Átplasztikáztatta arcát a norvégiai merénylő - Breivik furcsa szeszélyei

"Ez az árja külső általában nem jellemző Norvégiában" - mutatott rá Janne Kristiansen, a norvég titkosszolgálat vezetője a The Sunday Times című brit lapnak adott, hétvégén megjelent interjúban. "Hitler poszterekre tette volna az arcképét. Tökéletes, klasszikus árja arca van. Bizonyára arcplasztikai műtéten esett át" - tette hozzá.

A 77 ember életét kioltó ámokfutó egyik barátja a The Telegraph című brit napilapnak névtelenül nyilatkozva elmesélte, hogy Breivik az Egyesült Államokban feküdt kés alá még 21 éves korában. "Emlékszem, amikor egy buliban elmondta nekem, hogy megoperáltatta az orrát és az állát egy amerikai plasztikai sebésszel. Kicsit bizarrul hangzott, bár akkoriban állandóan olyan emberekkel lógott, akik saját testük bűvöletében éltek."
   
A Dagbladet című norvég újság minap megjelent számában egy klinikai szakpszichológust idéz, aki szerint Breivik súlyos nárcisztikus személyiségzavarban szenvedett, s mint minden ilyen betegséggel küzdő ember, rendkívül hiú volt, és különlegesnek érezte magát, olyannak, aki mások felett áll, s úgy gondolja, hogy rá nem vonatkoznak a szabályok.

Breivik japán pszichiátert kért

Japán pszichiáterrel szeretne konzultálni Anders Behring Breivik, a norvégiai tömegmészárlás elkövetője, mert szerinte jobban megértené őt egy olyan szakember, aki a távol-keleti szigetországból érkezett, mint egy európai - közölte a 32 éves merénylő ügyvédje, Geir Lippestad.

"Ügyfelem szeretné, ha japán szakértő vizsgálná meg. Kívánsága azon az elképzelésen alapul, hogy szerinte egy japán jobban megértené az ő koncepcióját a becsületről, mint egy európai" - mondta a Dagens Naeringsliv című norvég magazin kedden megjelent számában a tömeggyilkos választott ügyvédje. Breivik már a merényletek előtt röviddel kiadott, 1500 oldalas manifesztumában is kifejtette, hogy lenyűgözi őt Japán és Korea.

Az ügyészség korábban már kijelölt két norvég pszichiátert, akiknek különböző vizsgálatok után el kell dönteniük, hogy Breivik - ügyvédje álláspontjával összhangban - valóban beszámíthatatlan-e. Ha a hidegvérű gyilkos őrültnek bizonyul, nem lehet bíróság előtt felelősségre vonni tetteiért. Lippestad közölte: védence nem mondott neki olyat, hogy a norvég pszichiáterekkel nem áll szóba.

A vizsgálatok első eredményei az AFP francia hírügynökség által megkérdezett pszichiáterek szerint arra engednek következtetni, hogy a szélsőséges nézeteket valló merénylőnek bíróság elé kell majd állnia, ahol a jelen állás szerint a Norvégiában maximálisan kiszabható 21 év börtönre ítélhetik. Ha azonban emberiesség elleni bűnökért is vádat emelnek ellene, akkor harminc évig terjedő börtönbüntetést kaphat.

Breivik július 22-én hajtott végre kettős merényletet Norvégiában, amelyeknek összesen 77 ember esett áldozatul. A férfi beismerte tettét, de álláspontja szerint nem követett el bűncselekményt.

Breivik furcsa szeszélyei

Nevezzék ki a hadsereg élére, mondjon le a király, angolul beszélne a bíróval, japán pszichiáterrel vizsgáltatná meg magát. A július 22-i norvégiai kettős merénylet elkövetője egyre több őrült és zavarba ejtő kérelemmel áll elő, de ezek némelyike elgondolkodtató.

A július 25-én zárt ajtók mögött tartott első meghallgatáson Anders Behring Breivik egyenruhában akart megjelenni, amit a bíró nem engedélyezett. Angolul akart beszélni a bíróságon, de azt nem mondta meg, hogy miért - mondta el Christian Hatlo ügyész kedden tartott sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy ezt a kérését is elutasították. 

Ügyvédje, Geir Lippestad közölte, hogy Breivik japán pszichiátert kért, mert szerinte jobban megértené őt, mint az a két norvég szakember, akiknek novemberig kell véleményt alkotniuk beszámíthatóságáról. "Ez a kívánsága a becsületről alkotott koncepciójába illik, úgy véli, hogy egy japán szakember jobban megértené, mint egy európai" - mondta a Dagens Naeringsliv című norvég magazin kedden megjelent számában az ügyvéd. 

A skandináv ország sajtója a hétvégén beszámolt arról, hogy a 32 éves tömeggyilkos - aki a multikulturalizmus és az iszlám elleni háború kereszteslovagjának tekinti magát - a király, a miniszterelnök és kormánya, valamint a vezérkar lemondását követelte. Előállt azzal a követeléssel is, hogy nevezzék ki őt a norvég fegyveres erők főparancsnokának. 

Több pszichiáter szerint ez a viselkedés együtt jár a személyiség nyilvánvaló nárcisztikus és megalomán vonásaival. Breivik feltöltött néhány fényképet is az internetre nem sokkal a tömegmészárlás előtt feltett több mint 1500 oldalas "kiáltványának" végére. Ezeken a fotókon kitüntetésekkel teletűzdelt egyenruhában vagy "marxistákra vadászó" elitkommandósként pózol.

"Úgy cselekszik, mint egy nárcisztikus egyén, egójával, egyenruháival és kiáltványával az egész világ előtt kérkedve" - fejtette ki Per Borre Husebo norvég elmeszakértő. 

Ami furcsa szeszélynek tűnik, ugyancsak vizsgálatra érdemes kérdéseket vet fel. Így például hogyan volt képes egy több mint 1500 oldalas értekezést megírni tökéletes angolsággal Breivik, akinek nincs egyetemi diplomája, és saját állítása szerint autodidakta módon sajátította el tudását. A rendőrség vizsgálja ezt a nyomot is, s az amerikai hatóságok már kikérdezték Breivik egyik féltestvérét, aki az Egyesült Államokban él. 

"Folyékonyan beszél angolul, és azt mondja, hogy az angol a munkanyelve. Amikor vegyi képletekről vagy technikai dolgokról van szó, előszeretettel használja az angolt" - magyarázta ügyvédje a Dagbladet című újságnak.
A norvég tömeggyilkost nem zavarják extravagáns kérései abban, hogy együttműködjön a rendőrséggel, ami szöges ellentéte beállítódásának. A kihallgatások során nyugodtan viselkedik, nem látszik rajta semmilyen érzelem.

Beszámíthatatlannak nyilvánítják Breiviket?

Nem valószínű, hogy beszámíthatatlannak nyilvánítják Anders Behring Breiviket, a július 22-i kettős merénylet tettesét - jelentette ki hétfőn az elmekórtani felülvizsgálattal megbízott testület vezetője.

A merényleteket olyan alapossággal tervezték meg és hajtották végre, hogy nehezen lehetne azzal érvelni, hogy ez egy téveszmékkel teli őrült tette volt. Egy elmebeteg személy csak egyszerű feladatokat tud végrehajtani. Maga az, hogy Oslo belvárosából a fővárostól északra fekvő tóhoz vezessen valaki, túlságosan bonyolult - mondta Tarjei Rygnestad.
   
A norvég törvények értelmében akkor lehet beszámíthatatlanságra hivatkozni, ha a vádlott annyira elveszti a kapcsolatát a valósággal, hogy nem képes ellenőrizni saját tetteit. A döntést a szakértői vizsgálatok alapján a bíróság hozza meg.
   
A norvég Haladó Párt elismerte, hogy Breivik egykor a tagja volt. Ez a párt a bevándorlásellenes érzelmek fő hangadója a skandináv országban. Breivik a jegyzetei szerint azért lépett ki belőle, mert túlságosan mérsékeltnek tartotta, és már nem hitt abban, hogy demokratikus eszközökkel meg lehet állítani a muzulmánok betelepülését.
   
A sajtó a nyomozásra hivatkozva azt jelentette hétfőn, hogy az Oslo kormányzati negyedében felrobbantott furgonban nem 500 kilogramm robbanóanyag volt, amennyire eddig becsülték, hanem akár 850 kilogramm is lehetett. Azért csak nyolcan vesztették életüket a városban, mert a péntek délutáni rövidített nyári műszakban már csak a hivatalnokok tizede tartózkodott a munkahelyén.
   
A Norvégiában élő muzulmánok az áldozatokra emlékezés jegyében kezdték meg hétfőn a szent böjti hónapot, a ramadánt - mondta Methab Asfar, a norvégiai iszlám tanács főtitkára. A százezres közösségből többen is arra panaszkodtak, hogy július 22-én szidalmazták őket, amíg ki nem derült a merénylő kiléte. A hatóságok viszont nagyon jól kezelték a helyzetet. Nem mutogattak egyetlen csoportra vagy egyénre sem etnikai vagy vallási megfontolásokból - tette hozzá.
   
A halálos áldozatok között több muzulmán is volt. Gizem Dogan török származású lányt Trondheimben temetik el Ahmet Davutoglu török külügyminiszter jelenlétében.

Lapozzon!

OLDALTÖRÉS: A norvég populista jobboldal vezetője szerint tovább él az iszlamista fenyegetés

A norvég populista jobboldal vezetője szerint tovább él az iszlamista fenyegetés

A norvég populista jobboldal vezetője szerint tovább él az iszlamista fenyegetés

A norvég populista jobboldal vezetője szerint tovább él az iszlamista fenyegetés

A norvég szélsőséges Anders Behring Breivik által július 22-én elkövetett merényleteknek nem szabad elfedniük az állandó iszlamista fenyegetést - jelentette ki kedden annak a norvég jobboldali populista pártnak a vezetője, amelynek a merénylő is tagja volt egy ideig.

Siv Jensen, a norvég Haladó Párt elnöknője egy interjúban kijelentette: „Minden vita, amelyet július 22-én folytattunk, új életre kel. Valamennyi kihívás, amellyel Norvégiának és a világnak szembe kell szállnia, továbbra is létezik. Az al-Kaida még mindig itt van” - mondta.
„A újdonság az, hogy borzalmas módon tanították meg nekünk: a terrorizmus számos alakot ölthet, különböző szónoki fordulatok és őrült elgondolások mögé rejtőzhet”- tette hozzá.
Siv Jensen szerint „továbbra is tudatában kell lenni azoknak a fenyegetéseknek, amelyek július 22. előtt fennálltak, mert azóta is megvannak”.
Breivik 1999 és 2006 között volt a párt tagja.
Siv Jensen elhatárolódott a 77 halálos áldozatot követelő vérfürdő elkövetőjétől, csakúgy, mint Jean-Marie Le Pennek, a francia Nemzeti Front tiszteletbeli elnökének a szavaitól. A 83 éves francia politikus pénteken a honlapján úgy vélte, hogy a „norvég kormány naivitása" súlyosabb, mint a Breivik által elkövetett, Le Pen szóhasználatában „balesetnek” nevezett merényletek.
„Amióta csak figyelemmel követem a nemzetközi politikát, mindig is gyűlöltem azt, amit Monsieur Le Pen és a pártja védelmez” – mondta Siv Jensen. Hozzátette , hogy mindig védelmezni fogja azonban bárkinek a szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.

OLDALTÖRÉS: Videojátékokat vontak ki a forgalomból a kettős merénylet miatt

Videojátékokat vontak ki a forgalomból a kettős merénylet miatt

Videojátékokat vontak ki a forgalomból a kettős merénylet miatt

Videojátékokat vontak ki a forgalomból a kettős merénylet miatt

Norvégiában kivonták a kereskedelmi forgalomból azokat a videojátékokat, amelyek segítségével állítólag a július 22-i kettős merényletre készült Anders Behring Breivik - adta hírül kedden a norvég média.

A norvég ámokfutó az interneten közzétett 1500 oldalas manifesztumában többek között arra is kitért, hogy rendszeresen játszott bizonyos videojátékokkal, közöttük a "World of Warcraft" és a "Call of Duty - Modern Warfare" címűekkel, mégpedig abból a célból, hogy felkészüljön a multikulturalizmus elleni hadjáratra.

A skandináv ország első számú áruházlánca, a Coop Norge július 24-én adott utasítást a számítógépes játékokat árusító üzleteinek (ez 900-ból mintegy 50 kereskedelmi egységet érintett), hogy vegyék le a polcokról az ámokfutó által megnevezett termékeket és azok különböző verzióit - mondta el a francia hírügynökségnek Geir Inge Stokke, a Coop Norge nem élelmiszeripari termékekért felelős értékesítési igazgatója.

"Arról van szó, hogy ezzel meg akarjuk óvni azokat az embereket, akiket valamilyen módon megérintenek a terrorista cselekedetek. Nem akarjuk, hogy kenyér- vagy tejvásárlás közben üzleteinkben ilyen erőszakos játékokra bukkanjanak" - magyarázta Stokke, hozzátéve, hogy a Coop vezetősége később majd mérlegeli a betiltott termékek újbóli kereskedelmi forgalomba helyezését.
Norvég lapértesülések szerint az ország vezető film-, zene- és videoáruháza, a Platekompaniet is leállította a szóban forgó videojátékok kereskedelmét.

OLDALTÖRÉS: Breivik saját elmondása szerint felhívta a rendőrséget a mészárlás közben

Breivik saját elmondása szerint felhívta a rendőrséget a mészárlás közben

Breivik saját elmondása szerint felhívta a rendőrséget a mészárlás közben

Breivik saját elmondása szerint felhívta a rendőrséget a mészárlás közben

A július 22-i kettős merénylet elkövetője azt állítja, hogy az Utoya szigetén rendezett vérfürdő közben tárcsázta a rendőrséget - mondta Anders Behring Breivik ügyvédje hétfőn az NRK norvég közszolgálati televíziónak. Geir Lippestad szerint védence legutóbbi, azaz múlt pénteki kihallgatásán beszélt erről, és az ügyvéd hozzátette, nem tudja, hogy igaz-e. Ha Breivik valóban telefonált, az megmagyarázza a vérfürdő egyes túlélőinek arról szóló tanúvallomásait, hogy a mészárlás idején látták őt telefonon vagy talkie-walkie-n beszélni. A rendőrség egyelőre nem kommentálta ezeket a nyilatkozatokat.

OLDALTÖRÉS: Merénylet Norvégiában - Megemlékezés a parlamentben

Merénylet Norvégiában - Megemlékezés a parlamentben

Merénylet Norvégiában - Megemlékezés a parlamentben

Merénylet Norvégiában - Megemlékezés a parlamentben

Parlamenti megemlékezésében tisztelettel adózott honfitársainak a norvég kormányfő azért, ahogyan a július 22-i kettős merényletre reagáltak.
   
"Hálásan köszönöm a norvég népnek, hogy felelősségtudatot mutatott, amikor kellett, megőrizte a méltóságát, és a demokráciát választotta"... Az egész ország megmutatta, hogy képes "megtalálni a helyes utat" a tragédia közepette - mondta Jens Stoltenberg a félárbocra eresztett nemzeti lobogókkal díszített parlamentben, V. Harald király és Haakon trónörökös, valamint meghívott hozzátartozók jelenlétében.
   
A miniszterelnök szerint "július 22-e nemzedéke a hősöké és a reményé". "Nekik köszönhetően az alapvető értékeinkben megújult hittel fordulhatunk a jövő felé". "A terrornak nem több gyűlölethez kell vezetnie, hanem több demokráciához" - mondta.
   
A megemlékezés egyperces néma felállással kezdődött, azután elénekelték a nemzeti himnuszt, majd a parlament elnöke egyesével felolvasta a 77 halálos áldozat nevét. Bejelentették, hogy augusztus 21-én az egész nemzet megemlékezik az áldozatokról, a családtagjaikról és az áldozatok megsegítésére siető emberekről.
   
Stoltenberg a beszédében az időnként durva parlamenti vitákra utalva azt kérte a norvég politikusoktól, hogy a merénylet nyomán gondolják át: "mit gondoltak, mondtak és írtak" a múltban. "Mindannyiunknak van mit tanulnunk a tragédiából. Mindannyiunknak szüksége lehet arra, hogy elmondja: valamit rosszul tettem" - mondta, és kérte, hogy "ne kezdődjék boszorkányüldözés". Ősszel, "amikor a politikai munka folytatódik, ugyanazzal a bölcsességgel és tisztelettel fogunk viselkedni, mint a norvég nép" - ígérte a politikusok nevében a kormányfő.
   
Norvégiában szeptemberben választásokat tartanak. A gyász miatt megállapodás született arról, hogy a pártok augusztus végére halasztják a választási kampányuk megindítását.