Reklám

2011.02.21. 10:06

A mezőgazdasági támogatások élelmiszertermelést torzító hatásai (x)

A globalizált kereskedelem során országok, nemzetközi kereskedelmi szervezetek között állandó vitatéma a protekcionista mezőgazdasági szemlélet.

Napló Online

Sokan és sokszor hivatkoznak ilyen-olyan nemzetközi egyezményekre, a liberalizált világkereskedelem alapjaira, melynek során a versenyt nagymértékben torzíthatja a mezőgazdasági termelés állami vagy államszövetségi támogatása.

Ha a kérdést igazán mélyen boncolgatnánk, biztosan eljutnánk a filozófiai megközelítések ingoványos talajára, mely szükségleteink vonatkozásában próbálhatná megközelíteni a kérdést.

Ez tulajdonképpen valóban alapja lehet egy hosszasabb magyarázatnak, mi most azonban maradjunk az egyszerű hétköznapi tényeknél, és főleg szűkebb világunkban, Európában.

Itt a támogatásnak – sok egyéb mellett – alapvető oka valóban az, hogy kiegyenlítse termelő és termelő között a környezeti, az eltérő gazdasági és társadalmi adottságokból származó különbségeket, mintegy egyforma esélyt biztosítva minden termelőnek a kereskedelemben. Alapvető ok az is, hogy a vidéki lakosságot helyben tartsa, biztos megélhetést próbál kínálni több-kevesebb sikerrel mindazokért a szolgáltatásokról való lemondásért cserébe, kompenzálásként, amit egy nagyvárosi élet biztosíthat. Más kérdés, hogy a vidéken élők egyáltalán igényelnék-e a nagyvárosi lét szolgáltatásait.

A támogatások bevezetésével azonban időnként a természet adta lehetőségeket is megpróbáljuk megváltoztatni.
Különösen igaz ez a növénytermesztésre. A támogatások jóvoltából – eredménytorzító hatásai miatt – olyan termőtájakon is próbálkozunk bizonyos fajta növények termesztésével, ahol ez támogatás nélkül eszünkbe sem jutna, sőt egyenesen nevetségesnek tartanánk.

Ez adott esetben időnként abszolút nem környezetkímélő beruházásokhoz és termesztési technológiákhoz vezet, amit 50-60 évvel ezelőtt igencsak esztelenségnek tartottunk volna. Például ilyen beruházások és technológiák révén olyan időszakban is kerülnek asztalunkra bizonyos gyümölcsök, zöldségek, ami régebben elképzelhetetlen lett volna. Ennek oka csak részben az ember gasztronómiai mohósága, leginkább a profithajhászás és az extraprofit realizálása a legfontosabb ok.

Mindennek következtében teljesen eltorzul a mai ember éves fogyasztási ciklusa, ami egyrészt az emberi homeosztázis zavaraihoz vezethet, és ezáltal még inkább elrugaszkodunk a természettől. Teljesen feleslegesen eszünk februárban üvegházi körülmények között termesztett, mesterséges serkentők hatására bepirosított földiepret, amit ráadásul több száz, esetenként több ezer kilométerről szállítottak a szupermarketbe.  Az sem elhanyagolható körülmény, hogy az ára sem kevés.

Ami pedig a lényeg, hogy sem élettanilag, sem pedig gasztronómiai élményben nem kapunk többletet, hiszen egy nagy energia és növényvédőszer ráfordítással – s ez által fokozottabb környezetszennyezéssel – jutunk egy olyan termékhez, ami csak vizuálisan hasonlít arra, amire a földieper szó hallatán gondolunk.
Kimondhatjuk tehát, hogy a támogatásoknak és a globalizált kereskedelemnek köszönhetően a világ úgymond fejlettebb régióiban élő emberek étkezési, fogyasztási szokásai teljesen elszakadtak a természetből fakadó, évezredek során kialakultaktól, amelynek hatásai nemcsak környezetrombolásban, hanem egészségügyi és kulturális vonatkozásban negatívan hathatnak illetve hatnak is!

Ezért célszerű lenne az egész világkereskedelemi és támogatási rendszert felülvizsgálni, amit valóban már csak globálisan lehetne megtenni. Jelenleg a lehető legrosszabb lenne az a megoldás, ha valamely országoknak el kellene törölni a támogatási rendszert, míg másokra nézve ez nem lenne kötelező. Ez mindenképpen beláthatatlan globális politikai és gazdasági, ezáltal végzetes társadalmi feszültségeket szülne.

Az egyén és kisebb-nagyobb közösség szintjén annyit azért tehetünk, hogy az évszakoknak megfelelő, lehetőség szerint lakóhelyünkhöz közel megtermelt élelmiszert vásárolunk, így legalább azokat a termelőket támogatjuk, akik térségünkben élnek. Az ilyen szemléletnek környezetünk védelme szempontjából is van hozadéka: az áru kevesebbet utazik a fogyasztóig.

 

A projekt címe: "Zöld hullám – Dunántúl" (KEOP-6.1.0/B/09-2010-0014)

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

További információ: www.okoregio.eu

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!