Otthon

2017.07.03. 16:20

Maradék textil: gépi tűzés, steppelés vagy kukacolás

TAPOLCA Gicziné Szőke Gyöngyi autodidakta módon tanulta meg a foltvarrás alapjait, miközben rájött, hogy mennyi minden hasznosítható és mi nem a sutba dobott lakástextilek közül.

Tóth B. Zsuzsa

Gyöngyi közel négy éve kezdett foglalkozni a patchworkkel, miután már sokat kötött, horgolt, sőt, szőni is tudott. Amikor a férje külföldön dolgozott és a gyerekek már kirepültek, a háziasszonynak volt ideje varrni.

A jó kézügyességének is köszönhetően maga jött rá arra, hogyan tud elkészíteni egy-egy bonyolultabb mintát. Igaz, aztán beiratkozott a Tamási Áron Művelődési Központ Szorgos kezek foltvarró csoportjába és annak vezetője ráébresztette, hogy sokkal egyszerűbben is megvarrható némelyik minta. Vassné Sárossy Gabriella ma már két csoportot vezet, Gyöngyi vallja, hogy nagyon sokat köszönhet Gabinak, rengeteget tanulnak tőle mindannyian a jó hangulatú foglalkozásokon. Amellett a csoportok hasznos kikapcsolódást nyújtanak, a közös munka összehozza a kézimunkázókat, akik mára remek csapatokat alkotnak.

Gyöngyi számára talán első munkája, a nagy takaró a legkedvesebb ma is

A hátizsák varrása sem bonyolult, ha ismeri a foltvarró a technikáját

Gyöngyi azt mondja, remek kikapcsolódás a foltvarrás, de maga az anyagbeszerzés is izgalmas. Sokszor keresgél turkálókban és remek, jól varrható, puha textileket talál. Még a varrógépre is készült huzat, rajta a gép sziluettjével, spulnival, tűvel, madarakkal, oldalán zsebekkel ollónak, cérnának. Az unokák kiságyai mellé falvédőt varrt. Az erős, bélelt táskák készítése először okozott ugyan némi nehézséget, de aztán a fortélyok ismeretében már egyszerűbben ment a varrás. Fontos a jó ízlés, hogy színekben és mintákban illeszkedjenek egymáshoz az összevarrásra váró kockák. A kedvence az a nagy, strapabíró ágytakaró, ami az első munkája volt, egy, a férje által turkált apró mintás pamutvászonból. A teljes egészében kézzel varrt terítők közül többet elajándékozott már. A család és a barátok elismerik Gyöngyi munkáját és használják a szép, foltvarrott tárgyakat. Az évek alatt kiderült számára még az is, hogy a padláson pihenő régi textilek közül sem mindegyik alkalmas erre a célra. Fontos, hogy jó állapotú, erős anyag legyen, de olyan, amivel könnyű dolgozni. A méteráruboltban pedig az ár is lényeges, hiszen nem olcsó a töltőanyag, azaz a fríz, a táskákba a merevítő anyag, a cipzár sem. Gyöngyi már megbirkózik a steppeléssel, az annál is nehezebb kukacolással és ismerkedik az egyszerűnek egyáltalán nem nevezhető gépi tűzéssel. Szerinte a legnehezebb talán, hogy a sarkok passzoljanak az összeforgatásnál.

Gyöngyi munkáit, a terítőket, szütyőket, asztaldíszeket, takarókat előszeretettel használják a családtagok is Fotó:Tóth B. Zsuzsa

A munka ideje alatt folyamatosan kéznél van a vasaló, de a varrógép nem zöröghet éjszaka, zavarva a családot. Szóval vannak szabályok itt is. Eleve be kell avatni, azaz ki kell mosni szabás előtt a textileket. Aztán a mintának megfelelően, ha kell, négyzetlapokat vágnak, azokat feldarabolják, ellentétesen összeforgatják, majd összevarrják, újra elvágják. Bonyolultnak hangzik, de így egyszerűbb, mint a kis darabokat összevarrni.

A fortélyok ismerete sokat segít. Egy csillagmintánál nem sok kis darabot kell összevarrni, hanem csíkokat. Gyöngyi szerint még van mit tanulnia, izgalommal várja az újabb kihívásokat, hogy aztán maga és családja örömére újabb és újabb lakástextileket készítsen.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!