Volt egyszer egy pápai vár

Bali István középiskolai történelemtanártól megtudtuk, a hajdani pápai vár nyomait ma már csak véletlenül lehet felfedezni a városban. Legszembetűnőbben a Bástya lakótelepen, a tűzoltóság épülete mellett láthatóak a vár-alapok.

– A várost körülvevő várfal szinte teljesen eltűnt – magyarázta a történelemtanár. A pápai vár a 15. században épült.

– A belvárost körülvevő falak csak a török korban, a mohácsi csata után épültek meg, amikor végvári vonal húzódott a területen keresztül, ezért szükség volt a város megerősítésére – hangsúlyozta, majd hozzátette: a város szempontjából nagyon fontos volt a várfalak megépítése, hiszen mindez jelentős szerepet játszott a mai belváros kialakulásában.

Bali István (jobbszélen) előadást tart az egykori pápai várról a Bástya lakótelepen, az erődítmény maradványainál (Fotó: Polgár Tibor)

Nagyobb szerep még a Rákóczi-szabadságharcban jutott a várnak. Ebben az időszakban nyolcszor cserélt gazdát a város és a vár. Utána az összes többi magyar várhoz hasonlóan elvesztette jelentőségét katonai értelemben – mutatott rá Bali István, aki kifejtette, ekkor már a Habsburg uralkodó az esetleges lázadások kiindulópontjaként tekintett a várakra. Továbbá a várfalak kezdték akadályozni a város terjeszkedését, ezért szisztematikusan elbontották a falakat.

Hasonlóan különleges téma a ferences szerzetesek pápai ténykedése, akik a város 800 éves történetében mintegy 400 esztendőn keresztül jelen voltak.

– A ferencesek szociális és egyéb munkásságukkal is erőteljesen meghatározták a város életét. Mindezt 1950 óta – amikor is a szerzetesrendeket feloszlatták – nélkülözni kénytelen a város. Pápára azóta sem telepedtek vissza a ferencesek – mondta el Mezei Zsolt főkönyvtáros. A ferences templom kolostorépülete, a régi kolostorszárny a második legrégebbi épülete a városnak, azt 1678 és 1680 között építette gróf Esterházy Ferenc. A templom a 18. század folyamán többször leégett, ezért többször újjá kellett építeni.