Hirdetés

2021.09.26. 22:50

Komposztálási 1x1 – egy újabb lépés a zöldebb mindennapok felé

A szelektív szemétgyűjtésről és az egyszer használatos műanyagok mennyiségének csökkentéséről szinte naponta hallani, ha a környezetvédelem kerül szóba. Azonban évente hatalmas mennyiségű élelmiszer is a kukákban landol, ami szintén problémát jelent a természetnek és a gazdaságnak is. A háztartásokban keletkező szerves hulladék csökkentésére a tudatos vásárlás mellett jó módszer a komposztálás. Mutatjuk a három legfontosabb tudnivalót róla.

PR-cikk

Forrás: Shutterstock

Fotó: Shutterstock

Az élelmiszer-pazarlás ugyanúgy problémát jelent, mint az egyre szaporodó műanyag flakonok vagy éppen zacskók. Az Európai Unióban évente átlagosan 88 millió tonna élelmiszerszemét keletkezik, az előállított élelmiszerek 20 százaléka kerül a szeméttelepekre vagy végzi állati takarmányként, ez a pazarlás pedig évi több mint 140 milliárd euróba kerül a gazdaságnak.

A kidobált élelmiszerek mennyiségét tudatos vásárlási döntésekkel vissza lehet fogni, míg a szemétmennyiség csökkentésének egyik hatékony módja lehet a komposztálás. A komposztálás lényege a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. (FKF) szerint, hogy a háztartásban és a kerti munkák során keletkező szerves hulladékokban található tápanyagokat visszajuttassák a talajba. Azaz például a megmaradt ételt nem a kukába, hanem a komposztba dobják. A komposztálással pedig utána egészségesebbé tehetik a talajt.

A komposztálás tehát a szelektív hulladékgyűjtés és a műanyagszemét csökkentése mellett még egy lépés lehet a környezet védelme érdekében, hiszen így viszonylag könnyen lehet megszabadulni a háztartásokban keletkezett szerves hulladékoktól. A komposztálás – amellett, hogy hozzájárul a háztartásban képződő hulladékmennyiség csökkentéséhez – a hulladékkezeléshez kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátást is mérsékli*. Nézzük a legfontosabbakat!

1. Mindenből nem lehet komposzt!

Ha valaki a komposztálás mellett dönt, akkor rögtön felmerülhet a kérdés, hogy mi kerülhet bele a komposztáló edénybe, és mi nem. Vannak ugyanis olyan anyagok, amelyek nem alkalmasak erre a célra. Az FKF kiadványa összegyűjtötte ezeket, így például komposztálható a zöldség- és gyümölcsmaradék, a krumplihéj, a tojáshéj, a kávézacc, a teafilter vagy az elhervadt virág is, de alkalmatlan erre a célra mindenféle főtt étel maradéka vagy éppen a kenyér és a vegyszerek. Gyakran felmerülő kérdés a különböző papírok helyzete is, sajnos nem minden papír komposztálható. A natúrpapír-hulladék, kartonok,vécépapír-gurigák mind a komposztba kerülhetnek, lehetőleg apróra vágva, viszont a színessel nyomtatott papírokat, reklámanyagokat nem szabad be- vagy ráhelyezni a komposztra.

2. Lakásban is lehet!

Tévhit, hogy komposztálni csak kertes házban lehet. Kapni és készíteni is lehet olyan kézi komposztálókat, amelyek városi, kisebb lakásokban is kényelmesen használhatók. Emellett több önkormányzat is létrehozott olyan kültéri komposztálókat, amelyeket a kertet nélkülöző, városi lakosok használhatnak. Illetve vannak olyan zöldprogramok, amelyek a komposztálást segítik, a részletekhez érdemes felkeresni az adott önkormányzat weboldalát.

Kérdés lehet az is, hogy mi történjen a komposzttal: a komposztot nemcsak a kertekben vagy földeken, de például a virágládákban, egy közeli közösségi kertben vagy éppen a ház előtti ágyásokban is fel lehet használni. A komposztnak ugyanis a beltartalmi értéke magas, így megelőzhető vele a talaj tápanyagtartalmának kiürülése. A beültetés után a talajban tovább dolgozik, ennek a folyamatnak az eredménye a humusz, egy tápanyagban gazdag, homogén, földszerű ültetőközeg, amely a termőképesség fenntartásáért felelős.

3. Meg is térülhet!

Bár a komposztálással közvetlenül spórolni nem igazán lehet, de Farkas Zsuzsanna, a Compocity Kft. társalapítója szerint például a virágföld és tápszerek költsége szinte nullára csökkenthető a komposztnak köszönhetően. Ha valakinek pedig saját veteményese van, akkor a termés biztosan ízletesebb, jobb minőségű lesz, ha a talaj tápanyagban bővelkedett. A komposztálás további pozitív hozadéka, hogy sokaknak ennek köszönhetően egy kisebb kuka is elegendő az újra nem hasznosítható szemét számára. A FUSIONS európai kutatási projekt 2016-os adataiból ugyanis az derült ki, hogy egy 4 fős család egy hét alatt körülbelül 7 kilogrammal kevesebb élelmiszer-hulladékot helyezett így a kukába, ezzel pedig akár a hulladékkezelési költségeik is csökkenthetők.

* Az energiahasználat elsősorban az évmilliókkal korábban élt állati és növényi szervezetek maradványiból képződött fosszilis tüzelőanyagok elégetésével járul hozzá a földi életfeltételek rontásához. A füst szén-dioxid-tartalma a légkörben üvegházhatású gázként viselkedve fokozza a felmelegedést. Nem ártalmatlan ugyanakkor a füstgáz többi összetevője sem: az égéstermékek számos légúti és daganatos megbetegedés okozójaként ismertek. Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékek esetében is. A cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. Az égés és füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek esetében. Hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással és a megfelelő alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák kiválasztásával nagy lépéseket tehetünk az

ártalomcsökkentés útján.

További információ: www.dobjle100at.hu

A hiteles forrásból történő tájékozódás elengedhetetlen. A témában tájékozódhat a megújult www.fustmentes.hu gyűjtőoldalon.

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában