Év sportolója-díjat kapott a pápai Gelencsér Róbert

A budapesti Nemzeti Színházban a televízió nyilvánossága előtt tett nem megszokott, de nagyon is emberi nyilatkozatot a pápai szervátültetett sportoló, miután a színpadon átvette az Év sportolója-díjat. A szerény atléta háláját fejezte ki edzőjének, Jung Andrásnénak, de azt is kimondta: most mérges, mert a tréner arra nem készítette fel, miről is beszéljen ebben a helyzetben. Gelencsér Róberttel beszélgettünk.

- Mikor értesült a hírről, hogy jelölték az év sportolójának?

- Január 5-én felhívtak és tájékoztattak, hogy bent vagyok a legjobb háromban - mesélte a Naplónak Gelencsér Róbert. - Akkor néztem utána az interneten, hogy tíz jelölt volt, ezt szűkítették le háromra, akik közül a Nemzeti Színházban tartott ünnepségen derült ki, hogy ki a legjobb. Ekkor tudtam meg azt is, hogy a díjátadó 14-én lesz, és elgondolkodtam az esélyeken is. A tavalyi világjátékokon mutatott teljesítményem alapján bíztam a jó szereplésben. Azon aggódtam csak, milyen lesz, ha ki kell mennem a színpadra.

Gelencsér Róbert az év sportolójának járó díjjal, Szőke Józsefnek A csók című szobrával
Fotó: Molnár Tímea

- Miként élte át a díjátadót?

- A csapat kategóriában is jelöltek voltunk, és nagyon drukkoltam, hogy nyerjünk. Nem is nagyon tudtam odafigyelni a műsorra, az járt a fejemben, hogy mind a négyen a színpadon lehetünk. Jó lett volna, ha a csapattal nyerünk, hiszen együtt készültünk, együtt edzettünk. Végül másodikok lettünk, és egyéniben választottak a legjobbnak. Ez ott derült ki, amikor felbontották a borítékot és felolvasták a nevemet. Nem is tudtam, mit mondjak. Soroljak fel mindenkit, aki hozzásegített a sikerekhez? Akkor jött a gondolat, hogy hálás, de mérges is vagyok, mert erre a szituációra nem készítettek fel - jegyezte meg mosolyogva a kiváló sportember.

- Meglepte a nagyarányú szavazatkülönbség? A második és a harmadik helyezett összesen nem kapott annyi voksot, mint ön egymaga.

- Nem foglalkoztam ezzel, a számokról is csak másnap értesültem az újságból. Nem ez a mérvadó, én nem ezért sportolok, hanem az egészségemért, a lelkem és a szellemem karbantartásáért.

- A díjátadást követően hogyan folytatódott az este?

- Miután visszaültem a helyemre, már nyugodtabban szemléltem az eseményeket. Fantasztikus élmény, kitüntető dolog volt Szepesi Gyuri bácsit hallani, látni, és Károlyi Bélát is, akinek lelkesedése, élettapasztalata nagyon megfogott. Aztán ott voltak az Európa-bajnokságra kijutott focisták, vagy éppen az úszó Cseh László. A műsor után közös fotó készült a színpadon, aztán a sajtónyilatkozatok következtek, egyebek mellett országos tévécsatornák is érdeklődtek. Gyorsan telt az idő, szinte csak egy pillanat volt az egész.

- Sokan gratuláltak?

- Igen, mind a mai napig. Köszönöm mindenkinek, nagyon jól esik az elismerésük.

- Az idei évben milyen versenyre készülsz?

- Április elején és végén országos szintfelmérő lesz, ez egyben kvalifikáció is a nyáron Helsinkiben megrendezendő Európa-bajnokságra. Most erősítés, állóképesség-fejlesztés szerepel a programomban, majd a jobb időben a pályaedzések következnek.