Pápa

2016.01.21. 14:45

A 3000 éves koporsó titkai - Megújul az óegyiptomi tárlat

Pápa - Ókori egyiptomi temető, fosztogatók, műkincskereskedők – kalandos utat járt be a több ezer éves koporsó és múmia, melyet ma a Pápai Református Gyűjtemények őriz. A felbecsülhetetlen antik emléket tavasztól egy újraálmodott kiállítás keretében tekinthetik meg az érdeklődők.

Polgár Tibor

Sokakban felmerülhet a kérdés: hogyan kerül egy eredeti egyiptomi múmia és koporsó a Pápai Református Gyűjteményekbe?

– A múmiát a 19. században Markstein Károly műkincskereskedő vásárolta meg, majd – mint az oktatási intézmény egykori tanulója – a Pápai Református Kollégiumnak ajándékozta azt 1884-ben. Az ókori kincs átvészelte az iskola történelmének viszontagságos időszakait, most pedig elérkezett az idő, hogy egy méltó installáció részévé váljon – hangsúlyozta a Naplónak nyilatkozva Köntös László, a Pápai Református Gyűjtemények igazgatója. Mint mondta, a várhatóan március elején megnyíló tárlat összeállításához a Szépművészeti Múzeum egyiptológiai osztálya nyújt szakmai segítséget.

Liptay Éva, a Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményének vezetője elárulta: mind a múmia, mind pedig a koporsó rendkívül különleges.

– A koporsó érdekességét az adja, hogy pontosan meghatározható, Egyiptom mely részéből származik. A típusból és az ikonográfiából ugyanis megállapítható, hogy a Kairótól mintegy 500 kilométerre délre fekvő Akhmimból való és körülbelül Kr. e. 1000-ben készülhetett. További érdekesség, hogy ebből a térségből és időszakból csak 6-7 darabot ismerünk a világon. Jellegzetességük, hogy nagyon sok esetben kiderül: nem az eredeti halott fekszik a koporsóban – mutatott rá Liptay Éva.

Elmondása szerint ennek hátterében az áll, hogy az akhmimi temető 1880-as évekbeli feltárását követően feltűntek a fosztogatók is, akik továbbadtak az értékes leleteken, a műkincskerekedők pedig gyakran nem megfelelően párosították össze a múmiákat és a koporsókat.

– A Pápai Református Gyűjteményekben található koporsóban sem az eredeti tulajdonosa fekszik. A múmián lévő díszek, aranyozott motívumok korából arra következtethetünk, hogy a halott körülbelül 7-800 évvel későbbi, mint a koporsó. Ha az ókorban új múmiát helyeztek egy régi koporsóba, akkor rendszerint átfestették a nevet, ezen azonban nem található ilyen átalakítás, így vélhetően modern kori összepárosítás eredménye lehet – fejtette ki a gyűjteményvezető.

Liptay Éva kiemelte, Pápán a legmodernebb körülményeknek, műtárgyvédelmi és múzeumpedagógiai követelményeknek megfelelő kiállítást tekinthetnek majd meg az érdeklődők egy multifunkciós kiállítótérben.

– A tárlat rendkívül informatív lesz: feliratokat tartalmaz a korszakról, a túlvilághitről, a koporsó eredeti tulajdonosáról és a lelőhelyről. Emellett a Szépművészeti Múzeum több olyan műtárgyat is kölcsönadott a kiállításhoz, melyek valamilyen módon magyarázzák a koporsón látható díszítéseket, kapcsolatban vannak az óegyiptomi túlvilághittel – jegyezte meg a Szépművészeti Múzeum munkatársa.

Köntös László hozzátette: a Pápai Református Kollégium épületében, a földszinten elhelyezkedő Gyűjtemények egyik termében impozáns körülmények közé kerülő kiállításhoz múzeumpedagógiai foglalkoztató is tartozik, ahol egyiptomi tárgyakat, többek között amuletteket készíthetnek majd a látogatók.

– Noha az egyiptomi múmia és a keresztény gyűjtemény két különböző vallást képvisel, összeköti őket az emberi élet alapvető kérdése: a halál legyőzhetősége. Valahol, mindennek a mélyén ez az igazi kérdés – fogalmazott a Pápai Református Gyűjtemények igazgatója.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!