2025.06.12. 13:53
Kiderült, mit tervez Brüsszel Magyarországgal, a magyarokkal szemben
Brüsszel megszüntetné hazánkban az árréscsökkentést és felszámolná a rezsicsökkentést, továbbá megvágná az otthonteremtési támogatásokat. Ha rajtuk múlna, a multik és a bankok a jövőben kevesebb adót fizetnének, tehát nőne a profitjuk.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Forrás: Anadolu via AFP
Fotó: Dursun Aydemir
Megjelent az Európai Bizottság Magyarországról szóló 2025. évi országspecifikus ajánlásainak tervezete. A javaslatcsomagról június 20-án szavaz a pénzügyminiszterek tanácsa, az ECOFIN.
Feltűnő, hogy bár az ajánlások eredeti célja kizárólag a tagállamok közötti gazdaságpolitikai koordináció, a bürokraták által írtak azon messze túlmutatnak mind megfogalmazásukban, mind tartalmukban. Brüsszel a célok meghatározása helyett ugyanis konkrét intézkedések megtételére hívja fel Magyarországot.
A 15 oldalas dokumentum hat pontja mélyütést jelentene a magyar emberek számára. Brüsszel javaslatai az Orbán Viktor vezette kormányok számos vívmányát törölnék el a munka világában elért eredményektől a rezsicsökkentésen és az otthonteremtés segítésén át a multik megadóztatásáig. A Magyar Nemzet megnézte, hogyan alakulna Magyarország kormányzása a jövőben a brüsszeli bürokraták elképzelései szerint.
Először is, az Európai Bizottság kivezetné a rezsicsökkentést. Úgy látják, hogy „Magyarországon a fosszilis tüzelőanyagokhoz nyújtott támogatások – például a rezsicsökkentési program, a földgázzal történő távfűtésre vonatkozó hozzáadottértékadó-csökkentés, valamint a gázolaj mezőgazdasági felhasználására vonatkozó jövedékiadó-visszatérítés – gazdaságilag nem hatékonyak, állandósítják a fosszilis tüzelőanyagoktól való függést, és nem ösztönzik a lakossági ágazat villamosítását. E támogatások csökkentése és fokozatos megszüntetése összhangban lenne az uniós kötelezettségvállalásokkal, és segítheti Magyarországot a kormányzati kiadások visszafogásában.”
Mindez úgy összegezhető, hogy a bizottság a rezsicsökkentés felszámolására és az orosz földgáz és kőolaj kivezetésére szólítja fel hazánkat, utóbbi célkitűzés végrehajtásával pedig Ukrajna támogatásának árát ismét a magyar emberekkel fizettetné meg.
Másodikként érdemes kiemelni, hogy Brüsszel a kiskereskedelmi szektor szabályozási környezete kapcsán a hatósági árakat, az árrést korlátozó intézkedéseket és a kötelező akciókat kritizálja. Ez azt jelenti, hogy az árréscsökkentést és egyéb, a multikat sújtó és a fogyasztók pénztárcájára nézve kedvező intézkedéseket is kivezetnék.
Szintén a multikat védené Brüsszel azzal a megállapításával, hogy szerintük az adórendszer további torzulását okozza a szektorokra célzott különadók, extraprofitadók széles körű alkalmazása. Ezek ugyanis – a bürokraták meglátása szerint – aránytalanul sújtják a nagyobb, jellemzően külföldi tulajdonú vállalatokat. A multikat sújtó különadók és a bankadó megszüntetése a nagyvállalatok profitját növelné, a többi adófizető terheit viszont fokozná.
Mindemellett Brüsszel az otthonteremtési támogatások jelentős szűkítésére, vagyis a magyar családokat segítő intézkedések kivezetésére szólította fel a kormányt. A bürokraták szerint a magyar otthonteremtési támogatások „nagyvonalúak” és „nem célzottak”, „torzítják a lakáspiacot”,
ezért arra hívnak fel, hogy a kormány nyújtson „célirányos támogatást az alacsony jövedelmű háztartásoknak” – azaz, rengeteg család számára szüntesse meg a kedvezményeket.
A Magyarország elleni további brüsszeli lépésekről itt olvashat bővebben.
