Közel-keleti konfliktus

2024.05.15. 12:56

Tovább folynak a harcok a Gázai övezetben és a libanoni határvidéken

Az izraeli–palesztin háború 222. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Túlélők után kutatnak palesztinok a Gázai övezet középső részén fekvő Nuszeirat menekülttábort ért izraeli légicsapás után 2024. május 14-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Abdel Kareem Hana

Nagy-Britannia útnak indította az első segélyszállítmányt a gázai ideiglenes móló felé

Nagy-Britannia elindította szerdán a Gázai övezet felé az első olyan segélyszállítmányt, amelyet a térségben épült ideiglenes mólón raknak majd ki.

A londoni külügyminisztérium szerdai tájékoztatása szerint a Ciprusról útnak indított csaknem 100 tonnás szállítmányban 8400, műanyag lemezekből összeállítható könnyűszerkezetes kisház található, amelyekben hajlék nélkül maradt civilek lelhetnek átmeneti menedéket.

A tárca szerint az amerikai haditengerészet és az amerikai hadsereg által épített mólón kezdetben napi 90 teherautónyi segélyrakomány érkezhet Gázába, és ez a kapacitás később napi 150 teherautóra növelhető.

A londoni külügyminisztérium közölte: 

a brit kormány a jelenlegi szakaszban 9,7 millió font (4,4 milliárd font) értékű segélyt kíván eljuttatni Gázába. A következő szállítmányokban 5 villás targonca, 900 családi méretű sátor, további 2000 könnyűszerkezetes menedékhely és 9200 női higiénés csomag lesz.

A tárca hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a tengeri segélyfolyosó megnyitása 

nem helyettesíti a szárazföldi szállítmányozási útvonalakat, mivel továbbra is ezeken lehet a leggyorsabban és leghatékonyabban eljuttatni a segélyeket Gázába.

Éppen ezért London továbbra is arra ösztönzi Izraelt, hogy engedjen be naponta legalább 500 segélyszállító teherautót szárazföldi beléptetőpontokon Gázába, és nyissa meg ebből a célból a Gázától északra fekvő Asdód kikötőjét is, amely sokkal nagyobb mennyiségű segélyszállítmányt tudna fogadni, mint amennyit az ideiglenes tengeri mólón át be lehet juttatni.

Nagy-Britannia légi úton eddig 110 tonna, szárazföldi útvonalakon több mint 2000 tonna élelmiszert és egyéb segélycsomagot juttatott a Gázai övezetbe, és a térségbe küldött egy teljesen felszerelt tábori kórházat is.

A Gázai övezetet uraló Hamász palesztin iszlamista szervezet tavaly október 7-én Izrael déli térségében példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, 3000 megsérült. A Hamász fegyveresei Gázába hurcoltak 240 túszt, akiknek többsége még mindig nem került haza.

Izrael ezt követően átfogó hadműveleteket kezdett az övezetben azzal a meghirdetett céllal, hogy felszámolja a Hamász politikai és katonai gépezetét.

Josep Borrell: a rafahi katonai művelet folytatása súlyos terhet róna az EU és Izrael kapcsolatára

Az Európai Unió sürgeti Izraelt, hogy haladéktalanul hagyjon fel a rafahi katonai műveletével, annak folytatása elkerülhetetlenül súlyos terhet róna az EU és Izrael kapcsolatára – jelentette ki az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő szerdán.

Josep Borrell közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy Rafahban és környékén több mint egymillió civil tartózkodik, akiket olyan területekre kívánnak evakuálni, amelyek az ENSZ szerint nem tekinthetők biztonságosnak.

Noha az EU elismeri Izrael jogát arra, hogy megvédje magát, azt a nemzetközi humanitárius joggal összhangban kell tennie, és biztonságot kell nyújtania a polgári lakosság számára – jelentette ki.

Az Európai Unió felszólítja Izraelt, hogy tartózkodjon a már amúgy is szörnyű gázai humanitárius helyzet további súlyosbításától, és nyissa meg újra a rafahi átkelőhelyet

– fogalmazott.

Emlékeztetett:

a nemzetközi humanitárius jog értelmében Izraelnek lehetővé kell tennie és meg kell könnyítenie a humanitárius segélyek akadálytalan eljuttatását a civilek számára.

A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság ezt január 26-i és március 28-i végzésében egyértelművé tette. Az Európai Unió ezzel egyidejűleg elítéli a Hamász által a Kerem Shalom-i átkelőhely ellen május 6-án elkövetett támadást is, mely tovább akadályozta a humanitárius segélyek célba juttatását – közölte.

„Felszólítunk minden felet, hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket az azonnali tűzszünet és a Hamász által fogva tartott túszok feltétel nélküli szabadon bocsátása érdekében” – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.

Túlélők után kutatnak palesztinok a Gázai övezet középső részén fekvő Nuszeirat menekülttábort ért izraeli légicsapás után 2024. május 14-én
Fotó: Mohamed Szaber / Forrás: MTI/EPA

Ír külügyminiszter: Dublin május végéig „biztosan” elismeri a palesztin államot

Írország május végéig „biztosan” el fogja ismerni a palesztin államot – jelentette be a Newstalk ír rádióban szerdán Micheal Martin ír külügyminiszter.

A tárcavezető, aki egyúttal a miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betölti elmondta, hogy Dublin folyamatosan egyeztet az ügyben más országokkal is.

A múlt héten Josep Borrell, az európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta, Írország mellett Spanyolország és Szlovénia is tervezi a palesztin állam elismerését május 21-én, hozzátéve, hogy e három kormány döntését más országok is követhetik.

Maga Martin szerdán azt mondta, a pontos dátumot „az elkövetkezendő napokban” jelenthetik be.

Írország régóta hangoztatja, hogy nem látja akadályát a palesztin állam elismerésének, amely Dublin szerint hozzájárulhat a közel-keleti békefolyamathoz.

Március végén Leo Varadkar ír, Pedro Sánchez spanyol, Robert Abela máltai és Robert Golob szlovén miniszterelnök közös nyilatkozatban szögezte le: készek elismerni a palesztin államot, ez a lépés ugyanis szerintük segítené a palesztin–izraeli konfliktus lezárását.

Ezt követően, áprilisban Varadkar utódja, Simon Harris Madridban egyeztetett spanyol hivatali partnerével, és azt mondta: Madrid és Dublin összehangolja a palesztin állam elismerésével kapcsolatos döntést.

Palesztin zászlókat lengetnek tüntetők az izraeli Haifa közelében fekvő Al-Kaszajir faluban 2024. május 14-én, egy nappal a palesztin nemzeti gyásznap, a nakba (arabul katasztrófa) 76. évfordulója előtt. A palesztinok a gyásznapon arra a több mint 700 ezer társukra emlékeznek, akiket Izrael állam 1948-as kikiáltása nyomán elűztek otthonukból
Fotó: Mahmoud illean / Forrás: MTI/AP

Tovább folynak a harcok a Gázai övezetben és a libanoni határvidéken

Az izraeli hadsereg (IDF) szerdán tovább harcolt délen, a Gázai övezetben, és északon, a libanoni határnál is a katonaság tájékoztatása szerint.

Az  IDF bejelentette, hogy egységei tovább tevékenyednek a Gázai övezet északi részén fekvő Dzsabalija menekülttáborban, s a légierő egy olyan fegyveres csoportot támadott, amely kedden rakétákat indított az övezet közelében fekvő izraeli Szderot irányába.

Az övezet déli, Egyiptomhoz közeli térségében is tovább folytak a harcok, ahol a hadsereg elmondása szerint megtámadták a Hamász iszlamista terrorszervezet kiképzőhelyét, s az összecsapásban életét vesztette számos palesztin fegyveres.

A Gázai övezet környékén és a libanoni, északi határnál fekvő izraeli településeken többször megszólaltak szerdán is a rakéta- vagy dróntámadásra figyelmeztető légvédelmi szirénák.

Az IDF jelentése szerint északról mintegy hatvan rakétát indítottak Izrael felé, melyek viszonylag csekély anyagi károkat okoztak. Délen a Szderotra lőtt rakéták többségét semlegesítette a Vaskupola légvédelmi rendszer, de egy lövedék becsapódott egy lakatlan épületbe.

Szerdán újabb, a Gázai övezet déli részén elesett izraeli katona haláláról számolt be a hadsereg. A 19 éves, sorkatonai szolgálatát töltő fiatal volt a Rafah elleni támadás első, és a gázai szárazföldi harcok 273. izraeli halálos áldozata.

Ez történt kedden:

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában