Élményt és értéket szeretnénk adni

A startupok felkarolása kiemelt célja az MVM Csoportnak, ezért is hívták életre hat évvel ezelőtt az MVM Edison programot. A versenyre olyan innovatív pályázatokkal lehet jelentkezni évről évre, amelyek létező problémákra felelnek felhasználóbarát megoldásokkal, miközben segítenek az energiaszektor működését is hatékonyabbá tenni. A vállalat idei startup versenyének indulói közül az ötlet fázis harmadik helyezett GreenMap csapattal ismerkedhetnek meg közelebbről.

Az 2022. évi MVM Edison startup versenyre a beérkezett 186 pályázat közül szakmai zsűri választotta ki azt a legígéretesebb 7 korai fázisú és 4 érett, azaz scale up fázisú megoldást, amelyek két hónapos felkészítés után jutottak be a májusi döntőbe. Az MVM Smart Future Lab szakértői mentorprogram keretében foglalkoztak a csapatokkal, segítve őket az ötletük továbbfejlesztésében és a piacon való megjelenésben. 

„A megmérettetés 2016-os indulása óta csaknem félezer pályázat érkezett, összesen 59 döntőst mentoráltunk, és 16 nyertes csapatot ünnepelhettünk. Idén is számos kreatív és jövőbe mutató pályázat érkezett. Azt gondolom, a 2022-es mezőny minden eddiginél innovatívabb volt” – mondta Bertalan Zsolt zsűrielnök, az MVM Zrt. csoportszintű technológiai és innovációs igazgatója.

A döntő élő online eseményén izgalmas projekteket mutattak be a csapatok, a harmadik helyett GreenMap innovatív megoldás, termék és szolgáltatás, amely szórakoztató és motiváló formában alakítja a hulladékhoz való hozzáállásunkat. Az applikáció használatával mi is tehetünk a környezetvédelemért, a célja pedig Magyarország legismertebb és legnépszerűbb – a hulladékok keletkezésének megelőzését és az újrahasznosítást támogató – alkalmazásává válni.

A GreenMap csapatának vezetőjét, Lengyel Lászlót kérdeztük tapasztalataikról és terveikről. 

– Hogyan találtak egymásra a csapat tagjai?

– A csapatból hárman itt lakunk Veszprémben. Dávid a testvérem, a másik két fejlesztőnket, Gulyás Márkot és Borscs Andrást pedig a Pannon Egyetemen ismertem meg, itt tanulnak mester szakon. A Pannon Egyetem Tudás- és Technológiatranszfer Központja hirdetett egy Proof of Concept pályázatot, annak a pályázati alapnak a támogatásával indult el a projektünk. Akkor csatlakozott be a két informatikus a csapatba, Fábián Zsanett pedig a kreatív munkatárs, ő a kollégám civilben, és sokat beszélgettünk a projektről.

– Előbb volt a csapat, és aztán az ötlet?

– Magát a GreenMap ötletét már régebben kidolgoztam, de akkor még egyedül voltam. Akkor állt össze a csapat, amikor elindultunk a pályázaton. 

– Hogy élték meg az MVM-mel a két hónapos felkészítést? 

Nagyon jó mentort kaptunk Hierholcz Nikolett személyében, vele a képzéseken kívül több alkalommal, heti rendszerességgel beszéltünk, segített minket, ötleteket adott, átbeszéltük a következő lépéseket, hasznos időszak volt. Kéthetente két egész napos gyakorlatorientált alkalom volt, amelyeken különböző területeket érintettünk, minden elhangzott, amit egy startupnak tudni kell. 

– Kialakult olyan kapcsolat az MVM-mel, hogyha majd elindul az alkalmazás, hosszú távú együttműködésről is lehet beszélni?

Mindenképpen. Az MVM, illetve a Pannon Egyetem, akikkel hosszú távon tervezünk együttműködni. 

– A versenyen a GreenMap bemutatkozó filmjében szó volt a fiatalok környezettudatosságra neveléséről. Más korosztályokat is megszólít az alkalmazás?

– A fiatalokra elsősorban a játékosság hat majd, de nemcsak a fiatal családok és a középkorúak tudják majd élvezni az applikációt, hanem az idősebbek is tudják használni. Könnyen kezelhető lesz a felület, élményt szeretnénk adni, illetve ezen kívül meg tudjuk megszólítani őket azokkal a kuponokkal, amelyeket beépítünk majd a rendszerünkbe. Ezzel a hulladékhoz társított fogalom megszűnik létezni, az már nem teher lesz, hanem mint nyersanyagra tudnak rá tekinteni. Hiszen ha megfelelően gyűjtik, a megfelelő helyre leadják, cserébe olyan értéket kapnak, amit vásárlás során fel tudnak használni. 

– Sikerült már az ösztönző kuponokhoz megtalálni a kereskedelmi partnereket?

– Van egy partnerlistánk, a multi-cégektől kezdve a kisvállalkozókon át a területi kispiacosig nagyon sok rétegben szeretnénk megszólítani azokat, akikkel szeretnénk együttműködni. A koncepciónk kidolgozása most lett végleges, eddig még nem kerestük meg őket, de a közeljövőben elkezdjük bemutatni a GreenMapet a partnereknek. Az applikáció cross-platformos, ami azt jelenti, hogy mobiltelefonról, számítógépről és okoseszközökről is elérhető lesz. 

– Említették, hogy a GreenMap az ország határain kívül is működhet.

– Először Magyarországon szeretnénk bevezetni, és a leszűrt tanulságokkal megyünk majd tovább. Első körben a szomszédos országokra gondoltunk, azon belül is a V4-es országokra, ahol a lakosság is nyitott rá, de Ausztriába és a nyugati országokba is szeretnénk továbbmenni. Ezek még távlati célok, most a jelenre fókuszálunk, de a rendszerünk úgy épül fel, hogy könnyen integrálható legyen más ország is. A víziónk, hogy az Európai Unióban a GreenMap kösse össze a lakosságot a hulladékgazdálkodóval, végigkísérje a hulladék útját, amint az eljut a megfelelő helyre. 

– Sokszor halljuk: „mit számít az én kis szemetem, törődjenek a hulladékkal a nagyvállalatok, a multi cégek”. Tudatos felhasználóként mit válaszolhatunk erre?

– Ilyenkor azt mondhatjuk, hogy egy magánszemély egy év alatt közel egy tonna hulladékot termel. Minden kis bevásárlás hulladéka, papír fecni, palack, műanyag zacskó összeadódik, így személyenként átlagosan 2-5 kg szemetet termelünk egy nap alatt. Ezt nem is vesszük észre, de ha megszorozzuk 365-tel, akkor már egy tonna körül járunk. Ha odafigyelünk arra, hogy ez a hulladék megfelelő helyre kerüljön, akkor éves szinten személyenként közel egy tonnával tudjuk csökkenteni a környezetszennyezést. Persze az lenne a legjobb, ha úgy alakítanánk a vásárlási szokásainkat, hogy ne keletkezzen annyi hulladék, de ez sajnos nem megoldható, a fogyasztói társadalom ezt nem engedheti meg magának.

Ehhez áldozatokat kellene hoznunk…

Az ilyen gondolatokra is tud adni megoldást a GreenMap, mégpedig úgy, hogy ökológiailábnyom-mérő is kerül a rendszerünkbe.A felhasználónak egyéni szinten méri az applikáció, hogy ő maga mennyivel járult hozzá a környezete védelméhez. Például, hogy én, Lengyel László itt, Veszprémben mennyivel járultam hozzá, hogy jobb legyen a levegő minősége, hogy tisztább legyen a környék, illetve hogy a város az adómból mennyit takarított meg azzal, hogy nem kellett az én hulladékom eltüntetésére pénzt fordítania. Ez egyfajta visszajelzést is ad, hogy az, amit teszünk, apránként össze fog adódni, és kijön majd egy olyan szám, amin mindenki, még én is meg fogok lepődni.

– Mikor kezdődik az alkalmazás tesztelése és a bevezetése? 

Jelenleg azon dolgozunk, hogy a funkciók informatikai, fejlesztési szinten megfelelően működjenek. Elkészült a felület, a térkép, Veszprém város koordinátái, megvannak a hulladékleadó helyek, a gyűjtőpontok, és nemcsak az önkormányzati kézben lévők, hanem már az egyéb alternatív lehetőségeket is feltüntettük, a listát folyamatosan bővítjük. Ezeket teszteltük, ellenőriztük, most a jogi, pénzügyi teendőket nézzük át, illetve még a cégalapítás van hátra. Ha minden jól megy és nyáron sikerül egy tőkeinjekcióban részesülnünk, az év végén, október-november környékén elindíthatjuk a bétatesztelést. Jövőre mindenképpen szeretnénk itt, Veszprémben publikálni a GreenMap-et, és szorosan összekötni az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programmal.