Gulyás Gergely: nemcsak egyházakra van szüksége a nemzetnek, hanem élő hitre is

Gulyás Gergely pénteken a debreceni Nagytemplomban a Magyar Református Egyház közös zsinati ülésén emlékeztetett rá, hogy tíz évvel ezelőtt újraegyesültek a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyar reformátusok, ezt az utat követte a kormány és az Országgyűlés, amikor egy évvel később kiterjesztette a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét a határainkon kívül élő magyarokra.

„Magyarország kormánya ismeri és elismeri a Magyar Református Egyház erőfeszítéseit, amit az emberekért tesz”

- mondta a miniszter, hangsúlyozva:

„A nemzetnek nemcsak egyházi intézményekre van szüksége, hanem élő hitre is.”

Gulyás Gergely szerint az az egység, amely létrejött a református egyházban, az állampolgárság megadásával közjogi értelemben létrejött a magyar nemzet számára.

Az elmúlt tíz évben intézményesíteni kellett a kapcsolatokat úgy, hogy közben ne elvesszen, hanem megerősödjön a lélek ereje, amivel „nemcsak az egyházat, hanem a nemzet egyesítésének az ügyét is szolgáltuk” – fejtette ki a tárcavezető.

Gulyás Gergely beszédében méltatta a református egyház oktatási, egészségügyi és missziós tevékenységét, amelyhez „a hitből merítenek erőt”.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kitért arra is, hogy

„Európának reformációra, megújulásra van szüksége annak érdekében, hogy megmaradhasson, hogy megőrizhessük kereszténységre épülő szabadságunkat, emberi méltóságunkat és életformánkat”.

A közös zsinati ülésen Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét, majd Fekete Károly tiszántúli református püspök felolvasta Áder János köztársasági elnök köszöntő levelét.

Az államfő ebben méltatta a református egyház magyarságot összetartó erejét, és azt írta: „a Magyar Református Egyház történelmi ünnepén szívből kívánom mindnyájuknak, hogy az összetartó, egységet építő egyház mindenkor az áldás és a békesség otthona legyen”.

Helyreállt a Trianonban szétszakított egység

Adorján Gusztáv, a tiszántúli református egyházkerület főgondnoka emlékeztetett rá, hogy tíz évvel ezelőtt, 2009. május 22-én a Generális Konvent a debreceni Nagytemplomban újra visszaállította a magyar reformátusság Trianonban szétszakított szervezeti egységét, és kimondta a Magyar Református Egyház megalakulását.

A május 17-i zsinaton és a 18-i Magyar Református Egység Napján hálát adnak azért, hogy a határok által egymástól elválasztott reformátusság összetartozás-tudata, istentiszteleti, tanbeli egysége töretlenül fennmaradt – tette hozzá.

Debrecenben otthon érzik magukat a reformátusok

Fabinyi Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnökpüspöke köszöntőjében azt mondta, „a református egység az egymásra utaltság és a szolidaritás jegyében jött létre”.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi római katolikus megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKP) köszöntését tolmácsolva az „egység, a szeretet, az összetartozás” jelképének nevezte Debrecent, megjegyezve, ahogy a katolikusok Rómában, a reformátusok a „kálvinista Rómában” otthon érzik magukat.

65 egyházmegye földjében nő az egység fája

A közös zsinat résztvevői ünnepi nyilatkozatot fogadtak el, amelyet szombaton délelőtt a Nagytemplom előtti téren, a Magyar Református Egység Napjának ünnepélyes megnyitóján ismertetnek.

Az ülést megelőzően a zsinati tagok fát ültettek el a Református Kollégium kertjében: a Kárpát-medence 65 egyházmegyéjének küldöttei otthoni termőföldet szórtak a fő gyökerére, hogy a tölgyfa a közös földben növekedhessen.

Borítókép: Gulyás Gergely beszédét mondja a debreceni Nagytemplomban 2019. május 17-én, a Magyar Református Egyház zsinatán