Budaházy-ügy: ismét demonstrációval kezdődött a tárgyalás

A tárgyalás kezdetén az előzetes letartóztatásban lévő, megbilincselve, kommandósok kíséretében "Szabadság!" felkiáltással érkező Budaházyt szimpatizánsai a teremben némán felállva, "Szeretjük Budaházyt", illetve "Budaházy ártatlan" feliratú táblákat a kezükben tartva fogadták. Ezek után a bíró felszólította a demonstrálókat a távozásra, emlékeztetve a hallgatóságot arra, hogy a tárgyalóteremben nem lehet tüntetni, aki a rendet megzavarja, az kiküldhető. Erre a hallgatóság soraiból felállt Budaházy édesanyja és kijelentette, hogy nem távozik.
   
"Én mondhatom, hogy szeretem a fiamat" - fakadt ki az idős asszony. Ezután egy idős férfi a hallgatóságból megígérte a bíróságnak, hogy többet ilyet nem tesznek, mire a bíró hozzájárult, hogy a teremben maradjanak.
   
A korábbi tárgyalások kezdetén hol tapssal, hol néma felállással demonstráltak Budaházy mellett szimpatizánsai.
   
Ezt követően a bíró felolvasta azt a május 13-án kelt dokumentumot, amelyben azt rögzítette, hogy mikor előző nap otthonába hazatért, a postaládánál egy fiatalabb hölgy fordult hozzá azzal, hogy ő Budaházy húga.
   
"Szeresse a bátyámat, mert ő egy a hazafi!" - mondta a nő, és távozott. A bíró az esetről készült, a szerdai tárgyaláson felolvasott dokumentumban azt is rögzítette, hogy a történtek az ügy elbírálásában nem befolyásolják.
   
A büntetőperben korábban több védő az ügyész kizárását indítványozta elfogultság miatt, ám a szerdai tárgyaláson a bíró ismertette az ügyészség döntését, amelyben a kizárási indítványokat elutasították.
   
A büntetőperben szerdán a vádlottak meghallgatását követően várhatóan a tanúk meghallgatásával elkezdődik a bizonyítási eljárás.
  
A vád szerint Budaházy György 2007 folyamán az Ír Köztársasági Hadsereg mintájára létrehozta a Hunnia mozgalom elnevezésű szervezetet annak érdekében, hogy 2007-2009-ben terrorcselekményekkel, főként Molotov-koktélos támadásokkal állami szerveket kényszerítsen, az akkori szocialista-szabaddemokrata kormánytöbbség politikusait és a lakosság velük rokonszenvező csoportjait megfélemlítse, és így befolyásoljon parlamenti döntéseket.
   
Az ügyészség szerint az elsőrendű vádlott és 16 társa meg akarta akadályozni például az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény megszavazását, Bajnai Gordon miniszterelnökké választását és a kormányalakítást, mi több, Budaházy azt is tervbe vette, hogy árnyékkormányt hoz létre és átveszi az ország irányítását a
Gyurcsány-kormánytól.
   
A vádbeli terrorcselekményekért a törvény szerint akár életfogytiglani szabadságvesztés is kiszabható.
   
A vádlottak többsége az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét, egyikük azonban a nyomozás során számos vádpontra vonatkozóan részletes, magát és több társát, köztük Budaházyt is terhelő vallomásokat tett, ám ezeket a nyomozati vallomásokat a büntetőperben visszavonta.