Púder Nélkül

2013.04.17. 14:51

Sporttal mindig olcsóbb megelőzni a betegséget

Heti húsz-huszonöt órája a sport és az aktivitás jegyében telik. E közben vagy ő mozog, vagy ő mozgat meg másokat. Úgy véli, a prevencióra, azaz a betegségek, sérülések megelőzésére még mindig kevés figyelem hárul, holott ennek hiányát nemcsak az egészségünk, de a pénztárcánk is megérzi.

Szabó Zsuzsanna

Csuhai Szilvi több helyen dolgozik edzőként a megyeszékhelyen, köztük két éve az MKB Veszprém kézilabda csapatánál.

- Egyrészt prevenciós, másrészt sportrehabilitációs edzéseket tartok a csapatnak. Előbbi lényege, hogy a játékosok olyan összetett gyakorlatokat végeznek, melyek felkészítik a szervezetet a fokozott igénybevételre és segítenek a sérülések megelőzésében. Ennek része a funkcionális tréning, aminek egyik legfontosabb eleme, hogy sportágspecifikus gyakorlatokat végzünk. Jelen esetben a kézilabdában gyakran előforduló mozgások jelentik a mintát ezeknek a kombinált gyakorlatoknak az összeállításában, melyek mozgásláncolatokban dolgoztatják az izmokat. Ezen kívül javítják az ideg-izom kapcsolatot, és fejlesztik a mélyebben fekvő kisebb, stabilizáló izmokat is.

Szilvi végzett funkcionális- és preventív gerinctrénerként nem győzi hangsúlyozni ezeknek a mozgásformáknak a fontosságát.

- A legtöbb edző, köztük az erőnléti trénerek csak a nagyobb, felületes izmokat edzik, holott a kisebb, stabilizáló mélyizmok, illetve a gerinc melletti izmok nagy szerepet töltenek be a gerinc és az ízületek egészségének és mozgékonyságának szempontjából, ami hatással van az összteljesítményre. A sportrehabilitáció során ez utóbbiakat (is) fejlesztjük - magyarázza.

Csuhai Szilvi szerint a sportnak nagy szerepe van az egészség megőrzésében (Fotó: Orosz Péter)

Mint mondja, Magyarországon már jó páran szereztek hasonló képesítést, a rehabilitációs mozgásformák, tréningek mégsem olyan elterjedtek, mint amilyennek lenniük kellene.

- Nem csak a sportban, de az élet minden területén fontos. Az élsportban például ma is úgy működik, hogy egy-egy sérülés után a sportolót kicsit helyre rakják, gyógytornászhoz kerül - akik szintén fontos munkát végeznek -, majd ismét mélyvíz, azaz hirtelen újra az élsportban találja magát a sportoló jókora terhelésnek kitéve. Így nem csoda, ha újra lesérül.

Szilvi úgy látja, a kettő, azaz a kórház és az élsport között nincs igazi átmenet. Ezt a szerepet lenne hivatott betölteni a sportrehabilitácós tréner, aki fokozatosan vezeti vissza az egyént az élsportba. Úgy véli, ehhez az anyagiakon túl szemléletváltozásra is szükség van.

- Külföldi élvonalbeli csapatok mellett komplett edzői-orvosi csapat dolgozik, hazánkban csak néhány egyesületnél foglalkoztatnak fitnesz, vagy épp rehabilitációs edzőt. Itthon gyakran úgy gondolják, ha egy kiesik, nem baj, majd veszünk másikat, holott hosszú távon jóval kifizetődőbb lenne a már felépített, sikeres játékosokat megtartani. Ha csak a mai felgyorsult, komoly ütközésekkel is járó kézilabdát nézzük, ahol komoly terhelés- és sérülésveszély fenyegeti a játékosokat, akkor beláthatjuk, hogy mennyire szükség van a prevenciós és sportrehabilitációs edzésekre - mondja.

A megelőzés kapcsán hasonlóan vélekedik általánosságban, a mindennapi életre vetítve is. Véleménye szerint, - ha már amúgy is anyagiasan gondolkodik valaki - végig kellene gondolni, hogy a megelőzés mindig olcsóbb, mint a tűzoltás. Nemzetközi statisztikák kimutatták, minden egyes sportra, közte a megelőzésre fordított euró négyszeresen térül meg.

Szilvi személyi edzőként szintén nap mint nap találkozik azzal a (hazai) szemlélettel, hogy csak akkor kell mozogni, sportolni, ha már baj van, vagy valamilyen betegség, deformitás lép fel.

- Arra csak nagyon kevesen gondolnak, hogy a jobb közérzetükért, vagy épp a betegségek, problémák megelőzéséért járjanak edzésekre. És most nem hazabeszélek - teszi hozzá nevetve. Szintén a konditeremben eltöltött évek és a tapasztalat mondatja vele, sokan szisztéma és ész nélkül erősítenek.

- Sajnos sokan végzik helytelenül a gyakorlatokat. Akik valóban csak arra gyúrnak, hogy minél nagyobb legyen a bicepsz és kockás a has. A legtöbbjükről már most meg lehet állapítani például, kinek lesz később komoly gerincsérve, vagy esetleg hátfájdalmai.

Hozzáteszi, hogy itt nemcsak az egyén, de az adott fitneszcentrum felelősségéről is szó van. Úgy látja, a legjobb az lenne, ha minden konditerembe járó és edző az első öt-tíz alkalmat képzett szakemberrel, akár személyi edzővel töltené, hogy megtanulja a helyes tartást, edzésmódszert és gyakorlatokat.

Kiemeli, sokan még most sem fogják fel, hogy a gyógytornászok, -testnevelők, és a különböző prevenciós és sportrehabilitációs szakemberek azért vannak, hogy majd negyven-ötvenévesen is könnyen, fájdalmak nélkül tudjanak felkelni az ágyból reggelente.

Csuhai Szilvi Belgiumban is dolgozott, aerobik- és személyi edzőként, így van összehasonlítási alapja.

- Odakint teljesen más az emberek sporthoz és az egészséghez való hozzáállása. A sportnak elsődlegesen egészségmegőrző szerepet tulajdonítanak. És itt tényleg nemcsak az anyagiakra kell gondolni, hogy mert bezzeg külföldön mindenki megteheti, hogy edzeni, sportolni megy. Hanem arról is, hogy valaki valóban értéknek tekinti az egészségét és ezért tesz is valamit.

 

Csuhai Szilvia (42) közel húsz éve dolgozik edzőként. A Testnevelési Egyetem rekreáció-egészségfejlesztő szakán végzett, majd ugyanott aerobik edzői végzettséget is szerzett. Ezeken kívül személyi edző, funkcionális tréner, preventív gerinctréner és úszásoktató. Jelenleg az MKB Veszprém kézilabda csapatának tart preventív- és sportrehabilitációs edzéseket, valamint személyi edző az egyik fitneszközpontban.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!