Hitközösségre szólította fel a kínaiakat Ferenc pápa

Szokásos szerdai audienciáján a pápa arról beszélt, hogy sok kínai hívő gyűlik majd össze a héten a Sanghaj közelében fekvő sösani bazilikában a Szűz Máriának szentelt ünnepnap tiszteletére. A pápa egyebek között azért imádkozott, hogy a kínai hívek teljes hitközösségben élhessenek vele.

A kínai katolikusok közössége ugyanis megosztott: a pápa fennhatóságát elismerők hivatalosan nem engedélyezett közösségekben gyakorolják a vallásukat, míg a többiek a Kínai Katolikus Hazafias Szövetséghez tartoznak, amelynek püspökeit a kormány nevezi ki a katolikus hitközségek jóváhagyásával. A Vatikánhoz hű földalatti gyülekezetek tagjai és az őket vezető papok gyakran esnek hatósági zaklatás áldozatául, vagy kerülnek őrizetbe.

Ferenc pápa, elődjéhez, XVI. Benedekhez hasonlóan arra törekszik, hogy egyesítse a két gyülekezetet, és az elmúlt hónapokban vatikáni vezetők reményüket fejezték ki, hogy rövidesen sikerül megállapodásra jutni Pekinggel.

Vatikáni források szerint a megállapodás értelmében a Szentszék elismerne hét, Peking által korábban kinevezett püspököt, miközben lemondana két olyan kínai püspök, akiket a pápa jelölt ki. Cserébe a pápa vétójogot kapna a püspöki kinevezésekkel kapcsolatban.

Az év elején ugyan felröppent a hír, hogy a megállapodás hamarosan megszületik, Peking azonban azóta egyre keményíti az álláspontját. Februárban új törvényeket vezettek be, melyek szigorítják a fellépést minden olyan vallási szervezet felé, amely a Kínai Kommunista Párt (KKP) irányításán kívül esik.

Peking szigorú fellépése mögött az állhat, hogy a kínai kormány helytelenítése ellenére a Vatikán hivatalos kapcsolatokat tart fenn Tajvannal. Kína sajátjának tekinti Tajvant, amelynek szerinte nincs joga államközi kapcsolatokat fenntartani. A feszültséget tovább élezheti, hogy május elején Tajpej római katolikus érseke látogatásra hívta Ferenc pápát.