Ukrán válság

2024.06.11. 09:00

Mentők verekedtek össze mozgósítást végző katonákkal Odesszában (videó)

839. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Képünk illusztráció

Forrás: NurPhoto / AFP

Fotó: Kyrylo Chubotin

Mentők verekedtek össze hadkiegészítőkkel Odesszában

Verekedés tört ki mentősök és mozgósítást végző katonák között a dél-ukrajnai Odesszában a területi hadkiegészítő központnál - számolt be kedden a Dumszka odesszai hírportál.

Helyi újságírók arról adtak hírt, hogy egy mentőautó hívásra érkezett ki a hadkiegészítő központba. 

Az ott szolgáló katonák viszont bezárták a mentősöket, és azonnal mozgósítani akarták őket a hadseregbe.

 A Dumszka tudósítója szerint később több mentő érkezett szirénázva a helyszínre. A kiérkező mentősök tiltakozóakcióba kezdtek, ami közben többször összeverekedtek a hadkiegészítő központ katonáival. Az összetűzésről felvétel is kikerült a YouTube videómegosztó portálra. Nem sokkal ezután kiengedték a központból a bezárt mentősöket.

Az odesszai hadkiegészítő központ közleményt adott ki a Facebook-oldalán, amelyben közölte: az előzetes vizsgálatuk szerint a rendőrökkel együtt járöröző katonák egy férfit igazoltattak az utcán, aki nem volt hajlandó átadni az iratait, ezért bekísérték a hadkiegészítő központba katonai adatai felvételéhez. Egy órával később orvosi ruhás emberek érkeztek, akik a férfit azonnal kórházba akarták szállítani olyan diagnózisra hivatkozva, amely nem szerepelt egészségügyi kartonján. A kiérkezők sem voltak hajlandók igazolni magukat, így felmerült a katonákban a gyanú, hogy a férfinak próbálnak segíteni a mozgósítás elkerülésében, ezért őket is őrizetbe vették. Miután az őrizetbe vettek a segélyszámon riasztották a mentőket, elterjedt Telegram-csatornákon, hogy erőszakkal tartanak fogva mentősöket a hadkiegészítő központban. A mentőegységek mellett ismeretlen civilek is a helyszínre érkeztek, és verekedést provokáltak, amiben egy katona és több mentős megsérült - írta a hadkiegészítő központ.         

Az Odessza megyei rendőrség a honlapján közölte, hogy vizsgálják az incidens körülményeit.

Zelenszkij a "radikális oroszbarát retorika" veszélyére figyelmeztetett Berlinben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az "oroszbarát populista szlogenek veszélyére" figyelmeztetett az európai parlamenti (EP-) választások nyomán. 

A "radikális oroszbarát retorika nem is annyira Ukrajna számára veszélyes, hiszen mi már mindenki másnál veszélyesebb helyzetben - háborúban - vagyunk, hanem az önök országa számára"

 - hangoztatta az ukrán államfő Olaf Scholz német kancellárral közös sajtótájékoztatóján. 

Úgy fogalmazott, hogy a háborúra tekintettel "a legfontosabb, hogy az emberek ne oroszbarát megoldások mellett döntsenek". 

Egyebek között Németországban is megerősödtek a vasárnapi voksoláson olyan politikai erők, amelyek ellenzik Ukrajna további támogatását, így például a második helyen végzett jobboldali Alternatíva Németországért (AfD), vagy az év elején megalakult baloldali Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW). Mindkét párt képviselői demonstratívan távol maradtak Zelenszkijnek a német parlament alsóházában (Bundestag) mondott beszédétől, amelyet a törvényhozás jelen lévő tagjai azonban hosszú ovációval fogadtak. 

ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólal a német parlamenti alsóház, a Bundestag üléstermében, Berlinben 2024. június 11-én
Fotó: Filip Singer / Forrás: MTI/EPA

Az ukrán elnök a Bundestagban felszólalva azt hangoztatta, hogy 

"a kompromisszumok ideje lejárt" és szerinte Oroszországnak teljes mértékben meg kell térítenie a hazájának okozott károkat. 

Kijelentette, "közös érdekünk, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen veszítse el ezt a háborút". Egyben pedig köszönetet mondott Németországnak a támogatásért. Hozzátette: Ukrajna ezt a háborút egész Európa érdekében vívja. 

Zelenszkij a svájci békecsúcsra tekintettel arról szólt, hogy azért "a diplomáciának is esélyt akarnak engedni". "Ukrajna sosem támaszkodott egyedül a fegyverek erejére" - tette hozzá. 

Olaf Scholz német kancellár sajtótájékoztatóján arról biztosított mindenkit, hogy az AfD növekvő népszerűsége nem veszélyezteti Ukrajna támogatását. 

"A német állampolgárok túlnyomó többsége olyan pártokat támogat, amelyek egyetértenek Ukrajna segélyezésének szükségességében" 

- húzta alá Scholz. "Ez vonatkozik Németországra, de az Európai Parlament egészére is" - fűzte hozzá. 

ZELENSZKIJ, Volodimir;
Olaf Scholz német kancellár (j) és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezet fog a kétnapos ukrajnai újjáépítési konferencia első napi tanácskozása keretében tartott kétoldalú megbeszélésükön Berlinben 2024. június 11-én
Fotó: Christian Marquardt / Forrás: MTI/EPA

"Természetesen több oknál fogva is aggódom a jobboldali populizmus és szélsőjobboldali pártok miatt számos európai országban, itt Németországban és néha még inkább más országokban" - fogalmazott a kancellár. 

Az AfD "háborús elnökként" bírálta közleményében Zelenszkijt, míg a BSW azt vetette szemére, hogy az embereket "ágyútöltelékként áldozza fel egy megnyerhetetlen háborúhoz". 

Alice Weidel és Tino Chrupalla, az AfD társelnökei állásfoglalásukban kiemelték, hogy Ukrajnának jelenleg nem egy "háborús elnökre", hanem egy "tárgyalásokra kész békeelnökre" van szüksége. 

"Zelenszkij elnök jelenleg sajnos egy olyan politikához járul hozzá, amely nagyon veszélyes eszkalációs spirált segít elő és ezzel egy egész Európára pusztító következményekkel bíró nukleáris konfliktust kockáztat... és ezért nem lenne szabad a Bundestagban egy különrendezvényen méltatni" - olvasható a BSW közleményében.

Lavrov: szakítani kell az egyoldalú rendezési kezdeményezésekkel

Szakítani kell az egyoldalú kezdeményezésekkel az ukrajnai rendezés ügyében - jelentette ki Szergej Lavrov, az orosz diplomácia vezetője a BRICS-országok Nyizsnyij Novgorodban tartott külügyminiszteri tanácskozását követő sajtótájékoztatóján. 

Lavrov szerint 

a rendezést nem lehet előmozdítani olyan belterjes találkozókkal, mint amilyet a hétvégére Svájcba hívtak össze, ahol alternatíva nélküli vitaalapul Volodimir Zelenszkij ukrán elnök "teljesen üres és értéktelen, zsákutcába jutott békeformulája" szolgál.

 Mint mondta, ahhoz, hogy tárgyalásokat lehessen folytatni a konfliktus rendezéséről, "vissza kell téríteni az ukrán rezsimet a jogi térbe".

Ezzel kapcsolatban kifejtette: Moszkva Zelenszkij államfői mandátumát lejártnak tekinti, és emlékeztetett arra, hogy éppen az ukrán vezető volt, aki megtiltotta a maga és Ukrajna más hivatalos képviselői számára az Oroszországgal való tárgyalásokat. 

Arról is szólt egyebek között, hogy történt néhány nem nyilvános kapcsolatfelvétel a Nyugattal a rendezés ügyében. Kifogásolta, hogy ezek során a partnerek részéről senki sem akarta észrevenni azt "a náci, oroszgyűlölő hatást, amelyet a rezsim kelt". Hangot adott meggyőződésének, hogy a Nyugat egyenesen bátorítja az ukrán állam ilyen jellegének megőrzését, "hogy a kijevi rezsimet tovább használhassa az Oroszország elleni háborúban". 

"Lényegében a cél ugyanaz, mint Adolf Hitleré, előtte pedig Napóleoné volt: összegyűjteni egész Európát, és ekként legyőzni az orosz népet és az orosz államot"

 - mondta a külügyminiszter. 

Lavrov felhívta a figyelmet John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivőjének egy közelmúltbeli sajtónyilatkozatára, amelyben az amerikai tisztségviselő megismételte: Washington mindent megtesz annak érdekében, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát. 

"Aztán kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem törekszik a harmadik világháborúra, mert annak szörnyű következményei lennének az európai kontinensre nézve" - jegyezte meg az orosz külügyminiszter. 

"Itt a válasz arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok hogyan vélekedik Európáról" - nyilatkozott Lavrov. 

"Biztosak benne, hogy ha kiprovokálnak egy nukleáris háborút, amin aktívan dolgoznak is, akkor ezt csak Európa fogja megszenvedni, és ők, mint mindig, most is nyerésben maradnak. Ilyen a filozófiája és mentalitása azoknak, akik most a meghatározói az Egyesült Államok politikájának, vagyis akik Ukrajnát irányítják" - tette hozzá. 

Rámutatott, hogy

 miközben a Nyugat "dollár- és euró-százmilliárdokat juttat a kijevi rezsimnek, hogy folytassa a háborút" Oroszország ellen, a fenntartható fejlődésre "nagyon kevés pénz jut". 

Elmondta egyebek között azt is, hogy a BRICS-országok eredetileg öttagú (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) csoportjához csatlakozni kívánó országok száma folyamatosan növekszik, és már megközelítette a háromtucatot. Közölte, hogy ezzel kapcsolatban a tömörülés soros elnökségét ellátó Oroszország ajánlásokat fog kidolgozni a BRICS október 22-24-én Kazanyban tartandó csúcstalálkozójára. 

Beszámolója értelmében a BRICS-külügyminiszterek mostani találkozóján a legtöbb delegáció hangsúlyozta "az Egyesült Államok és szövetségesei által folytatott önző kereskedelmi protekcionizmus politikájának destruktív jellegét". Állítása szerint egyre több résztvevő "szorgalmazta a globális kormányzás meglévő rendszereinek reformját, a globális Dél szerepének megerősítésére összpontosítva". 

Az orosz külügyminiszter megállapította, hogy 

a Nyugat nem törekszik hídépítésre az Oroszországgal és Kínával való együttműködés felé. 

"A téglákat csak arra használják, hogy (...) falakat építsenek, és arra, hogy megpróbálják fejbe verni azokat, akik nem fogadnak szót" - fogalmazott. 

Azt hangoztatta, hogy Oroszország nem zárkózik el senkitől, ellentétben a Nyugattal, amely nem veszi észre, hogy "a hegemónia fenntartására irányuló erőfeszítései zsarolás, törvénytelen szankciók, ultimátumok, sőt katonai erő révén kudarcra vannak ítélve". 

A készülő orosz-iráni, átfogó és a kapcsolatokat "minőségileg új szintre emelő" megállapodásra kitérve azt mondta, hogy a szövegről már maradéktalanul megállapodtak, de Teheránnak még néhány eljárást kell elvégeznie ahhoz, hogy az elnökök elé kerüljön aláírásra. (Iránban június 28-ra írták ki az elnökválasztást.) 

LAVROV, Szergej
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Krím orosz annektálása tizedik évfordulójának alkalmából újramegjelentetett archív dokumentumgyűjtemény bemutatásán Moszkvában 2024. február 15-én
Fotó: Samil Zsumatov / Forrás: MTI/EPA/Retuers pool

A Gázai övezetben zajló eseményekről szólva kijelentette: Oroszország abból indul ki, hogy az izraeli hadműveletet azonnal le kell állítani, és a palesztin problémára meg kell találni a kétállami megoldást. Bírálta a nuszeirati túszok kiszabadítása során alkalmazott izraeli módszert. 

"Elfogadhatatlannak tartom, amikor ártatlan emberek megmentéséért száz meg száz más olyan embert áldoznak fel, aki semmiben sem vétkes" - mondta Szergej Lavrov.
 

Ukrán vezérkar: Vovcsanszk felé nyomulnak az orosz erők Harkiv megyében

Harkiv megyében Vovcsanszk városa felé hajtanak végre támadóműveleteket az orosz erők,  kedd reggel óta már csaknem 40 katonai összecsapás történt a fronton - közölte az ukrán vezérkar a Facebook-oldalán közzétett délelőtti helyzetjelentésében. 

A katonai vezetés közlése szerint az elmúlt 24 órában a támadók 79 embert veszítettek a harkivi régióban, közülük 26-an meghaltak. Megsemmisült egy harckocsijuk, három páncélozott harcjárművük, kilenc egyéb katonai járművük és hat haditechnikai felszerelésük. Két orosz harckocsi, egy páncélozott harcjármű és három tüzérségi rendszer megrongálódott. Az ukrán csapatok 22 ellenséges óvóhelyet és egy lőszerraktárt találtak el. 

Nazar Volosin alezredes, a keleti országrészben harcoló csapatok Horticja elnevezésű hadműveleti és stratégiai csoportosításának szóvivője 

cáfolta az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek, hogy az orosz erők elfoglalták volna Ivanyivszke falut a donyecki régióban lévő Csasziv Jar mellett. 

"A település Ukrajnához tartozik, az ukrán fegyveres erők ellenőrzik a helyzetet a térségben" - szögezte le. A tiszt egyúttal hozzátette, hogy az orosz megszállók továbbra is rohamozzák, és mindenféle fegyverrel lövik a falut. 

Az ukrán katonai hírszerzéshez tartozó Nemzetközi Légió "Sef" (Főnök) fedőnevű vezérkari főnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az Ukrajnában katonai szolgálatra szerződött külföldi állampolgároknak lehetőségük van a szerződésük idő előtti felbontására. Erről abban a dokumentumfilmben beszélt, amely a légióról készítettek, és amelyből a katonai hírszerzés idézett honlapján. 

"Ez egy kedvezmény, hogy aláírnak egy szerződést, de nem kötelesek itt maradni egy, két, három vagy öt évig.

 Ha valaki több hónapig marad, látja, mi történik. Lehet, hogy idő kell neki, hogy átértékelje, megértse, készen áll-e a szolgálat folytatására" - magyarázta a légió vezetője. 

A Donyeck megyei ügyészség kedden közölte a Facebookon, hogy az orosz hadsereg hétfő éjjel 500 kilogrammos irányított légibombát dobott a régióban lévő Kosztyantinyivka lakóövezetére, aminek következtében öt ember megsérült. Vadim Filaskin, a megye kormányzója arról adott hírt, hogy az elmúlt nap során orosz ágyúzások miatt egy helyi lakos vesztette életét, és kilenc sebesült meg a régióban. 

Egy épület romjai között katasztrófaelhárítók a kelet-ukrajnai Harkivban egy orosz légitámadás után, 2024. június 10-én
Fotó: Jevhen Maloletka / Forrás: MTI/AP

Oleh Szinyehubov, a szomszédos Harkiv megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy meghalt a kórházban az a 77 éves férfi, akit a megyeszékhely, Harkiv város hétfői orosz bombázása után ástak ki a romok alól. A támadásnak vele együtt nyolc civil sérültje lett. 

Az ukrán vezérkar közzétette, hogy az ukrán erők egy újabb orosz Szu-25-ös orosz csatarepülőgépet lőttek le a Donyeck megyei Pokrovszknál. A vezérkar legfrissebb, keddi összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg meghaladta az 528 ezret. Az ukrán erők hétfőn megsemmisítettek a Szu-35-ösön felül 23 orosz harckocsit, 46 tüzérségi és öt légvédelmi rendszert, valamint 13 drónt.

Egy harkivi és egy luhanszki település elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalta az orosz hadsereg a Harkiv megyei Timkivka és a luhanszki régióban lévő Artemivka települést az elmúlt nap folyamán, miközben hatból öt frontszakaszon előrenyomult, és hét ukrán ellenrohamot vert vissza - közölte kedden az orosz védelmi minisztérium. 

A moszkvai katonai tárca szerint 

az ukrán hadseregnek több mint 2150 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén.

 A minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett három lőszerraktárt, egy Szu-25-ös és egy Szu-27-es repülőgépet - mindkettőt a földön találták el -, egy harckocsit, egy amerikai Bradley gyalogsági harcjárművet, két páncélozott szállítójárművet, egy német Panzerhaubitze 2000-es és egy lengyel Krab önjáró, valamint három amerikai M777-es vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők tíz rakétáját, két francia HAMMER irányított légibombát, továbbá 45 drónt. 

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek kedden ukrán tüzérségi és dróntámadást. 

Egy moszkvai kerületi bíróság kedden távollétében 8 és fél évi szabadságvesztésre ítélte Ilja Novikov volt ügyvédet az orosz hadseregről szóló valótlanságok terjesztése miatt, valamint további négy évre eltiltotta az ügyvédi tevékenységtől és internetes oldalak fenntartásától. Büntetésének letöltését Novikovnak az Oroszoroszágba történő kiadatásától fogják számítani.

Megkezdődött Berlinben a nemzetközi újjáépítési konferencia Ukrajna támogatására

Nemzetközi újjáépítési konferencia kezdődött kedden Berlinben Ukrajna támogatására azzal a céllal, hogy mozgósítsák a gazdasági élet szereplőit az ország jövőbeli, háború utáni helyreállításának finanszírozására. 

Olaf Scholz német kancellár a konferencia megnyitóján elmondta: 

a Világbank becslése szerint Ukrajnának a következő évtizedben 500 milliárd dollárra lehet szüksége az újjáépítéshez. 

A kancellár hangsúlyozta, hogy több szektorban is befektetési lehetőségek nyílnak majd Ukrajnában, például a megújuló energiák, az információs technológia és a gyógyszergyártás terén. 

Scholz arról is beszélt, hogy 

Németország további légvédelmi rendszereket, rakétákat és lőszereket küld Ukrajnának, hogy segítse Kijev védekezését az orosz támadásokkal szemben. 

"Vlagyimir Putyin orosz elnök nem fog győzelmet aratni, sem pedig békefeltételeket diktálni az Ukrajnával szemben folytatott háborúban" - szögezte le a német kancellár, megjegyezve, hogy ezt a meggyőződést kívánják majd erősíteni a hét végén Svájcban tartandó békecsúcson. 

ZELENSZKIJ, Volodimir; SCHOLZ, Olaf
Csoportkép a résztvevőkről a kétnapos ukrajnai újjáépítési konferencia első napján, 2024. június 11-én Berlinben
Fotó: Filip Singer / Forrás:  MTI/EPA

Olaf Scholz arra kérte a nyugati partnereket, hogy nyújtsanak még több támogatást Ukrajnának, és minden lehetséges eszközzel álljanak az ukrán légvédelem erősítésére létrehozott német kezdeményezés mellé. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a konferencián arról beszélt: 

arra számít, hogy a berlini rendezvénynek köszönhetően több milliárd euró értékben megállapodások jöhetnek létre az ukrán energiaszektor és a katonai védekezés támogatására. 

Kiemelte, hogy az orosz támadások fő célpontjai közé tartoznak az ukrán energetikai létesítmények. Elmondta: Ukrajna azt tervezi, hogy még idén egy gigawatt teljesítményű, gázüzemeltetésű áramfejlesztő kapacitást hoz létre, a következő években pedig ezt négy gigawattra bővítenék. Az ukrán elnök szerint az orosz hadsereg csapásai március óta kilenc gigawatt teljesítményű - az ország szükségleteinek mintegy felét fedező - energiatermelő kapacitást semmisítettek meg. 

Zelenszkij rámutatott arra is, hogy Ukrajnában az oktatási rendszer, a lakhatás és az egészségügy helyreállításához is forrásokra lenne szükség. 

Annalena Baerbock német külügyminiszter Ukrajna európai uniós perspektíváját hangoztatta a konferencia első napján. 

"Szeretnénk egyértelművé tenni, hogy nemcsak a brutális orosz agresszióval szállunk szembe együttes erővel, hanem vállaljuk azt is, hogy egyengetjük Ukrajna előtt az Európai Unió felé vezető utat" 

- mondta. 

A német miniszter kifejtette, hogy Ukrajnában az embereknek az országot ért támadások miatt elsősorban arra lenne szükségük, hogy helyreálljon az áram- és vízszolgáltatás, és legyen fűtés. Ezért is fontos, hogy a berlini konferencián nem csak politikusok, hanem az ukrán emberekért dolgozó polgármesterek, vállalkozók és különféle szervezetek képviselői is részt vesznek annak érdekében, hogy egy napon majd, a háború megnyerése után Ukrajna ne csak szabad ország legyen, hanem gazdaságilag is képes legyen a saját lábán megállni egy egyesült Európában - fogalmazott Baerbock. A nemzetközi újjáépítési konferenciára nagyjából 60 országból mintegy 2000 résztvevő érkezett a német fővárosba. Nem donorkonferenciáról van szó, hanem olyan rendezvényről, amely elősegíti a politikai, gazdasági és civil szereplők kapcsolatépítését.

Ezért akarja mindenáron folytatni a háborút az Egyesült Államok

Felvenné Oroszországot a terrorizmust támogató országok listájára, lefoglalná az Egyesült Államokban található orosz vagyont, és kiképzőket küldene Ukrajnába az egyik amerikai szenátor. A demokrácia védelméről már szó sincs, nyíltan a háborúban álló ország ásványkincseire megy ki a játék - emeli ki a Magyar Nemzet.

Fel kellene venni Oroszországot a terrorizmust támogató országok listájára és elkobozni, valamint Ukrajnának adni az Egyesült Államokban található orosz vagyont – javasolta Lindsey Graham amerikai szenátor egy televíziós interjúban.

Háromszáz milliárd dollár ül Európában az orosz állami vagyonból, amit le kellene foglalnunk, és Ukrajnának kellene adnunk. Amerikában orosz pénz van, amit le kellene foglalnunk. Az amerikai törvények értelmében Oroszországot a terrorizmus állami támogatójává kellene nyilvánítanunk – idézte a szenátor szavait a Politico hírportál.

Graham még ennél is tovább menne, és amerikai kiképzőket küldene Ukrajnába, hogy a helyszínen segítsék az ukrán csapatokat. Továbbá sürgeti, hogy a háborúban álló ország mielőbb kapja meg az F–16-os vadászgépeket, és bármiféle korlátozás nélkül használhassák az amerikai nagy hatótávolságú fegyvereket.

És hogy a szenátor szerint miért is kellene még jobban elhúzni az öldöklést? 

Tíz-tizenkét billió dollárnyi kritikus ásványi anyagon ül Ukrajna. Ők lehetnének a leggazdagabb ország egész Európában. Nem akarom ezt a pénzt és ezeket a vagyontárgyakat Putyinnak adni, hogy megossza Kínával. Ha most segítünk Ukrajnának, akkor a legjobb üzleti partnerré válhat, akiről valaha is álmodtunk, és ezt a tíz-tizenkét billió dollárnyi kritikus ásványkincset Ukrajna és a Nyugat használhatná fel, nem pedig Putyin és Kína kapná

– magyarázta Graham a CBS amerikai hírtelevíziónak adott interjúban, hozzátéve, hogy segíteni kell Ukrajnának megnyerni a háborút, amit az Egyesült Államok „nem engedhet meg magának, hogy elveszítsen”.

Külföldön tárolnák az F–16-osokat

Ukrajna külföldi támaszpontokon tarthat néhány F–16-os vadászgépet, amelyet a nyugati szövetségeseitől kapott. Kijev célja, hogy megvédje a repülőket az orosz csapásoktól – mondta hétfőn egy magas rangú ukrán katonatiszt

Szerhij Holubcov, az ukrán légierő egyik vezetője kijelentette, hogy „bizonyos számú repülőgépet Ukrajnán kívüli biztonságos légibázisokon fognak tárolni, hogy ott ne támadják meg őket”.

Ludivine Dedonder védelmi miniszter, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Alexander De Croo miniszterelnök egy F16-os repülőgép előtt az ukrán elnök melsbroeki katonai repülőtéren tett látogatása során, 2024. május 28-án
Fotó: ERIC LALMAND/ Belga via AFP

A Magyar Nemzet cikke szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban arra figyelmeztetett, hogy 

Moszkva fontolóra veheti csapások indítását a NATO-országok létesítményei ellen, ha azok befogadják az Ukrajnában használt harci gépeket.

Ha az ukrán határokon kívüli légitámaszpontokon állomásoznak, és harcra használják őket, akkor meg kell néznünk, hogyan és hová csapjunk le az ellenünk folytatott harcban használt eszközökre – mondta tavaly Putyin. Hozzátette: súlyos veszélyt jelent, hogy a NATO még jobban belevonódik a konfliktusba.

Putyin szövetségese készen áll a háborúra

A belorusz csapatok is részt vesznek Oroszországgal együtt a nem stratégiai nukleáris fegyverekkel való gyakorlatok második szakaszában. Az ország védelmi minisztériumának közleménye szerint egységeik részvétele a két ország elnökének döntése és a tárcák között létrejött megállapodások értelmében zajlik. Putyin és Lukasenka már korábban egyeztetett a közös gyakorlatról – írja a Magyar Nemzet.

LUKASENKA, Aljakszandr; PUTYIN, Vlagyimir
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök (j) orosz partnerét, Vlagyimir Putyint fogadja Minszkben 2024. május 23-án
Fotó: Mihail Metzel / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

Ma már proaktívan lépünk fel, tervszerűen növeljük felkészültségünket az úgynevezett megtorló rendszer alkalmazására. Most minden eddiginél jobban eltökélt szándékunk, hogy válaszoljunk minden olyan fenyegetésre, amely mind hazánkat, mind Oroszországot éri

– jelentette ki Viktor Hrenyin belorusz védelmi miniszter.

Hozzátette, hogy az ilyen gyakorlatok lehetőséget adnak az ország fegyveres erőinek felkészültségének felmérésére. Hrenyin azt azonban leszögezte, hogy Minszk ezen tevékenysége a „saját biztonsága érdekében” történik

Nem célunk feszültséget kelteni a regionális biztonság tekintetében. Nem vetítünk ki releváns katonai fenyegetést harmadik országokra vagy bárki másra

– mondta.

Békés állam vagyunk, senkit nem fenyegetünk és nem keresünk konfrontációt, de szárazon tartjuk a puskaport

– húzta alá a miniszter.

Hrenyin nem árult el részleteket arról, hogy hol tartják a gyakorlatokat. 

Új katonai vezetőt neveztek ki az ukránok

Ukrajna bejelentette Vadim Szuharevszkij kinevezését a drónerők parancsnokává. Szuharevszkij már a fegyveres erők parancsnokhelyettese volt, aki a drónokért volt felelős, de most egy újonnan létrehozott posztot kapott. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij még februárban rendelte el a fegyveres erők különálló, drónokkal foglalkozó ágának létrehozását.

Elmaradt Zelenszkij napi videója

Utoljára vasárnap este tett közzé videóüzenetet Volodimir Zelenszkij, pedig a 839. napja tartó háború kezdete óta alig néhány alkalommal maradt el a napi elnöki videó, amiben beszámol a nap aktuális (és publikus) történéseiről, elismerően beszél a katonákról és lelkesíti őket. Általában csak a kontinensen túli repülős útjainak napján mondott le az üzenetekről, de olyanra is volt példa, hogy külföldről jelentkezett friss videóval.
Ukrajna gőzerővel készül a hétvégi, Svájcban megrendezendő békecsúcsra.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. június 10-én az ukrán–magyar határszakaszon 4838 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4892 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 15 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt hétfőn:

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában