Megérte?

Kedd este az RB Leipzig lett az első csapat, amelynek az alapszakasz végi kiesése biztossá vált a Bajnokok Ligájában. Azóta csatlakozott a lipcseiekhez a Young Boys és a Slovan is, de utóbbi kettő búcsúja papírforma, ráadásul minket a magyar főszereplők, Gulácsi Péter és Willi Orbán miatt is jobban érdekel a Leipzig búcsúja. Még akkor is, ha közülük a legutóbbi meccseken csak Orbán volt tagja a magyar válogatott keretének.

Gulácsi Péter ugyanis október elején, miközben talán élete formájában kezdte az idényt, úgy döntött, hogy nem vállalja az októberi és novemberi Nemzetek Ligája-mérkőzéseket, hogy ezzel is lehetőséget adjon magának a pihenésre, és megelőzzön egy újabb súlyos sérülést. Szögezzük le: Gulácsi döntésével a válogatott rövid távon nem veszített semmit, a meccsek képe alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem szerzett volna sem több, sem kevesebb pontot a nemzeti csapat, ha a kérdéses négy meccsből néhányon vagy az összesen ő áll a kapuban Dibusz Dénes helyett.

Gulácsi viszont egyáltalán nem biztos, hogy jól járt. A komolyabb sérülések elkerülték – egy Német Kupa-meccset hagyott ki, amelyen vélhetően amúgy sem ő védett volna –, a formája viszont a csapatéval együtt alaposan visszaesett. A lipcseiek novemberben egyetlen mérkőzést sem nyertek, s a Bajnokok Ligája történetében az RB Leipzig lett az első német csapat, amely mind a hat őszi főtáblás meccsét elveszítette. Természetesen nem lehet a mélyrepülésért Gulácsit kizárólagos, sőt még fő felelősként sem megnevezni, a magyar kapus a Bundesligában például az élen áll a bemutatott védések számában, eközben viszont kellemetlen, potyaízű gólokat is kapott az elmúlt hetekben a Celtic, a Wolfsburg vagy éppen legutóbb az Aston Villa ellen.

A labdarúgás világában is egyre több az adat, de az még mindig nem mérhető, hogy

S talán a kétségekkel. Döntése hivatalos indoklásakor Gulácsi azt mondta: az eszére hallgatott a szíve helyett. Ennek alapján a magyar kapusban belső vívódás zajlott, ami csak erősödhetett a lipcsei forma­hanyatlás során. Nem lennénk meglepve, ha a megválaszolhatatlan kérdés ugyanúgy motoszkálna az ő fejében is, mint sokakéban: megérte, Péter?