Káros az egészségre és szennyezi a környezetet, mégis sokan nyúlnak érte

Hiába káros az egészségre és a környezetre, még mindig rengetegen, világszerte több mint egymilliárdan, Magyarországon pedig több mint kétmillióan gyújtanak rá. A cigaretta egészségkárosító hatása mellett jelentős problémát okoz az is, hogy az eldobált csikkekben található műanyagok és vegyi anyagok a környezetet is szennyezik. Bár világszerte évek óta igyekeznek fellépni a dohányzás ellen – legutóbb például Olaszországban merült fel, hogy teljes egészében betiltanák a dohányzást az autókban –, az előrejelzések szerint a dohányzók száma a közeljövőben mégsem csökken számottevően.

A dohányzás pedig nem csak a dohányosok problémája: a cigaretta égése közben keletkező káros anyagok a kifújt füst révén a dohányzók környezetében tartózkodókra is hatással vannak. Sokan nem tudják, de nem elsősorban a nikotin, hanem az égés során keletkező füst és kátrány felelős a dohányzással kapcsolatos megbetegedésekért, ez pedig mindenkit érinthet, aki belélegzi a füstöt.

Az égés és a füst a fő a bűnös

Sokkoló adat, hogy az FDA, az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala szerint több mint 7000 vegyi anyag található meg a füstben, és ezek közül 93-ról már bizonyították hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. A füstben található káros anyagoktól ráadásul nehéz megszabadulni, ha zárt térben dohányzott valaki. Kutatások szerint ezeknek a vegyi anyagoknak a maradványai 2 hónappal azután is megtalálhatók voltak olyan ingatlanokban, ahonnan dohányos költözött ki, egy kaszinóban pedig a dohányzási tilalom bevezetése után fél évvel is kimutathatók voltak.

Lehet és fontos is csökkenteni az ártalmakat!

Ugyanúgy, ahogy az élet más területein, a dohányzás esetében is lehetőség van az ártalomcsökkentésre. A dohányzás negatív hatásaitól természetesen úgy tudjuk a leginkább megkímélni magunkat és a környezetünkben lévőket, ha el sem kezdünk dohányozni. Ha ez már megtörtént, akkor fontos, hogy minél előbb próbáljuk letenni a cigarettát. Dohányzás esetén ugyanis kizárólag a dohányzás teljes abbahagyásával mérsékelhetők a legnagyobb mértékben a dohányzáshoz kapcsolódó megbetegedések kockázatai, már az első dohányzásmentes naptól csökkennek a kockázatok, ezért ha valaki elhatározza hogy leszokik, minden eszközzel támogatni kell ebben.

Amennyiben valaki az ismert kockázatok ellenére sem szokik le, abban az esetben fontos, hogy tájékozódjon az ártalomcsökkentés lehetőségeiről.

Azoknak a felnőtt dohányosoknak is van lehetőségük arra, hogy csökkentsék az ártalmakat, akik valamilyen okból mégsem tudnak leszokni. Ma már számos, a cigarettánál potenciálisan kevésbé káros alternatíva áll rendelkezésre, amellyel csökkenthető a károsanyag-kitettség. Ilyenek a különböző füstmentes technológiák is. Az égés nélkül működő, dohányt és/vagy nikotint tartalmazó technológiák használatakor ugyanis nem keletkezik sem füst, sem hamu, így ezek az alternatívák – akár 70-95 százalékkal –kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a cigaretta. Azt azonban fontos tudni, hogy a dohányzás minden formája káros, és a károsanyagkibocsátás-csökkenés és az egészségkárosító hatás mértéke közötti összefüggést és ezek arányát ezen új technológiák esetében még vizsgálják.

Ezekben a technológiákban közös, hogy füst és égés nélkül működnek, de mivel a hasonló elven működő technológiákon belül is nagy különbségek lehetnek, éppen ezért kiemelt jelentősége van a hiteles forrásból történő tájékozódásnak. Füstmentes technológia többek között az elektronikus cigaretta és az egyéb, kémiai reakcióval működő hevítéses technológia is. A hevítéses technológiák olyan hőmérsékletre hevítik a dohányt, ami már elég ahhoz, hogy a dohány- és nikotinpára felszabaduljon, de még nem történik égés. Ezzel szemben az elektronikus cigaretták és az egyéb, kémiai reakcióval működő technológiák dohány helyett nikotintartalmú folyadék vagy nikotinsó felhasználásával állítanak elő nikotinpárát.

Fontos tudni, hogy a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek: egyrészt a hosszú távú hatásukat még kutatják, másrészt így is jut nikotin a szervezetbe, ami egy függőséget okozó anyag, és egyéb káros hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát, valamint a vérnyomást is. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lenni, hogy ezek nem leszoktató eszközök, mint azt sokan tévesen hiszik. Céljuk a le nem szokó dohányosok számára elérhető ártalomcsökkentés, ahogy a brit állami egészségügyi hatóság (PHE) rámutatott egy tavaly márciusi közleményében.

A legfontosabb tehát, hogy aki nem dohányzik, az ne is kezdje el, illetve aki már dohányzik, az minél hamarabb szokjon le, hiszen hosszú távon csak így szüntethetők meg teljesen a dohányzás ártalmai.

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.