Menjünk ki főzni a szabadba!

A szabadtéri ételkészítésről és a tűzrakóhely kialakításának szabályairól Domonkos Miklós mesterszakácsot, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) regionális szervezetének elnökét kérdeztük. Törekedjünk arra, hogy a kerti sütések-főzések helyszínéül szélvédett helyett válasszunk. Tűzvédelmi okokból is fontos ez, de akár egy kellemetlen megfázást is megspórolhatunk, hiszen a kerti sütés, grillezés és a  bogrács kavargatása közben szemből a tűz melegét érezzük, míg a derekunk könnyen megfázhat.
 
A fák lombjaitól minimum két-három méter távolság szükséges ahhoz, hogy biztonságosan alakíthassuk ki a kerti sütő, kerti kemence, grillező, bográcsozó helyét. A tűzvédelmi okok ebben az esetben is fontosak, meg persze az is, hogy a bográcsba ne kerüljön a fáról lehulló levél vagy ág. Gondoljuk át, hogy a leendő tűzrakóhely közvetlen környezetében lévő növények, főleg a fák vajon mekkorára fognak nőni öt-tíz  év múlva. Különösen figyeljünk arra, hogy mérgező virág vagy a magja véletlenül se kerülhessen bele az ételbe.  A tavasszal virágzó aranyeső virágja állítólag édes és erősen mérgező, de az apró magjából is elég néhány szem ahhoz, hogy  gondot okozzon. 
 
Praktikus, ha a kerti bulik középpontja, a tűzrakóhely minden oldalról jól és biztonságosan megközelíthető.  Ha kerti konyhában gondolkodunk, érdemes a tisztán tartását is átgondolni,  ezért is fontos a burkolat. Ha a kerti sütő, bográcsozó, grillező mellett még az esetlegesen kialakított ülőfelületek környezetét is ellátjuk térkővel, kicsit nedvesebb időjárás esetén is ki tudjuk használni a kerti konyhát. Fontos, hogy elég nagy hely álljon rendelkezésre. Mert a tűztől az ülőfelület 120-150 centiméternyi   távolságban biztonságos.

 
Érdemes már a tervezéskor gondolni a kerti sütés-főzéskor használt edényekre, a fa tárolására. Ezek a tárolóhelyek és az előkészítő asztalok fontos tartozékai a sütőknek. Ízlésünk szerint a hasított kőtől a címeres tégláig sok szép vagy akár rusztikus anyag felhasználható ezek kialakítására.  Célszerű megtervezni az étkezés helyét a tűzrakóhely közelében. Nem árt tudni, hogy egy hatszemélyes asztal térigénye 3,6-szor  3,6 méter.
 
Mivel erősebb igénybevételkor a fű nagyon könnyen kikopik, érdemes szilárd burkolatot tervezni a tűzrakóhelyhez  és az étkezőhelyhez is. Ha kerti kemencében, kerti sütőben, grillezőben gondolkodunk, a vasalt betonalap mindenképp szükséges. A térkő akár el is hagyható.  Az egyik ismerősöm nagyon mutatósan és olcsón rendezte be a kerti konyháját, maradék térkőlapokat szerzett be, és az anyag megvásárlása után gondolta ki a helyüket. Így nem lett  túl rikító, hanem inkább vidám, mutatós.

Ha nem gondolkodunk kerti konyhában, de többször szeretnénk a szabadban főzni, elég, ha kővel kirakjuk a tűzgyújtő helyet, nem kell feltétlenül olyan szabályosnak lennie, mint amilyeneket a kirándulóknak építettek ki a kijelölt tűzrakó helyeken a szakemberek. Ha szeretünk bográcsozni, akkor előzetesen nézzük meg, hogy biztonságosan a tűztér fölé tudjuk-e állítani az állványon a bográcsot. Mostanában már nemcsak barkácsboltban, hanem szinte mindenütt lehet vásárolni potom pénzért nyársakat, ezek örök életű darabok, persze ragazkodhatunk ahhoz is, hogy frissen vágott nyársra szúrjuk fel a parázson süthető darabokat. Ételkészítéskor és tálaláskor mindig ügyeljünk a tisztaságra.

Jól szabályozták a tűzhasználatot

- Általános tűzrakási tilalom esetén a tűzrakásra kijelölt helyen sem szabad tüzet gyújtani.

- A szabadtéri tűzgyújtás a környezetre nem jelenthet tűz- vagy robbanásveszélyt.

- A szabadban a tüzet és az üzemelő tüzelőberendezést nem szabad őrizetlenül hagyni.

- A tűzrakáskor az oltáshoz vizet, poroltót kell készenlétben tartani.

- Távozás előtt alaposan győződjünk meg arról, hogy eloltottuk az általunk használt tüzet.