Kapcsolatok

2023.09.14. 17:53

Gulyás Gergely szerint erősíteni kell a magyar-német együttműködést

A 21. században is nagy szükség van a történelem során jó és rossz időkben is fennálló magyar-német együttműködésre, sőt annak erősítésére – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Nézőpont Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung (KAS) csütörtöki, budapesti rendezvényén, amelyen bemutatták a Magyar-német barométer 2023-as eredményeit.

MW

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Michael Winzer, a Konrad Adenauer Alapítvány magyarországi képviseletének vezetője és Bauer Bence, a Matthias Corvinus Collegiumnál (MCC) működő Magyar-Német Intézet igazgatója (b-j) a Nézőpont Intézet és a Konrad Adenauer Alapítvány, a Magyar-német barométer 2023-as eredményeit ismertető pódiumbeszélgetésén a Polgári Magyarországért Alapítvány (PMA) budapesti székházában

Forrás: MTI

Fotó: Hegedüs Róbert

A két intézmény együttműködésében, Magyarországon és Németországban is ezer-ezer fős mintán elvégzett közvélemény-kutatással kapcsolatban a tárcavezető kiemelte: 

voltak már jobbak a magyar-német kapcsolatok.

Hozzá tette, hogy ugyanakkor a mostani eredményeket különösen értékelni kell annak alapján, hogy „mennyien, milyen hosszú ideje és milyen állhatatosan dolgoznak” a két ország viszonyának megrontásán.
Gulyás Gergely kijelentette, a politikai nézetkülönbségekből adódó vitákat nem szabad a gazdaságra átvinni.

Nem tartozunk azok közé az európai uniós tagállamok közé, amelyek a németek pénzéből akarnak élni, viszont Magyarország jó befektetési lehetőség arra, hogy a németek profitot termeljenek, miközben nagy tudással, hozzáadott értékkel, technológiával mindez a magyar gazdaság javára is válhat

 – mondta a miniszter, aki szerint a legnagyobb veszélyt az jelenti, „ha ott vész el az együttműködés, ahol a két ország alapvetően ugyanazt gondolja.”
Gulyás Gergely fontosnak nevezte, hogy a két ország között fennálló különbségek ne akadályozzák meg az összefogást. Mint mondta, a németek és a magyarok egyaránt erős Európai Unióban érdekeltek, és nézetazonosság van köztük például abban, hogy elutasítják a közös európai adósságot, illetve hogy fontos számukra a versenyképesség és a valós, teljesítményalapú értékelés.
A miniszter idézte a Magyarországon működő német kereskedelmi kamara kutatását, amely szavai szerint azt mutatja, hogy 

a Magyarországon jelen lévő német befektetők nyolcvan százaléka ismét befektetne az országban.

Elmondta azt is, hogy a sikeres keleti nyitás ellenére is egyedülálló jelentőségük van Magyarország számára a magyar-német gazdasági kapcsolatoknak, amelyek a magyar külkereskedelemnek több mint negyedét teszik ki.

„A legnagyobb problémánk a német média” – állapította meg a miniszter, majd úgy folytatta: 

Németországban törvények garantálják ugyan a sajtószabadságot, de az a valóságban nem létezik olyan formában, abban a sokszínűségben, ahogy Magyarországon.

Ezzel összefüggésben a miniszter megjegyezte: a németek fele nem tartja hitelesnek a német médiumokat. A német médiában a Magyarországról szóló kedvező hangvételű cikkek aránya mindössze 23 százalék – mondta, hozzátéve, hogy ez veszélyes tendencia, amellyel a politikának is foglalkoznia kell.
Gulyás Gergely kitért arra, hogy a nyugat- és a kelet-európai társadalmak között alapvető különbségek vannak többi között a bevándorlás, az integráció kérdésében, valamint a családpolitikához viszonyulásban. Kijelentette: 

toleráns együttműködésre van szükség ahhoz, hogy a közös értékeink ne szenvedjenek sérelmet", a különbségeket pedig "ne ellenszenvvel szemléljük. Fogadjuk el, hogy más országok másfajta döntéseket hoztak.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója a kutatást ismertetve azt mondta, hogy a németek kevésbé tájékozódnak Magyarországról, mint a magyarok Németországról, a két nemzet tagjainak a másik nemzetről alkotott véleménye viszont azonos arányban pozitív (57 százalék). 

Közölte, az egymás nemzetéhez tartozó emberek elvi elfogadása különböző társadalmi szerepekben továbbra is kölcsönösen magas: szomszédként, sógor- vagy sógornőként, főnökként, beosztottként a többség mindkét nemzet esetében elfogadná a másikat.

Beszámolt arról is, hogy a magyarok 66 százaléka szerint Németországban tiszteletben tartják a demokráciát és a jogállamiságot, míg a németeknek csak 42 százaléka vélekedik ugyanígy Magyarországról. 

A két ország együttműködését azonban a magyarok és németek többsége is fontosnak tartja, például a gazdasági növekedés érdekében, Európa energiafüggetlensége és katonai védelme területén

 – magyarázta.
Mráz Ágoston Sámuel jelezte azt is, hogy a német sajtó mintegy hatszor kritikusabb megjelenéseiben a magyar kormánnyal és kormányintézkedésekkel kapcsolatban, mint a magyar a német kormány esetében.
Michael Winzer, a KAS képviselet-vezetője elmondta, hogy 

a felmérést 2017 óta minden évben elvégzik, és eddig minden alkalommal megmutatkozott, hogy a személyes kapcsolataikban jól megértik és nagyra becsülik egymást a két nemzet polgárai.

Hivatalos, politikai szinteken azonban csak „alapeszmecsere” folyik a két ország között. 

Ez a súlyponteltolódás különösen az elmúlt másfél évben volt megfigyelhető

 – mondta.
Michael Winzer kiemelte: 

a két ország közötti vitákat tárgyszerűvé kellene tenni, mert minél több adat áll rendelkezésre, annál jobban látszik, hogy melyek a valós különbségek és melyek a „félreértések”, amelyeken lehet és kell is dolgozni.


 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában