Vác ismételt ipari dominanciája

A rendszerváltást megelőzően is már nem egy vidéki településen lezajlott ipargazdasági fejlődés bizonyította, hogy a több munkafolyamatra osztott termelői, gyártóüzemek egyúttal a munkásállomány gyarapítását is megkövetelték.

Olyan korszakát éljük a nemzetgazdaságnak, ahol tömegesen fogadják el a pályázatokat és multinacionális cégek ékesítik a vidék ipari parkjainak jelentős részét. E beruházási törvény kiállítását követő hatodik évben rekordmennyiségű, több mint 720-al több pályázattal kapcsolatban hoztak meg sikeres döntést. Ez az eddigi egyetlen olyan évünk, ahol a beruházások mértéke meghaladta a 720-at. A 2012-es csúcs után kismértékben csökkent a beruházási arány, de a 2015-ös év mélypontjában sem csökkent 55 alá, mely a 2010 előtti kormányciklus átlagát is jelentősen meghaladja, csaknem 34 %-kal. Az uniós pénzeket kötelező jelleggel tartalmazó, kiemelt fontosságú projekteknek nemcsak az anyagbeszerzése, de a megvalósításra egyébként csak közpénzből rendelkezésre álló időt is jelentősen lecsökkentették. A gyorsuló ütem ugyanakkor a vállalatok szintjén is jelen van, hiszen bizonyos munkafolyamatok felosztásával arányosan rövidebb idő alatt sikerül teljesíteni az előírt produktumot. A gyorsabb termeléshez márpedig egyértelműen nagyszámú munkaerő szükségeltetik.

A betanított munkaerő iránti nagyfokú igényeket ugyanakkor az álláskereső portálokon is bővebben nyomon követhetjük, mint a Pesthez alig 45 km-re fekvő Vác településének digitális állásjegyzékében. A térség gazdasági szempontú érdekességei között megemlítendő, hogy a szocialista iparfejlesztések e településre szintén kedvező hatást gyakoroltak, hiszen mostanra a munkahelyek létszáma már mintegy másfélszeresét teszik ki a városi lakosságának, derül ki a település 2013-ban kiadatott Városfejlesztési Stratégiájából. Mivel a térség gazdasági potenciálja elsősorban a központra koncentrálódik, így közszolgáltatás tekintetében is kiterjedő félben van. Külön fokozta iparvárossá alakulását, a vasúthálózat, valamint az M2-es gyorsforgalmi úthálózat felállítása. Természetesen nem múlt el eseménytelenül a századforduló utáni évtized sem, ugyanis a munkahelyteremtés miatt eredetileg megalapított 85 éven át tartó, kisebb szünetekkel egybefűzött termelését követően végleg felszámolták 2007-ben a leginkább fekete-fehér fotópapírt gyártó FORTE Fotokémiai Ipari váci gyártóegységét. A város fejlődésének előfutárai tehát a közlekedés mellett azon külföldi tulajdonú ipari nagyvállalatok, amelyek évekre, vagy akár évtizedeken át elnyúló termelői folyamatával egyben kellő számú munkaerőt biztosított.

Amennyiben az ipari termelőfolyamatok szorgos képviselőivé kívánunk válni, úgy ma mind a járműipari fémmegmunkálásban, a vasúttechnikai kábelkonfekcionálásban, mind pedig a légi közlekedés részegységeinek gyártásában egyaránt ki tudjuk venni a részünket, mégpedig a Vác külterületén több ízben is bővített Zollner Kft. mintegy 10,5 ezer főt foglalkoztató vállalatcsoport keze alatt. A számítástechnikai alkatrészeket előállító multinacionális cégek sorát tovább bővíti az amerikai IBM helyi telephelyének működése is. Bár gazdasági pólusváltás a vasút és az autópálya megépülése óta nem következett be, de a térség internetes állásportálján betanított, illetve szakmunkás pozíciók mellett ugyanakkor, mintegy a korai kereskedővárosi rangjára is utalva, a kereskedelmi munkakörök is szép számmal elérhetők. A „multik” betelepülését követően a környező vidéki lakossága is mind több hajlandóságot mutatott a városba település iránt, ugyanis a 2013-as népszámláláskor már legalább 33 ezren képviseltették magukat ebben a nemcsak iparilag fejlett régióban. Megállapíthatjuk tehát, hogy Vác térségében érdemes munkát vállalnunk, de a munkánk mellett számos kulturális, kereskedelmi, valamint közoktatásbeli lehetőségek is rendelkezésünkre állnak.