köznevelési törvénycsomag

2019.07.08. 11:14

Szabályoznák az iskolákat

Az oktatási rendszer sok pontját érinti az a módosítási javaslat, melynek nekiesett az ellenzék. Számos félreértés terjedt el az indítvánnyal kapcsolatban.

Forrás: Shutterstock

Sokkal inkább az intézményvezetői pálya vonzóvá tétele, semmint valamiféle kádári nosztalgia vezette az előterjesztés kidolgozóit – írja a Figyelő a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett, az ellenzéki sajtóban „nagy karriert” befutó törvényjavaslat kapcsán.

A héten a parlament elé került indítvány nyomán ugyanis

az állami fenntartású iskolák igazgatói az általuk vezetett intézmény különböző mutatóinak a javulása esetén komoly béremelésben részesülnének, pótlék és keresetkiegészítés formájában.

Ennek részleteit később dolgozná ki a kormány, ám a jogi alapokat már megteremtené ehhez a mostani javaslat. Sőt,

a vezetők mellett a pedagógusok is pluszpénzt, úgynevezett céljuttatást kapnának bizonyos többletfeladatok ellátásával, függetlenül az életpályamodellből következő emelésektől.

Egyes médiumok és ellenzéki pártok ezzel szemben azt emelték ki a jogszabály kapcsán, hogy megszűnik a tantestületek kötelező véleménynyilvánítása az igazgatói kinevezéseket megelőzően. Valójában azonban csupán egy bürokratikus eljárás egyszerűsítéséről van szó – magyarázták a humántárca részéről, hozzátéve: véleményezni továbbra is lesz lehetőség.

További, szintén értetlenséget kiváltó változtatás lehet, hogy a törvény értelmében a magántanulói jogviszonyt az egyéni munkarend váltja fel, ennek engedélyezése pedig intézményi szintről egy hatósághoz kerül majd, az egységes jogalkalmazás érdekében.

Ugyanakkor felmerült: az új szabály az alternatív, tanulócsoportos „lakásiskolákat” is érinti, amelyekbe egyes szülők a szerintük poroszos állami közoktatásra hivatkozva vitték a gyermeküket. Nem kérdés: ez a folyamat is egyfajta elitizmust takar, hiszen az átlagnál jóval tehetősebb családok kvázi maguknak és a gyermekeiknek raknak így össze saját magániskolákat, úgynevezett tanulócsoportokat, ami szintén nem a társadalmi egyenlőtlenség csökkentése felé mutat. A kormány vélhetőleg e vitatható tendencia elé is gátat kíván emelni.

A parlament a keddi szavazáson végül nem adott zöld jelzést az indítványnak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában