Luther Márton végrendelete

A Gyurátz Ferenc Gondolkodó Kör a nyári szünet utáni első alkalmát hétfőn tartotta az Evangélikus Látogatóközpontban. Az alkalmon Csepregi Istvánné nyugalmazott evangélikus pedagógus beszélt Luther Márton végrendeletéről, de vázolta a reformátor életét, munkásságát is. Segítségére volt Szalóky-Katóné László Mária, Lökkös Tiborné, és Rozgonyiné Csepregi Annamária, akik felolvasásokkal színesítették az előadást.

Csepregi Istvánné nyugalmazott evangélikus pedagógus volt az újraindult Gyurátz Kör első előadója

Az Evangélikus Országos Levéltár legnagyobb értékű irata Luther Márton (1483-1546) eredeti, saját kezű írásával készült végrendelete 1542-ből. A tanúk aláírásával együtt öt oldalas dokumentum  súlyát és egyháztörténeti jelentőségét növeli, hogy azt Luther három közvetlen munkatársa: Philipp Melanchthon, Johannes Bugenhagen és Caspar Cruciger hitelesítette. Az irathoz Jankovich Miklós, a 19. század első felének nagy magyar mecénása, könyv-, régiség- és műgyűjtő, történész 1804-ben egy németországi aukción jutott hozzá, majd a Magyarországi Evangélikus Egyháznak ajándékozta, méghozzá elidegeníthetetlenül – tudtuk meg az előadásból. Polgárdi Sándor esperes elmondta, az irat augusztus vége óta három hónapon keresztül kölcsönben a német evangélikus egyháznál, Wittenbergben látható.

Rozgonyiné Csepregi Annamária felolvasta a végrendelet magyar fordítását

Mint kiderült, Luthernek volt egy korábbi végrendelete is, ami az 1537-es schmalkaldeni találkozó kapcsán készült, mert Luther ekkor nagyon beteg lett, és az akkori egészségügyi körülmények között bizonytalan volt a felépülése. Ez a korábbi végrendelet általános, eszmei jellegű, témája a reformátori mű örökül hagyása volt. Ezzel szemben az igazi testamentum inkább magán-végrendeletnek minősül. Hiszen ebben nem a reformációról, egyházról, hanem Luther családjáról, feleségéhez való viszonyáról van szó.

Sokan kíváncsiak voltak a témára. Balra Polgárdi Sándor esperes, illetve Szalóky-Katóné László Mária és Lökkös Tiborné, akik felolvasásokkal színesítették az előadást
Fotó: a szerző

A végrendeletet olvasva, az ott felsorolt vagyontárgyakon keresztül a reformátor családi viszonyaiba pillanthatunk bele, emberileg jobban elképzelhetjük őt. Luther nem gyűjtött nagy vagyont, a család megélhetését biztosító tulajdonuk felett felesége, Bóra Katalin őrködött. Ezt az ideális munkamegosztást ismerte el a végrendelet, amely kimondta Katalin asszony öröklési jogát a családi vagyon felett. A végrendelet egyébként rendhagyó volt, mert az akkori szokásjog alapján a feleség nem örökölhetett, csupán részesedhetett volna a fiakra bízott hagyatékból.