Karmeliták búcsúünnepe

A híres karmelita kápolnában, valamint a középkori keringős kolostorokat idéző gyönyörű épületegyüttesben tartott búcsúünnep ezúttal is rózsafüzér imádsággal kezdődött, majd keresztútra került sor. Az ünnepi szentmisét Bakos Rafael karmelita szerzetes, a Győri Karmelita Rendház vezetője celebrálta.

- 2016 az irgalmasság éve, a szentmisén Máriáról mint az irgalmasság Anyjáról beszéltem - foglalta össze búcsúi üzenetének lényegét a Naplónak Rafael atya. - Egyre jobban meg kell térnünk ahhoz az irgalomhoz, amely a kereszten nyilvánult meg, ahol Isten az egyszülött fiát odaadta értünk. Ott Mária a neki adott különleges kegyelmek révén mindenkinél jobban megtapasztalta ezt, és az irgalom a kereszten a legteljesebben megnyilatkozott. Ha ezt mi is megtapasztaljuk a személyes életünkben, akkor az irgalom eszközei tudunk lenni a családjainkban, közösségeinkben, ahol lehetetlen együtt élni megbocsátás nélkül - mondta derűsen a karmelita szerzetes, aki lapunknak beszélt rendjük attyapusztai letelepedésének történetéről is.

Az ünnepi búcsúi szentmisét Bakos Rafael (középen) karmelita szerzetes, a Győri Karmelita Rendház vezetője celebrálta Fotó: Polgár Szilárd

- Ezt a bakonyaljai területet az 1940-es években a bencés atyáktól kaptuk ajándékba, hogy a rendünknek legyen egy kifejezetten az imádságra, elvonulásra szolgáló háza. Aztán 1950-ben feloszlatták a szerzetesrendeket, a kápolnánk azonban folyamatosan működött, így a karmelita jelenlét az 1989-es visszajövetelünkig megmaradt. A következő években a kis épületet kolostorrá bővítettük, hogy még nagyobb számban tudjanak jönni a hívek, a búcsút pedig több mint hat évtizede minden évben megrendezzük. Ekkor ünnepeljük, hogy első kolostorunkat nyolcszáz évvel ezelőtt elődeink a Karmel-hegyen Szűz Máriának szentelték. A búcsú arra emlékeztet bennünket, hogy a történelem viharaiban a Szűzanya mindvégig védelmezett minket, és a karmelita rend fennmaradását veszélyeztető eseményeket sikerült átvészelnünk - mesélte a Naplónak nyilatkozva Rafael atya.

A bakonyaljai kolostorban megtudtuk azt is, hogy Kármelhegyi Boldogasszony végleges attyapusztai szentélyét 1950. szeptember 11-én szentelték fel. Ekkor helyezték el a kegyképet is, az 1715-ben festett Madonnát, amely az 1610-ben Rómában készült Kegyelemnek anyja című kompozíció másolata. Ez a világhírű kép a bécsi karmelita templomban látható jelenleg, amelynek Attyapusztán található változata 2015-ben volt 300 éves.

Az attyapusztai karmelita kolostorban a július 17-i búcsúünnep után továbbra is minden hónap 13. napján nagy szeretettel várják a híveket lelkigyakorlatos alkalmakra, amely ideális helyszín az elcsendesedésre, valamint az Istennel való még szorosabb kapcsolatra.