Pápa

2015.08.11. 18:34

Itt mozizott Gobbi Hilda is? - A pápai filmszínház sztorija

Pápa - Több mint két éve nyitotta meg ismét kapuit a Petőfi mozi a nagyközönség előtt, ám kevesen tudják, hogy az épület mozgalmas és szövevényes történelmi múltra tekinthet vissza.

Polgár Bettina

– Pápán hosszú ideig két mozi működött párhuzamosan. Az egykori Ady sétányon lévő Jókai Mozgó 1930-ban épült és színházi funkciókat is betöltött. Ezt követően 1938-ban budapesti székhellyel létrejött a Pápai Mozgóképipari Kft., melynek vezetősége megvásárolta Singer Antal kocsmáros Deák Ferenc utca 8. szám alatti házát, és ennek a helyén építették fel a Corso névre keresztelt mozit. A munkálatokat Fa Mihály építési vállalkozó felügyelte – adott áttekintést Simon Zsolt helytörténész. Mint mondta, a Corso filmszínház első igazgatójának Gobbi Edét, Gobbi Hilda színművésznő édesapját nevezték ki. – Gobbi Ede kárpitos volt, a második világháború idején pedig századosi rangban szolgált – fűzte hozzá Simon Zsolt.

fotó: Vallner Bettina

Az új mozi megnyitóját nagy érdeklődés övezte, a korabeli lapok is beszámoltak az eseményről. A Pápai Hírlap 1939. május 13-ai lapszáma szerint a Corso mozit a Szegény gazdagok című előadással nyitották meg, melyet telt házzal vetítettek. – A nagy érdeklődés elsősorban magának a moziépületnek szólt, amely külső monumentalitásával s modern belső beosztásával és berendezésével valóban megtekintésre érdemes. Az új mozi a Deák Ferenc utca ódon házai közül magasan kiemelkedik, s különösen esti fényes kivilágításával magára vonja a figyelmet – írta egykor a lap. Simon Zsolt elárulta, hogy a második világháború kitörése után is folyamatosak voltak az előadások, a mozifilmek előtt pedig hír- és propagandaanyagokat vetítettek.

– A városban minden nagyobb középületet elláttak légoltalmi pincével, a mozit is ennek megfelelően alakították ki. Akkoriban Csillag Antal rendőrfelügyelő tevékenykedett légoltalmi parancsnokként. Ő dolgozta ki a település légoltalmi szabályzatát – tudtuk meg a történésztől.

A Corso mozi alatt húzódó légoltalmi pincéről már az 1939. május 20-ai Pápai Hírlap is említést tesz. – Az alagsorban van két bombabiztos óvóhely, amelyek mindegyikében 30-30 ember talál szükség esetén menedéket – fogalmazott a cikk írója. A moziépület alatti óvóhelyre a későbbiekben valóban nagy szükség mutatkozott, hiszen, ahogy Simon Zsolt elmondta, a várost több alkalommal is bombatámadás érte. – Az 1945. március 22-ei légitámadás után Hacker Gyula, aki mindkét filmszínházban gépkezelőként dolgozott, kimenekítette a mozigépeket, majd azokat Körmenden rejtette el. A háború után ezek sértetlenül visszakerültek Pápára, majd a mozit 1948-ban államosították – ismertette a helytörténész.

Az egykori Corso filmszínház ma már a Petőfi mozi nevet viseli, melyet a 2013 márciusi megnyitó óta Micsik Zoltán üzemeltet. – Mivel a mozi korábban három évig zárva tartott, felújításra szorult. Renoválták az épület homlokzatát, illetve az előteret. A nyitás előtt valósult meg a közlekedőfolyosók és a lépcsőház felújítása is, valamint a fűtőrendszer, illetve az elektromos- és vízvezetékrendszer korszerűsítése, a födémszigetelés kialakítása – emelte ki a mozivezető. Emellett a 3D-s technikához alkalmas új vásznat szereztek be, továbbá a nézőteret speciális lángmentesített függönyökkel, szőnyegekkel látták el.

Micsik Zoltán, a Petőfi mozi üzemeltetője fotó: Vallner Bettina

– A gépház felszerelését és a filmvetítéshez szükséges eszközöket én biztosítottam. Ide sorolható a vetítőgép, az ehhez tartozó szerver és a 3D-s technika. Emellett a nyitás után nem sokkal a régi hangrendszert is le kellett cserélnünk, mert korszerűbbre volt szükség. Most ugyanazt a technikát használjuk, amit a nagy multiplexek, a gépeket pedig szakképzett gépészek kezelik – fűzte hozzá az üzemeltető.

Mint mondta, a mozik digitalizálása nagyjából 5–10 évvel ezelőtt kezdődött, de eleinte csak a nagy plázamoziknak volt erre kapacitásuk, ott váltották le először az analóg filmszalagos vetítőgépeket. Sok hagyományos mozi ezzel nem tudott lépést tartani, és emiatt bezárni kényszerültek. – Mi az elsők között voltunk, akik egy korábban már bezárt mozit digitalizáltak. A helyzet különlegességét az adta, hogy nem tudhattuk előre, az újranyitás ilyen technikával milyen látogatottságot eredményez majd – hangsúlyozta a fiatal mozis. A következő kitűzött cél a mozi klimatizálása, amit decemberre szeretnének kivitelezni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!