Koszorú a pusztai gyermekek tanítójának nyugvóhelyére

A koszorúelhelyező alkalmon Kerecsényi Zoltán egyleti ügyvivő foglalta össze a megjelenteknek Czirfusz Vince, Pápa hajdani jeles polgára, Pápakovácsi szülötte, az Ihász-pusztai állami elemi népiskola több mint három évtizeden keresztüli tanítójának, a pusztai kisgyermekek szeretett nevelőjének életét.

Az egylet koszorúzásán Kerecsényi Zoltán ügyvivő ismertette a kántortanító életét

Czirfusz Vince középiskoláit Pápán a bencéseknél, s Veszprémben a piaristáknál végezte. Kántortanítói oklevelét a bajai tanítóképzőben szerezte. Részt vett az első világháborúban, az ott szerzett sebesülése következtében egészsége élete végéig nem volt teljes. Tanítóként munkálkodott a váli elemi népiskolában, Vaszaron, Ugodon, mígnem 1901-ben kinevezték az Ihász-pusztai állami elemi népiskolába tanítónak, ahol 34 éven keresztül oktatta, nevelte a puszta gyermekeit. A tanítás mellett oktatta Weszely báróék két gyermekét és végezte birtokuk számadását, könyvelését. A puszta szíve-lelkeként kántorizált, több hangszeren játszott, hegedült, zongorázott, ismeretterjesztő és kulturális műsorokat szervezett a nemzeti és egyházi ünnepekre. Kivételes figyelmet fordított a honismeret, valamint a természetismeret továbbadására - különösen a '48-as, hazafias emlékek ápolására, kiemelten is a Pápa mellett vívott ihászi csata emlékének fenntartására -, segítette a hitéletet, felekezetközi szellemben, mert nem csak katolikusok, de lutheránus családok gyermekeivel is foglalkoznia kellett. Nagy szociális érzékenység is jellemezte, feleségével élelemmel segítették a sokgyermekes, nehéz anyagi sorsban tengődő pusztai családokat. Tornakertet, valamint zöldség- és gyümölcsös kertet is kialakított az iskolaépület mellett, munkájának köszönhetően rövid időn belül lett villanyvilágítás is a kis ihászi tanteremben. 1935-ben ment nyugdíjba, Pápára költözött, 1951-ben bekövetkezett haláláig Eötvös utcai házukban élt feleségével.

Czirfusz Vince korabeli portréja

- Persze manapság a legidősebb ihásziak és az elszármazottak közül sem él már olyan, akit Czirfusz tanított, de neve fennmaradt, mert tevékenységének tekintélyes időtartama alatt a puszta-lakók művelődésének, felemelésének terén áldozatos munkásságot végzett, a nagybetűs életre tanított. Szerencsére nem volt tanúja annak, ahogy a háború végén, a németek által hadtápanyag-raktárnak használt, egykori szeretett ihászi iskolája a tanítói lakással egyetemben egyik-pillanatról a másikra eltűnt a föld színéről, tudniillik a menekülő nácik felrobbantották. Aztán 1945 után más helyen kialakítottak egy új iskolát, s több pedagógus is érkezett a pusztára, de már semmi sem emlékeztetett arra, amit a neves néptanító egykor felépített, gondozott, ápolt, s szellemében képviselt – mondta el az ügyvivő.

- Egy éve Ihász-pusztán állítottunk egy emléktáblát az 1901 őszén megnyílt, és 1945-ben felrobbantott ihászi Magyar Királyi Állami Elemi Népiskola, valamint annak utódjaként, az 1945 és 1976-os körzetesítés között Ihászon működött tanintézmény, a benne munkált ihászi néptanítók-tanárok és diákok emlékére. Ezen említett táblán megjelenítettük Czirfusz Vince tanító úr portréját is. Alakját az egykori tanítványok hallatlanul érdekes és kedves visszaemlékezései fényében „A pusztai gyermekek tanítója" címmel Exner István egykori vaszari iskolaigazgató örökítette meg egy szerény kis kötetben az 1990-es évek elején. Ezt kis javításokkal-kiegészítésekkel a következő hónapokban újra ki szeretnénk adni – fűzte hozzá.

A városbarát küldöttség fejet hajtott Biczók Ferenc természettudós professzor emléke előtt is
Fotó: a szerző

A kis küldöttség fejet hajtott a Czirfusz tanítóval egy sírban nyugvó rokona, a 105 éve született híres természettudós professzor, Biczók Ferenc emléke előtt is, aki Pápa néhai patinás iskolájának, a Tanítóképzőnek volt meghatározó tanáregyénisége. Részt vett a pápai kulturális élet szervezésében, neves írókat és művészeket hívott a városba, oktatói-nevelői feladatai mellett a Pápa környéki növények rizoszféra kutatását végezte. Pápáról a szegedi tudományegyetemre került adjunktusnak; elektron-mikroszkopikus kutatásai, sejtmolekula kutatásai nemzetközileg is ismertté tették nevét. Négy magyar és három külföldi tudományos intézet választotta tagjai sorába – tudtuk meg Kerecsényi Zoltántól.