Húsz esztendeje repültek szét

Az összejövetelen több mint százan vettek részt - tudtuk meg Simon Róbert Sándortól, a katonai repülőket összefogó egyesület korábbi elnökétől, a rendezvény főszervezőjétől. A napsütéses szombati napon először egy rövid megemlékezést tartottak a repülőtéren kiállított MiG-23-as vadászrepülőgép, a Sámán Század legendás technikai eszköze mellett kialakított emlékparkban.

Az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület által szervezett baráti találkozóra több mint százan gyűltek össze, hogy emlékezzenek a Sámán Századra, a dicső múltra, nem utolsósorban pedig a katasztrófában elhunyt bajtársaikra Fotó: Balogh Ákos Alex

Beszédében Szolyák Sándor nyugállományú mérnök őrnagy 1979-ig visszamenőleg felelevenítette a MiG-23-asokat üzemeltető katonák történetét, amikor is az akkor még Magyar Néphadsereg első hat példánya megérkezett a típusból. Kiemelte: 1992-ben lettek Sámán Század, sok nemzetközi repülőnapon vettek részt itthon és külföldön egyaránt.

- Sajnos az első pápai repülőnapunk tragédiával ért véget. Aztán egyre inkább elhatalmasodott rajtunk a pénztelenség, egyre kevesebbet tudtunk repülni, ám az 1996-os búcsúrepülésig mégis összesen több mint 22 ezer repült órát teljesítettünk - jegyezte meg Szolyák Sándor. Az emlékparkban a beszédet követően koszorút helyezett el a katasztrófában elhunytak emlékére Reinhardt Zsolt, a repülőkatasztrófában elhunyt Reinhardt Róbert unokaöccse és Cseporán Mihály egykori MiG-23-as pilóta.

A repülőműszakiak emléktáblájánál Horváth Ferenc és Kuti Sándor helyezte el az emlékezés koszorúját, majd a rendezvény a bázisrepülőtér művelődési otthonában folytatódott. Itt Kositzky Attila nyugállományú altábornagy, az akkori 2. Repülő és Légvédelmi Hadtest parancsnoka, később a légierő vezérkari főnöke mesélt a MiG-23-as típushoz köthető élményeiről, többek között a típuskivonás hátteréről, valamint először árulta el a nagyközönségnek, hogy ő maga miért nem kapott átképzést a MiG-23-asra. Ezt követően bemutatták a közönségnek az Ég Katonái Egyesület által összeállított, eddig nem látott filmfelvételeket a MiG-23-as üzemeltetésének éveiből.

Ekkor beszélgettünk Szőke Sándor nyugállományú törzs-zászlóssal, aki annak idején a Szovjetunióban kapott kiképzést a MiG-23 típus föl-di mechanikusaként. Egészen az utolsó repülésig kitartott hivatása mellett. Ez idő alatt általa szerelt három repülőgépet is katasztrófa ért, de egyik tragédiát sem a szerelésekkel összeköthető műszaki meghibásodás okozta, ugyanakkor mégis elcsuklott a hangja, amikor a történtek szóba kerültek, több hajózó kollégája is elhunyt

Kositzky Attila mesélt a MiG-23-as típushoz köthető élményeiről Fotó: Balogh Ákos Alex

Hasonló emlékeket elevenített fel Sersztnyev György nyugállományú alezredes, a Sámán század egykori parancsnoka is: a MiG-23-as nagyon bonyolult repülőnek számított, azonban a pápai állomány mindent megtett, hogy a gépek gyorsan hadrendbe állhassanak. - Gyakorlatilag három hónap után már harckészültségi szolgálatot láthatott el az első pilóta.

Sajnálatos módon a nagyszámú repült órák során voltak olyan események is, melyeknek nem kellett volna, hogy bekövetkezzenek - emlékeztetett Sersztnyev György a konstrukciós hiba, valamint a pilótahibák okán bekövetkezett összesen öt repülőeseményre, mely során öt hajózó vesztette életét.

Kerezsi-Szabó Zsolt, az Ég Katonái Hagyományőrző Egyesület elnöke és Simon Róbert Sándor a rendezvény megszervezésével kapcsolatban elmondta, az elmúlt 20 évben egyetlen összejövetelt sem szerveztek a típus kapcsán, ezentúl pedig legalább ötévente szeretnék, hogy összegyűljenek a pápai sámánok, mert a jelenlegi találkozó is eredményesnek bizonyult.

- Találkoztam olyan kollégákkal is, akiket 15 éve nem láttam - tette hozzá Simon Róbert Sándor.