroszország, illetve Oroszország kulturális, valamint történelmi előzményének tekinthető.
A mai Ukrajna elődje szuverén államként alig három évig állt fenn, 1917 és 1920 között. A történelem folyamán a mindössze néhány tízezer négyzetkilométernyi, ukránok lakta terület ajándékba kapott térségekkel gazdagodott.
A legnagyobb területeket az orosz cárok, illetve a kommunista vezetők, Lenin, Sztálin és Hruscsov adták át az ukránoknak.
Az ország csak 1991-ben vállt függetlenné, a Szovjetunió szétesésével. Vagyis egy fiatal államról van szó, amelynek népesség szerinti összetétele vegyes.
A kistestvér Ukrajna a mindenkori nagytestvér, Moszkva árnyékában élt. Önálló államként kezdetben papíron független, de oroszbarát elnökei voltak, majd a 2004-es Narancsos forradalommal Ukrajna élére először került Nyugat-párti vezető Viktor Juscsenko személyében, akit viszont szintén egy oroszbarát elnök, Viktor Janukovics követett az elnöki poszton.
Miután az Egyesült Államok külügyi államtitkára kvázi elismerte, hogy Washington több mint 5 milliárd dollárt fektetett abba, hogy megpuccsolják a Janukovics-rezsimet, és kirobbantsák a véres majdani akciósorozatot, Oroszország lépett.
Elcsatolta egy vitatott népszavazás során a Krím-félszigetet, és segítette a függetlenségükért küzdő, oroszajkú szakadárokat. Azokat a Moszkva-párti, többségében Kelet-Ukrajnában élő embereket, akiket 2014 óta szisztematikusan, ezrével mészárolt le a kijevi rezsim.
Miután a franciák, a németek és az ukránok is elismerték, hogy időhúzás céljából fogadták el az úgynevezett Minszki megállapodásokat, hogy nyugati fegyvereket, felszereléseket szállítsanak Ukrajnába, és kiképezzék a kijevi kormányerőket, Moszkva újabb döntést hozott.
Mindehhez hozzájárult a Kreml részéről az, hogy Moszkva évtizedeken keresztül kérte a NATO-t, hogy a katonai szervezet ne menjen közelebb a Föderáció határaihoz, és ne telepítsen rakétákat a szomszédos országokba, amelyek veszélyt jelenthetnek Oroszországra.
A fegyveres konfliktus közvetlen előzménye hivatalosan az volt, amikor Moszkva elismerte a Donyecki és Luhanszki Köztársaságok függetlenségét.
A HírTV adása itt nézhető meg:
Putyin nem tart beszédet a háború évfordulóján
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem kíván szózatot intézni az országhoz az Ukrajna elleni háború kirobbantásának első évfordulója alkalmából - közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a RIA Novosztyi hírügynökséggel.
Putyin kedden, a parlament két házához intézett üzenetében fejtette ki, hogy a "különleges hadművelet" tervszerűen és körültekintően folytatódik, és minél nagyobb hatótávolságú fegyvereket kap majd Ukrajna a Nyugattól, annyival messzebbre kell eltolni az orosz határtól a fenyegetést.
Az ukrán tüzérség az orosz ünnep és a háború kezdetének évfordulója alkalmából fokozta az orosz ellenőrzés alá került területek lövetését. Ennek következtében a donyecki hatóságok szerint az elmúlt nap folyamán hat civil vesztette életét, 13 pedig megsebesült.
Az orosz védelmi tárca csütörtökön késő este másodszor is kiadott egy közleményt, amelyben arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna Moldova Dnyeszter menti területének lerohanására készül, az akciót úgy beállítva, mintha az ott állomásozó orosz erők támadására reagálna. A tárca közölte, hogy jelentős csapat- és hadfelszerelés-összpontosulást, valamint fokozott dróntevékenységet észlelt Ukrajna és a szakadár Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság határán.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a tervezett ukrán provokáció közvetlen fenyegetést jelent a Dnyeszter menti területen legálisan állomásozó orosz békefenntartó kontingensre. A tárca arra figyelmeztetett, hogy az orosz fegyveres erők megfelelően fognak reagálni.
Az ENSZ békefelhívást fogadott el
Az ENSZ Közgyűlése ma este elsöprő többséggel megszavazta az ukrajnai békére felszólító határozatot. A nem kötelező érvényű határozatban a tagállamok azt követelik, hogy Oroszország vonja ki csapatait Ukrajnából, emellett "átfogó, igazságos és tartós békére" szólít fel.
Az állásfoglalást 141 igen szavazattal, 32 tartózkodás mellett fogadták el. Oroszországhoz csatlakozva hat ország nemmel szavazott.
A határozat elfogadására pénteken kerül sor, amikor egy éve, hogy az orosz csapatok megszállták az országot, és ezzel elindították a máig dúló háborút.
Több százan vesznek részt a háború évfordulóján tartott virrasztáson
Több százan vesznek részt a háború egyéves évfordulója alkalmából tartott virrasztáson, a Trafalgar téren. London központjában jelenleg is virrasztás zajlik az ukrajnai háború egyéves évfordulója alkalmából.
Peking az atomfegyverek tilalmát szorgalmazza
Peking a párbeszéd folytatására és az atomfegyverek bevetésének teljes tilalmára szólította fel Oroszországot és Ukrajnát a pénteken, és 12 pontból álló javaslatot tett közzé az ukrajnai háború befejezésére.
Minden országnak támogatnia kell Oroszországot és Ukrajnát abban, hogy együttműködve a lehető leghamarabb folytassák a közvetlen párbeszédet a békés megoldás érdekében
- áll a kínai külügyminisztérium közleményében.
A dokumentumot péntek reggel tették közzé a kínai külügyi tárca honlapján, Ukrajna orosz megszállásának 2022. február 24-i megindítása első évfordulóján.
A dokumentumban Peking az atomfegyverek mindennemű alkalmazása ellen foglalt állást. Kína arra is felszólította a háborús feleket, hogy kerüljék a polgári lakosság elleni támadásokat.
Ezt üzente Zelenszkij a háború évfordulóján - videó
"Február 24-én több millióan választottunk. Nem a fehér zászlót, hanem a kék-sárga zászlót. Nem a menekülést, hanem a szembenézést. Ellenálltunk és harcoltunk. A fájdalom, a bánat, a hit és az egység éve volt ez. És ebben az évben legyőzhetetlenek maradtunk. Tudjuk, hogy 2023 a győzelmünk éve lesz!" - mondta az ukrán elnök.
5000 rakétacsapás Ukrajna ellen
Oroszország február 24. óta közel 5000 rakétacsapást és 3500 légicsapást hajtott végre Ukrajna ellen - közölte Olekszij Hromov ukrán vezérkari főnökhelyettes.
Kína drónokat szállíthat Oroszországnak
A Der Spiegel német hírportál birtokába jutott információk szerint az orosz hadsereg kínai dróngyártókkal tárgyal kamikaze drónok tömeggyártásáról Oroszország számára.
Orosz csapás Herszonra
Orosz lövedékek megrongálták a herszoniak fűtését ellátó fővezetéket, amet hatszáz ház fűtését biztosította több mint 40 ezer embernek - mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 23-án esti beszédében.
2 milliárd dolláros amerikai segély
Az Egyesült Államok várhatóan ma, az oroszországi teljes körű háború évfordulóján jelent be további 2 milliárd dolláros támogatást az Ukrajna Biztonsági Segítségnyújtási Kezdeményezés keretében - jelentette a CNN egy amerikai tisztviselőre hivatkozva.
Magyarország segít
Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 5795 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5340 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság.
Az ukrajnai háború elől szintén tegnap 51 ember, köztük 12 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Parlamenti képviselők imádkoznak a békéért
A Parlamenti Imacsoport tagjai 24 órán keresztül imádkoznak a békéért az ukrajnai háború kitörésének évfordulóján - közölte Vejkey Imre KDNP-s képviselő, az imacsoport vezetője csütörtök este az MTI-vel.
A kereszténydemokrata képviselő elmondta: a csütörtök éjfélkor kezdődő, 24 órás imaláncban óránkénti beosztásban vesznek részt az imacsoport tagjai, összesen 74-en. Vejkey Imre hozzátette, hisz abban, hogy az imának hatalmas ereje van.
A képviselő egyben mindenkit arra kért, hogy az orosz-ukrán háború kitörésének évfordulóján, pénteken csatlakozzanak a közös imához egy-egy órára.
"Imádkozzunk együtt azért, hogy Európában és a világban a fegyverek hatalma helyett újra Isten békéje legyen a győzedelmes, hogy a világ hatalmasai felismerjék, hogy a háború nem megoldás"
- fogalmazott Vejkey Imre.
Ukrán válság
- Ukrán hírszerzés: az ukrán erők lőtték le az orosz bombázót – frissül
- Német vezérkari főnök: Oroszország 5-8 éven belül készen állhat megtámadni a NATO-t
- Ukrán elnök: kulcsfontosságú a légvédelem megerősítése
- Az ukrán elnök aláírta a mozgósításról szóló új törvényt
- Oroszország továbbra is külföldi zsoldosokat toboroz
