A gyermekvállalást is elismerné a nyugdíjban a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) javaslatának fő céljai között szerepel, hogy a a születésszám csökkenése eredményezte kedvezőtlen demográfiai folyamatok javításához

egyszerre kell biztosítani a gyermekvállaláshoz szükséges anyagi támogatást és segíteni a munka és a család összeegyeztethetőségét.

A jelenlegi családpolitikai intézkedéseken túl a jegybank szerint az első gyermek után a második és harmadik gyermek megszületésének esélyét jelentősen növelheti többek között az egészségügy családbarát fejlesztése (pl. meddőségi vizsgálatok támogatása, gyes, gyed összegének növelése), és az édesanyák rugalmasabb foglalkoztatása (pl. részmunkaidő, távmunka) is.

A javaslat egyik legfigyelemreméltóbb pontja a gyermekek számának nyugdíjrendszerben való elismerése, amely az MNB szerint szintén ösztönözheti a gyermekvállalást. „Elismerve a gyermekek felnevelésére fordított szülői ráfordításokat és figyelembe véve azt, hogy a gyermektelenek nyugdíjának fedezetét is a mai gyermekek jövőbeli járulékai fogják jelenteni” – áll a javaslatban.

Az MNB konkrét intézkedésként azt javasolja, hogy a felnevelt gyermekek száma alapján kapjanak a szülők egy bizonyos mértékű nyugdíjkiegészítést.

Ez lehet fix összegű, a nyugdíj százalékában megállapított mértékű vagy a gyermek keresetének százalékában meghatározott összegű is. Már működő, külföldi példaként a jegybanki javaslat a francia rendszert mutatja be, amelyben a három vagy több gyermeket felnevelő anyák 10 százalékos nyugdíjnövelést kapnak.

Az MNB javaslata alapján a gyermekek bruttó béréhez kötött nyugdíjkiegészítés azon gyermekek után járna, akik munkát vállalnak Magyarországon, ami a munkaerőpiac fehéredéséhez és a külföldön dolgozó munkavállalók hazatéréséhez is hozzájárulhat. (A bruttó béren alapuló kiegészítés a gyermekeket a magasabb iskolai végzettség megszerzésére ösztönzi, és azt is figyelembe veszi, hogy annak megszerzése pluszköltséget jelent a szülők számára az alacsonyabb végzettséggel szemben.)

Egészségesebb munkaerő, stabil bérnövekedés

A 330 pontos javaslatcsomag kiterjed az egészségi állapot javítására (az egészségben eltöltött élettartam 64 évre való növelése), a korszerű tudás megszerzésére és a családalapítás, támogatására is. A munkaerőpiacon kiemelten fontosnak nevezték a rejtett tartalékok hatékonyabb kihasználását és felszabadítását, a bérek fenntartható emelését a személyi jövedelemadó csökkentésével együtt, valamint a felnőttképzési és a továbbképzési rendszer erősítését.

A javaslat legalább 2 százalékpont növekedési többlet biztosítását a fejlett országokéhoz képest, az egyszámjegyű szja-t és a GDP-arányos hitelállomány megduplázását egészséges szerkezetben. Évi 7 százalék termelékenységnövekedést kell elérni a kkv-szektorban és évente 5 százalék nettó reálbérnövekedést.

Fenntartható gazdasági fejlődés

Az MNB szerint 10 ezer új exportáló kkv-ra van szükség, a bürokráciát pedig csökkenteni kell, hogy a vállalati adóbevallással töltött idő évi 170 órára mérséklődjön. A k+f kiadásokat a GDP 2 százalékára kell emelni, a munkanélküliségi rátát pedig minden megyében 6 százalék alatt kell tartani. A javaslatok között szerepel az energiaimport 50 százalék alá csökkentése és az államadósság hazai kézben tartása. Biztosítani kell, hogy magyar egyetem a TOP 200-ba kerüljön.

A fenntartható gazdasági felzárkózáshoz a magyar gazdaság növekedési ütemének tartósan meg kell haladnia a 4 százalékot – szögezi le a javaslat.

Azt írták, a 12 kulcsterületet lefedő program célja a magyar gazdaság sikeres felzárkózásának támogatása az ország erőforrásaiban rejlő növekedési tartalékok mozgósításával. Ennek legfontosabb forrása a magyar tulajdonú kkv-k termelékenységének javulása, versenyképességének fejlődése, amit a bankrendszer hatékonyságának javulása és az alternatív finanszírozási formák (tőzsde és vállalati kötvénypiac) számottevő bővülése támogathat.

A pontok figyelembe veszik a sikeres nemzetközi tapasztalatokat, de minden esetben az aktuális magyar helyzetértékelésből indulnak ki – írták.

Az eredményekhez hosszú távon is biztosítani kell a fejlett országokhoz képest évi, legalább 2 százalékpontos növekedési többletet, amivel 2030-ra Magyarország elérheti Ausztria fejlettségének 80-90 százalékát és megduplázódhat a nettó reálkeresetek értéke – hangsúlyozta az MNB.

Hitelezési fordulatra is szükség van

Az MNB szerint a hitelezési fordulatot követő új hitelciklusban kívánatos mind a lakossági, mind a vállalati (elsősorban kkv) hitelezés felfutásának ösztönzése, valamint a bankok hitelezési hajlandóságának növelése, nyitva a kockázatosabb ügyfelek irányába is, de a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül.

A lakossági hitelezésben a minősített fogyasztóbarát lakáshitel termékek arányának további emelését, valamint a meglévő hitelállomány ilyen irányú módosítását szorgalmazza a jegybank, és megemlíti, hogy a bankok közötti verseny erősítését a hitelkiváltások elősegítése, a bankszámlaváltás egyszerűsítése és a hitelfelvevők mobilitásának növelése szolgálhatja.