Egy neves író sírja

Kevesen tudják, hogy országosan is ismert emberek nyugszanak a pápai Kálvária temető bencés kriptájában. Ott nyugszik például a Szent Benedek Rend pápai gimnáziumában több mint fél évszázadig tanárként tevékenykedő Tihanyi Miklós (1873- 1951) matematikus, aki gimnáziumi tanárkodása mellett jelentős számelméleti munkásságot is kifejtett. Cikkei a Magyar Tudományos Akadémia közleményeiben, a Középiskolai Matematikai Lapokban és főiskolai évkönyvekben, értesítőkben jelentek meg.

A pápai bencések kálváriai gránit síroszlopán rajta kívül ott áll a pápai bencés gimnázium másik jeles alakjának, Kalmár Gusztáv Józsefnek (1892-1948) is a neve. A most februárban 125 esztendeje született Kalmár országos hírű bencés tudós, tanár, geográfus volt. Pontosabban irodalmi munkássága tette országos hírűvé, mert közkedvelt ifjúsági íróként tartották számon országszerte. 1911-ben lépett be a pannonhalmi Szent Benedek-rendbe, 1918-ban szentelték pappá.

A pápai Kálvária temető bencés kriptája. Itt nyugszik Kalmár Gusztáv József és Tihanyi Miklós Fotó: Kerecsényi Zoltán

A budapesti egyetemen bölcsészdoktori és történelem-földrajz szakos tanári oklevelének megszerzését követően lelkész volt Zalaváron, majd Veszprémvarsányban. 1918-tól gimnáziumi tanár volt Győrben, 1926 és 1930 között főiskolán tanított Pannonhalmán, 1939-től haláláig pedig Pápán, a híres bencés gimnáziumban. Főként földrajzi kérdésekkel foglalkozott, tankönyveket és monográfiákat, valamint népszerűsítő, országosan is ismert és kedvelt ifjúsági regényeket írt. Főbb művei közül néhány: Európa földjei és népei (1930), Küzdelmek a fehér halál országában (1932), Magyar hazánk és népei (1932), Négy világrész földje és népei (1934), Magyar geopolitika (1942).

Egyik legélvezetesebb stílusú könyvében, a Lángoló tengerekben (1936) a világtörténelem nagy tengeri csatáit tárgyalta az ókortól az első világháborúig. A korból következően természetes volt, hogy külön alfejezetben, részletesen méltatta Horthy Miklós nevezetes tengeri csatáját az Otrantói-szorosban.

A középiskolások különösen nagy érdeklődéssel hallgatták a tudós Kalmár Gusztáv meséit" Sven Hedinről, Stanleyről, sark-utazókról. A Küzdel-mek a fehér halál országában című kötetében a sarkkutatások történetét foglalta össze. A sarkvidéki utazók sorát az ógörög utazóval, Pytheasszal kezdi, aki Krisztus előtt a IV. századbanindult hajójával a hyper-boreusok meglátogatására, de a Shetland-szigeteknél tovább nem mert északra menni.

Azután az írek, a normannok, a frízek, majd az angolok ésa hollandok következnek. Az izgalmas és számos érdekességgel szolgáló könyvből elénk tárulnak mindazok a hősies küzdelmek, szenvedések és áldozatok, amelyekkel az emberiség a sarkok fölfedezéséért fizetett.

A kitűnően összeállított munka első kötete Fridtjof Nansen diadalmas útjával végződik. A második kötet a XX. század sikeres viaskodásait írja le a sarkvidékeken. Kalmár Gusztáv könyvei népszerűek voltak, illetve kiválóan alkalmasnak bizonyultak - és ma is azok lehetnének - ismeretterjesztésre az ifjúság számára.

Nyughelyét (akárcsak Tihanyi Miklósét) érdemes lenne a Nemzeti Sírkert részévé - védetté! - nyilváníttatni.

Kerecsényi Zoltán
a pápai városbarát egylet ügyvivője