Minden téren hiányzik az ember

Tájékoztatásuk kiterjed a megye népességének munkaerő-piac struktúrájára, részletesen kitérnek az alkalmazásban állók helyzetére, keresetére és a legnagyobb foglalkoztató ágazatokra is. A munkaerő-piaci keresletet a betöltetlen álláshelyeken, a kínálatot pedig az álláskeresőkön keresztül ismertetik. Elemzésüket a gyakorlat is alátámasztja: vállalatvezetők vallanak a betöltetlen munkahelyekről.

A megye népességének munkaerő-piaci struktúrája

A KSH munkaerő-felmérésének adatai szerint 2016. II. negyedévében Veszprém megye 15–74 éves lakosságának 61,9 százaléka, 163,5 ezer személy volt gazdaságilag aktív, azaz foglalkoztatott vagy munkanélküli. A térségben élők munkaerő-piaci részvétele az országos átlag feletti, a főváros mellett csupán Győr-Moson-Sopron megyében volt magasabb az aktív népesség aránya. A lakosság hattizede foglalkoztatott volt a megyében, ez a foglalkoztatási ráta ugyancsak magas a többi megyéhez képest, a megyék között a második helyen áll. A gazdaságilag aktív népesség 3,1 százaléka – ötezer ember – volt munkanélküli átlagosan a negyedévben, ez a munkanélküliségi ráta az országos átlagnál 2,0 százalékponttal kedvezőbb, a megyék között pedig a hatodik legalacsonyabb.

A munkaerő-piaci részvétel 2011 óta növekvő tendenciát mutat a megyében: az aktív lakosság aránya 2016 II. negyedévében 5,3 százalékponttal volt magasabb. A foglalkoztatottak aránya a népességen belül 8,3 százalékponttal emelkedett 2008 II. negyedévéhez képest.

Nemzetközi összehasonlítás

A 15–64 éves korosztályra vonatkozó munkaerő-felmérés lehetőséget nyújt a gazdasági aktivitás nemzetközi összevetésére. A 2016. I. negyedévre vonatkozó felmérés eredményei alapján Magyarországon az EU tagállamok átlagához (65,8 százalék) hasonló a foglalkozttak aránya, Ausztriában viszont jóval meghaladja azt. Romániában, Szlovákiában és a térség országaihoz hasonló múlttal bíró Lengyelországban is elmarad a foglalkoztatottak aránya Magyarországtól. Veszprém megyében az arány magasabb, mint országosan, így a megye az osztrák átlagtól kevésbé marad el, a többi országhoz képest viszont jobb helyzetben van, mint hazánk.

A munkanélküliek aránya a 15–64 éveseken belül az EU 28 tagállamát tekintve 6,7 százalék volt. A munkanélküliek aránya négy ország (Magyarország, Románia, Ausztria és Lengyelország) esetében az EU átlaga alatt van, a szlovák lakosság körében viszont jóval meghaladja azt. A magyar arányszám a többi országhoz képest alacsonyabb, Veszprém megyében az országosnál is kisebb.

A magyarországi 15-64 éves lakosság 30,8 százaléka volt inaktív, ami az EU átlagánál 3,3 százalékponttal magasabb arány. Romániában és Lengyelországban a hazainál (és a Veszprém megyeinél is) nagyobb arányt képviselnek az inaktívak a lakosságból.

(A fejezetben a munkanélküliek arányán a munkanélkülieknek a teljes lakosságból való részesedését értjük. )

Ide jön egy diagram: a 15-64 éves lakosság összetétele gazdasági aktivitás szerint

Alkalmazásban állók, keresetek

A Veszprém megyei székhelyű, legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a nonprofit szektor megfigyelt szervezeteinél 2016. első felében 83400-an álltak alkalmazásban, közülük 57600-an a versenyszférában. Az alkalmazásban állók száma egy év alatt 3400-zal nőtt. (Hosszabb időtávra visszatekintve: a megyei gazdasági szervezetek alkalmazotti létszáma 8600-zal volt magasabb, mint 2010. első félévében.) A gazdasági ágak közül a legnagyobb foglalkoztató iparban tavalyhoz képest 1400-anl dolgoztak többen, de bővült a létszám az egészségügyi és szociális ellátások területén, az oktatásban, a közigazgatásban, valamint a kereskedelemben is. Az ipari alkalmazottak több mint a felének három ágazatcsoport – a járműipar, a kohászat és fémfeldolgozás, illetve a gumi-, műanyag-, építőanyag-ipar – biztosított munkát: a foglalkoztatottak száma ezek mindegyikében meghaladta az 5 ezer főt.

Az intézményi munkaügy-statisztikai adatok alapján az év első felében havonta átlagosan 3500 ember (az összes alkalmazott alig több, mint négy százaléka) dolgozott közfoglalkoztatás keretében a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél. A közfoglalkoztatottak 80 százalékát a költségvetési szférában alkalmazták.

A január-júniusi időszakban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi átlagos bruttó keresete 226 ezer forint volt Veszprém megyében. A bruttó átlagkereset az országosnál nagyobb mértékben, 6,9 százalékkal nőtt 2015. első félévéhez képest. A munkavégzéshez kapcsolódó összes javadalmazást, azaz a kereseten felüli juttatásokat (többek között az étkezési, a lakhatási, a ruházati, vagy a munkába járással kapcsolatos költségtérítést) is magában foglaló munkajövedelem havi átlagos összege 240 ezer forintot tett ki.

Az adókedvezmények nélkül számított megyei nettó átlagkereset kevéssel meghaladta a 150 ezer forintot, és az egy évvel korábbihoz képest 8,5 százalékkal emelkedett. A szellemi foglalkozásúak a versenyszférában átlagosan 233 ezer, a költségvetési szférában 169 ezer forintot vihettek haza. A versenyszférában fizikai munkakörben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete 122 ezer forintot tett ki, míg a költségvetési intézmények fizikai dolgozóinak ennél átlagosan 25 ezer forinttal alacsonyabb volt a havi keresménye. (A közszféra kereseti átlagait a közfoglalkoztatásban részt vevők száma is befolyásolja.)

Az iparban, a közigazgatásban és az oktatásban dolgozók havi nettó átlagkeresete 23-24 ezer forinttal meghaladta a megyei átlagkeresetet. A legalacsonyabb havi összeget az építőiparban (101 ezer forint) és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén dolgozó (95 ezer forint) megyei alkalmazottak kapták, jelentősen elmaradtak a megfelelő országos átlagoktól – előbbi gazdasági ágban 28 ezer, utóbbiban 15 ezer forinttal.Ide jön egy diagram: A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete országos összehasonlításban, 2016. I. félév** Adókedvezmények nélkül. Forrás: évközi intézményi munkaügy-statisztika.

A feldolgozóipari kereseti rangsorban a vegyianyag-gyártás állt az első helyen: ebben az ágazatban havonta 256 ezer forintot kaptak kézhez a munkavállalók az év első felében. A megyei járműipari cégek alkalmazottai átlagosan nettó 232 ezer, a villamos berendezéseket gyártó vállalkozások dolgozói nettó 185 ezer forintot kerestek. A havi átlagkereset összege mindhárom ágazatban magasabb volt Veszprém megyében, mint országosan. A legkevesebbet, havi 127 ezer forintot, az élelmiszeripari cégek fizették a dolgozóiknak; ez az összeg a megye feldolgozóiparát együttesen jellemző nettó keresettől 48 ezer, az ágazat országos átlagától 24 ezer forinttal maradt el.

Ingázás

A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a Veszprém megye településein élő foglalkoztatottak 54 százaléka dolgozott azon a településen, ahol élt. A legnagyobb arányban a megyeszékhely biztosított munkahelyet az ott élőknek, a veszprémi munkavállalók négyötöde a városban dolgozott, de az ajkai foglalkoztatottak 79, a pápaiak 76 százaléka is helyben dolgozott. Az ingázók többsége (64 százaléka, 42 683 személy) nem hagyta el a megyehatárt a munkába járáskor, legtöbben a megyeszékhelyre jártak át. Az ingázási adatok alapján Veszprém inkább munkaerő kibocsátó megye: 24 ezren lépik át a megyehatárt naponta munkavállalási céllal. A más megyébe dolgozni járók többsége Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében (ezen belül a megyeszékhelyeken), valamint a fővárosban talált munkát. A megye településeire ugyanakkor csak 3664 ember járt más megyéből dolgozni, legtöbben Székesfehérvárról és Budapestről.

Betöltetlen álláshelyek

Az utóbbi évek gazdasági teljesítményének bővülésével párhuzamosan Veszprém megyében, csakúgy, mint országosan nemcsak a foglalkoztatottak létszáma, de a munkaerő iránti kereslet is folyamatosan növekszik, ami egyes ágazatokban már munkaerőhiány formájában jelentkezik. Ennek hátterében részben demográfiai okok húzódnak meg, hiszen a munkaerőpiacra belépő új generációk sokkal kisebb létszámúak, mint az onnan kilépők. Emellett az elmúlt években felgyorsult a munkavállalási célú elvándorlás, ami leginkább a szakképzettséggel és az egyetemi végzettséggel rendelkezőket érinti.

2016 első félévében a megyében a versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1132 állás állt üresen, ami az egy évvel korábbinak a másfélszerese, a 2010. I. félévinek pedig közel 3,7-szerese.

A termelőágak közül a mezőgazdaságban 20, míg az építőiparban 40 betöltésre váró helyet regisztráltak. Leginkább az iparban, azon belül is feldolgozóiparban nőtt meg jelentősen a betöltetlen állások száma: 808 állás állt nyitva, a 2015 első félévinél 53 százalékkal, a hat évvel ezelőttinél közel ötször több. A szektoron belül a jármű-, illetve a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásban legmagasabb munkaerőhiány.

A szolgáltatásoknál az alkalmazotti létszámot tekintve a legnagyobb foglalkoztató kereskedelemben 61, míg a megyében jelentős szálláshely szolgáltatásban és vendéglátásban 62 ember tudott volna azonnal elhelyezkedni, a szállítás, raktározás, illetve a pénzügyi, biztosítási tevékenységű ágakban további 40-40. A legnagyobb hiány a gépkezelői, járművezetői foglalkozási főcsoportban, illetve az egyszerű, képzettséget nem igénylő foglalkozásokban mutatkozott, ezt a felsőfokú végzettséget követelő szakmák követték.

Nyilvántartott álláskeresők

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján Veszprém megyében 2016 júniusában 6,6 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk 2010 óta évről évre jelentősen csökkent, összességében 11,5 ezer fővel. A munkakeresés időtartama szerint az álláskeresők négytizede 1-3 hónapja regisztráltatta magát, 13 százaléka pedig már több mint egy éve. A nyilvántartott álláskeresők fele nő volt, 13 százalékuk 25 éven aluli, 8,8 százalékukat pedig pályakezdőként vették nyilvántartásba. A fiatalok munkaerőpiaci megjelenésekor a gyakorlat hiánya negatív tényezőként jelentkezik, viszont a foglalkoztatónak előnyt jelentenek az alkalmazásuk után igénybe vehető támogatások, valamint az olcsóbb, tovább képezhető, gyorsabban alkalmazkodó, rugalmasabb munkaerő. Ezzel összefüggésben a 25 éven aluli álláskeresők száma az elmúlt hat évet tekintve idén volt a legalacsonyabb (867), míg a pályakezdők közül június végén 584-en szerepeltek a regisztrációban.

Messziről hoznak embert

Az égető munkaerő-hiányt a megyei cégek egyre inkább megszenvedik, így reagáltak megkeresésünkre a cégvezetők. A szezonalitásból fakadóan a létszám 40 százalékát a csúcsidőszakban kell felvenni az MTD Hungária Kft-nél. Ez azt jelenti, hogy több mint 500-an rendelkeznek határozatlan idejű szerződéssel, melléjük az október-május közötti időszakban közel 400 emberre lenne szüksége a vállalatnak. Ennek a biztosítása rettenetesen nehéz, nyilatkozta Hodács László ügyvezető igazgató. Legégetőbb hiány betanított munkásból van, de hegesztőket, fröccsöntőket, targoncásokat porfestőket, présgép kezelőket szintén képtelenség felvenni.

Az a stratégiájuk, hogy első körben a saját személyügyi osztályuk próbálja megtalálni az embereket. Amint kimerülnek a lehetőségeik, akkor munkaerő kölcsönző cégekhez fordulnak. Sajnos, ők is nehéz helyzetben vannak, már nem csak mennyiségben, hanem minőségben sem tudnak elegendő munkavállalót találni. Volt rá példa, hogy kivittek Nemesvámosra 15 embert, abból csupán 1-2 felelt meg a nagyon egyszerű alkalmassági teszten.Egyre távolabb kell menni az emberért, ők Baranyából, Békésből, a Nyírségből hoztak munkavállalókat, de szlovák embereik is vannak. Azonban az elszállásolásuk óriási pluszköltséget jelent.

Tavaly új akciót indítottak. A település 30 kilométeres környezetéből meghívták a polgármestereket, bemutatták nekik a gyárat. Abban kérték a segítségüket, hogy ha van a tudomásuk szabad munkaerőről, javasolják nekik az MTD-ét. Ösztönző programként meghirdették, azok a települések ahonnan küldenek embereket, a számuktól függően kaphattak volna egyre drágább gépeket. Sajnos, egy darab gépet sem kellett átadniuk... Az utazási költségtérítést felvitték 100 százalékra, valamint saját céges buszjáratot indítottak. Ezek kedvező visszhangra találtak. Hodács László úgy vélte, a létszámhiány a megye gazdasági fejlődésének a gátjává válhat. A befektetők szép lassan elgondolkodnak azon, hogy ilyen körülmények között hozzanak-e ide további projekteket. Ők a tulajdonosaik részéről érzik a maximális bizalmat, teljesítik az elvárt tervszámokat, de kell lennie embernek, aki összeszereli a fűnyírókat.

Előtérben az automatizálás

A munkaerőhiány nagyon erős problémát jelent a vállalatok számára, ez alól a Poppe+Potthoff Hungária Kft. sem kivétel, jelentette ki Gellén László ügyvezető igazgató. Rendszeresen tárgyalnak arról, miként lehetne ezt enyhíteni. Az ajkai cégek további bővülést terveznek. Jelezte, ha most hirtelen lenne 500 szabad ember, azonnal felszívná a piac. Gondolták, hogy hoznak munkavállalót az ország keleti részéből, de ott a Bosch, a Lego és a többi cég is ugyanezzel küzd.

Mivel nincs szabad munkaerő, a társaságok egymástól csábítják el a dolgozókat. Ez persze elindít egy bérspirált, aminek persze a dolgozók örülnek. Milyen stratégiája lehet ilyenkor egy cégnek? Vezeti, vagy követi a folyamatokat, de kimaradni nem lehet. Aki követő pozícióban van, az nehéz helyzetbe kerül, mert nem kap megfelelő munkaerőt. Gellén László jelezte, a Poppe+Potthoff igyekszik az elsők között lenni, így hamarabb lesz embere, igaz, magasabb költségek mellett.

Kifejtette, az a konvergencia, amit az uniós belépésnél gondoltunk, nem valósult meg, a bérarány szinte ugyanaz, mint régen. És azzal, hogy kevés a munkaerő, hirtelen nyomás keletkezett a piacon. Ma nem látni, ez mikor ér véget. Rövid-, középtávon átstrukturálódik a piac, azok a cégek maradnak életben, amelyek magasabb hozzáadott értékű termékeket állítanak elő. És az automatizálás minden vállalatnál egyre inkább előtérbe kerül.

Megtörhet a dinamika

Az utóbbi években rendkívül dinamikus, 20-25 százalékos árbevétel növekedést produkált a Valeo Auto-Electric Kft. A termékportfolió ugyancsak bővült. Mindez magával hozta a létszámigény növekedését is. A válságot követő 650-nel szemben ma már több mint 2000-en dolgoznak a vállalatnál, tudtuk meg Fonyódi Leventétől. Az igazgató hangsúlyozta, a beruházások lendülete egyelőre nem áll meg, de ennek gátat szabhat a munkaerőhiány. Veszprém 50-70 kilométeres sugarú körében intenzíven keresik a leendő fizikai munkatársakat, de középvezetők és mérnökök számára is számos nyitott pozíciót tudnak kínálni.

Három irányt helyeztek fókuszba: Meg kell fogalmazniuk hangsúlyosan, mivel tudnak többet kínálni a versenytársaknál? Bíznak abban, hogy az üzenetük célba ér. Veszprém vonzáskörzetén kívül is keresnek munkavállalókat, melybe a határokon túl élő magyarság is beletartozhat. A munkaerőhiányra az automatizálás is válasz lehet.

A munkaerő-gazdálkodás kihívásait a felső vezetés is érzékeli, ami mára már nem csak a megyére, az országra, de az egész közép-európai régióra jellemzővé vált. Cseh- és Lengyelország, illetve Románia is hasonló gondokkal küszködik. Az ügyvezető szerint a további fejlődésre nézve mindez reális veszélyt jelenthet.

Helyiekre építenek

Amióta a vállalat – immár tíz éve – a Bourns cégcsoporthoz került, folyamatosan bővül. Az elmúlt évben kb. 50 fővel nőtt a létszám, ma már közel 700 munkatársat foglalkoztat a vállalat, akiknek a kétharmada közvetlenül a termelésben dolgozik, tájékoztatott Bulyáki István, a Bourns gyárigazgatója.Ezt a trendet a jövőben is szeretnék folytatni. 2017-ben 15-20 százalékos árbevétel emelkedést terveznek, tíz százalékos létszámnövekedés mellett. A vállalati létszámot pár év alatt körülbelül 800 főig szeretnének növelni, aztán pedig szinten tartani.

Hozzátette, a fogyó munkaerő miatt a jövő a tőkeigényes automatizálásé. Az látszik, hogy az automatizáltság növekedésével a jövőben a finommechanika, az elektronika, a szoftverkezelés kerül előtérbe, emiatt más, magasabban képzett, nyelveket beszélő munkatársakra van szükség.

A vállalat elsősorban ajkai, Ajka környéki munkavállalókra számít. Éppen ezért nagyon fontos számukra a helyi iskolákkal, szervezetekkel kiépített szoros kapcsolat ápolása. A helyi közösséget szeretnék megszólítani, olyan munkaadóvá kívánnak válni, ahova szívesen jönnek a környékbeliek, és hosszú távon megtalálják számításaikat.

Nagy hangsúlyt fektetnek a humán erőforrás támogatására. Egy közösséghez, egy csapathoz tartozás élményét erősítik a munkavállalóikban és ezáltal próbálják hosszú távon idekötni őket. Igyekeznek megteremteni a munka és a magánélet egyensúlyát. Olyan rugalmas munkakörnyezetet próbálnak kialakítani, ami ezekhez az individuális igényekhez alkalmazkodik. Támogatják a 4-, 6 órás munkarendet, fejlesztik a juttatásokat, szabadidős tevékenységeket támogatnak.

Országos gond

Ötvös Tamás, a Balluff Elektronika Kft. ügyvezető igazgatója szintén úgy látta, a munkaerőhiány immár országos gond. Bármilyen szinten – az operátortól a fejlesztőmérnökig – is keresnek munkavállalót, érezhetően egyre nehezebb a feladatuk. És ha találnak is, nem minden esetben felelnek meg a vállalati elvárásoknak. Az a szomorú valóság, hogy hígul a kör, a merítési hatékonyság pedig romlik. Mindez sokkal több időt, energiát igényel a munkáltatók részéről, a végeredmény viszont egyre bizonytalanabb. Egyelőre kis, 30-40 kilométeres körben toboroznak. Távolabb nem mennek, mert ott van a konkurencia Győrben, Székesfehérváron, Szombathelyen.

Jelenleg két irányra összpontosítanak: egyrészt mit tudnak tenni a veszprémi a cégek közösen a munkaerőpiac fejlesztése érdekében. Ötvös Tamás jelezte, a várossal, a kamarával, a Man at Work Kft-vel, a társvállalatokkal közösen azon dolgoznak, hogy az ország távolabbi részéről, netán a határ menti magyarlakta területekről hozzanak munkavállalókat, akiknek Veszprémben szállást tudnak biztosítani. Tisztán látszik, ezeket az embereket csak akkor tudják idehozni, és aztán megtartani, ha a lakhatási problémájukat megoldják.

A mási kérdés: a cégek egyenként mit tesznek a munkaerő megtartásáért. Miként tudják a bér-, és a motivációs rendszerüket úgy alakítani, hogy vonzó legyen a munkavállalók előtt.

Hangsúlyozta, e két irány között kell megtalálni az egyensúlyt. Mivel a Balluffnál nagyon sok hölgyet foglalkoztatnak, előny, hogy 5 napos és alapvetően két műszakos munkarendben dolgoznak.