2016.11.21. 14:27

Veszprém megye és a TOP 300 gazdasági teljesítménye 2015-ben

Az előző évekhez hasonlóan, immár 10. alkalommal nyújtunk áttekintést Veszprém megye gazdasági folyamatairól a társasági adó bevallások adatai alapján.

Elemzésünk a 2015. évi Gyorsjelentés kettős könyvvezetésű és a naptári évvel azonos üzleti évet választó, a megyében székhellyel rendelkező társaságok összesített adatain alapul. A megyei adatokon túl bemutatjuk a 300 legnagyobb nettó árbevételt elérő társaság gazdasági teljesítményét, ezen belül kitérve a TOP 100 gazdálkodásának főbb jellemzőire is.

A nettó árbevétel alapján rangsorolt 300 legnagyobb vállalkozás közé 2015-ben legalább 508 millió Ft-tal lehetett bekerülni, mely az 515 millió Ft-os 2014. évi értékhatárhoz képest lényegesen nem változott. A cégek folyamatosan változó helyzetéből adódott, hogy a legnagyobbak élvonalába tartozó TOP 300 között 45, a TOP 100 körében pedig 10 új vállalkozás kapott helyet 2015-ben. Ez utóbbi, szűkebb körbe bekerülés feltétele legalább 1 772 millió Ft nettó árbevétel elérése volt.Megjegyezzük, hogy bár az eltérő üzleti évet választó társaságok száma nem jelentős (22 vállalkozás adatait tartalmazza a Gyorsjelentés), azonban a számarányukhoz képest jelentős gazdasági teljesítménnyel bírnak, így e cégeket sem kívántuk figyelmen kívül hagyni. Ugyanakkor az eltérő mérlegforduló miatt többségük 2015. évi társasági adóbevallása a Gyorsjelentés összeállításakor még nem állt rendelkezésre, így e kör gazdasági folyamatait az elemzés végén külön fejezetben a 2014. évi összesített bevallásadatok alapján tekintjük át. Megjegyezzük, hogy e cégek közül hat – a nettó árbevétele alapján – a TOP 100-as, további öt pedig a TOP 300-as körbe is bekerülne.

A társasági adó bevallások adatai összességében pozitív változást tükröznek a Veszprém megyében működő társaságok tevékenységében, illetve az elért eredményeikben. A legtöbb gazdasági mutató (1. számú táblázat) növekvő, kiegyensúlyozott gazdálkodást mutat. A gazdasági teljesítmény egyik fő jellemzője, a nettó árbevétel az előző évi bővülést követően tovább emelkedett. Veszprém megyét alapvetően a belföldi értékesítés nagyobb súlya jellemzi, mely 2015-ben mérsékeltebben emelkedett, mint az export. A jegyzett tőke összege ugyan kissé mérséklődött, az országostól eltérően nőtt viszont a külföldi tulajdon, összességében elmondható, hogy a társaságok vagyona gyarapodott az előző évhez képest. A foglalkoztatottak számában az előző évhez képest további emelkedés következett be, emellett a bérköltség erőteljesebb növekedése az átlagbérek pozitív irányú változását okozták.

Főbb gazdasági mutatók:

1. sz. táblázat

Szembetűnő a megyei üzemi eredmény adózás előtti eredményt is meghaladó nagyságrendje, s mindez annak tükrében, hogy országosan az adózás előtti eredményre – részarányából adódóan – jóval kisebb mértékű hatást gyakorolt az üzemi eredmény. Jelentősnek tekinthető a növekedési ütem különbsége az adózás előtti eredmény esetében országos és megyei összevetésben, ám itt meg kell jegyezni, hogy a tavalyi elemzésünkben bemutatottak szerint e két eredménykategória tekintetében a Veszprém megyei növekedés akkor több mint kétszerese volt a nemzetgazdaságinak. Továbbá a 2015. évi országos teljesítményeket mind az árbevétel, mind pedig az eredmény oldaláról egy- egy kimagasló összegű tranzakció is pozitívan befolyásolta. A 2015. évet jellemző gazdasági teljesítmények a TOP 300 vállalkozások esetében is kedvezőbben alakultak a korábbinál, kivételt csupán az eredményességben mutatkozó kismértékű mérséklődés jelentett. Az is elmondható, hogy a 300 legnagyobb vállalkozás gazdasági súlyából adódóan jelentős alakító tényezője Veszprém megye gazdaságának. A bevételek a megyei növekedési ütemet meghaladva emelkedtek, így a nettó árbevételből képviselt súlyuk 77,3%-ra erősödött, a megyei export 97%-a is hozzájuk kapcsolható. A TOP 300 vállalkozás vagyongyarapodása meghaladta a megyeit, a régióst és az országost is. E körben is pozitív irányú változások történtek a foglalkoztatásban, a 2015. évi átlagbérek lényegesen magasabbak mind a megyei, mind az országos átlagnál.

A vállalkozások számának alakulásában az előző évi tendenciák folytatódtak, ugyanis tovább mérséklődött a benyújtott társasági adó bevallások száma. Mivel a 2013-ban újonnan bevezetett alternatív adónemek (KATA, KIVA) az egyszerűbb adminisztráció miatt népszerűnek bizonyultak, továbbra is az valószínűsíthető, hogy a változások döntően az új adónemek, esetleg az EVA és a társasági adó közötti átjárásokra vezethetők vissza.A kettős könyvvezetést választók 400,8 ezer 2015. évi társasági adó bevallása került országosan feldolgozásra, melyek 8,6%-át a Közép-dunántúli régióba tartozók nyújtották be. 2015-ben 10 731 kettős könyvvezetésű naptári évvel azonosan működő vállalkozás társasági adóbevallás került feldolgozásra Veszprém megyében, számuk csekély mértékben, 2,3%-kal mérséklődött. Az országosan összesített adatok szerint a társaságok bevallásainak 2,7%-a köthető a megyéhez. Veszprém megyében a legtöbb társas vállalkozás kereskedelem, gépjárműjavítással foglalkozott, miközben a feldolgozóipar egytizedes súlyt jelentett (1. sz. ábra). Az összesített, egyéb tevékenységek közül nagyságrendje miatt két ág emelendő ki, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységhez a cégek több mint 12%-a, a szálláshely szolgáltatás, vendéglátáshoz pedig közel 7%-a volt sorolható. A TOP 300-nál az egyharmados részarányt közelítő feldolgozóipar és azt szorosan követő kereskedelem, gépjárműjavítás együttesen lefedi a vállalkozások több mint hattizedét. E körben a megyénél nagyobb súllyal szerepelt a mezőgazdaság és a szállítás, raktározási tevékenység.Megyei szinten a vállalkozások döntő többsége, azaz mintegy 86%-a mikro vállalkozás volt, közel azonos súllyal 6-7%-kal részesedtek a kis- és egyéb vállalkozások, s a középvállalkozások alkották a legkisebb, 1%-os halmazt. Kisebb aránykülönbségekkel, de ugyanez a sorrend volt országosan is megfigyelhető.

1. sz. ábra

2. sz. ábra

A foglalkoztatottak létszáma alapján Veszprém megye vállalkozásainak döntő többsége, több mint kilencven százaléka tíz fő alatti létszámmal működött, ezen belül az önfoglalkoztató, vagy egy alkalmazottal működők mintegy hattizedes, a 2-9 fővel rendelkezők pedig közel egyharmados részarányt jelentettek. A létszám szerinti kategóriákról elmondható, hogy az alkalmazottak számának emelkedésével csökken a vállalkozások száma, a legkisebb szegmenshez, a 250 főnél többet foglalkoztatók közé 35 cég tartozott 2015-ben. A 10 és 49 főt foglalkoztatók aránya hét, az 50-249 fővel működők pedig egy százalékos súlyt jelentettek (2. sz. ábra). A TOP 300-at – a társaságok jelentős gazdasági súlya miatt – viszont egészen más arányok jellemezték, e körben a legkisebb kategóriához kapcsolható a legkevesebb vállalkozás, míg a 10-49 és az 50-249 főt foglalkoztató cégek súlya volt a legnagyobb.

Veszprém megyében 2015-ben az összes üzemi bevétel mintegy 94%-át a nettó árbevétel tette ki, ezért a továbbiakban ez kerül áttekintésre.A megyében működő vállalkozások által elért nettó árbevétel 3,8%-os emelkedést követően 1 545,5 milliárd Ft-ot tett ki, mely mintegy 1,8%-a a nemzetgazdasági és egyötöde – az egy évvel korábbihoz hasonlóan – a Közép-Dunántúli bevételnek. Az országos, jelentősnek mondható 7,6%-os dinamikával azonban nem vethető össze a térségünkben kimutatott növekedés üteme, ugyanis az országos adatok kiugró összegű, egyszeri tranzakcióból származó tételt is tartalmaznak. E rendkívüli tétellel korrigálva az országos növekedési ütem 4,6% körüli lenne, s így egy százalékpont alá csökken a megyei és nemzetgazdasági viszonylatban számított dinamika különbség.

3. sz. ábra

A TOP 300 vállalkozás – a megyei dinamikát közel kétszeresen meghaladva – 2015. évben 7,5 %-os emelkedést követően 1 195,2 milliárd forint nettó árbevételt értek el (3. sz. ábra), így e társaságok megyén belüli súlya 2,6 százalékponttal 77,3%-ra emelkedett. A TOP 300-as kör vállalkozásain belüli nagyságrendi koncentráltságot mutatja, hogy az általuk realizált árbevételből az első száz adózó mintegy 85%-os súlyt képviselt, így a többi kétszáz cég között a fennmaradó 15% oszlott meg.

A megyei bevételek ágazati összetételét tekintve a feldolgozóipari vállalkozások képviselték a legnagyobb, több mint 50%-os részarányt, mely szektor súlya a TOP 300-nál már a kétharmadot közelítette. A megyében az előző évekhez hasonlóan a kereskedelem, gépjárműjavítás adta a második legnagyobb, mintegy huszonkét százalékát a nettó árbevételnek, a többi nemzetgazdasági ág részesedése pedig 4,0 – 0,4% között mozgott. Ennél kissé mérsékeltebb arányok jellemezték a 300 legnagyobb árbevételű kört. A TOP 300-as vállalkozás e két legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágban egyaránt hét százalék körüli mértékben növelte árbevételét, míg megyei szinten kissé visszafogottabb, mintegy 4-5%-os volt a bővülés.

A nettó árbevétel mérsékelt emelkedése mellett azonban ki kell emelni a már említett bevallások számának csökkenését is, hiszen a közel 4%-os bővülést 2,3%-kal kevesebb társaság érte el 2015-ben. E két tényező mozgásának hatását együtt vizsgálva az egy társaságra jutó nettó árbevétel Veszprém megyében 144 millió Ft volt 2015-ben, mely 6,2%-kal emelkedett. A TOP 300 körében 3 984 millió Ft, a TOP 100-nál pedig még ennél is magasabb érték, 10 182 millió Ft nettó árbevétel jutott egy vállalkozásra.A nettó árbevétel értékesítési irányok szerinti megoszlása megyei és országos viszonylatban a belföldi, míg a TOP 300 és leginkább a 100-as körben a külpiaci forgalom túlsúlyát mutatta 2015-ben. Veszprém megyében közel 44%-os részarányú volt a határon túlra történő értékesítés súlya, míg országosan mintegy 8, s a már említett egyedi tétellel korrigáltan tíz százalékponttal lenne alacsonyabb ez a mutató. A gazdaság élénkülését jelzi, hogy a nettó árbevétel, és azok elemei egyaránt a növekedés irányába mozdultak 2015-ben (4. sz. ábra).

4. sz. ábra

Markáns eltérés figyelhető meg a TOP 300 értékesítési szerkezetében, e vállalkozások árbevételének többsége, mintegy 55%-a származott külpiaci eladásokból, s a megyei folyamatok alakításában is meghatározó szerepük volt, hiszen a megyei kivitel 97%-a is körükben koncentrálódott, míg a belföldi részesedésük 62%-os volt. A 100-as élvonalba tartozó vállalkozásoknál pedig az előzőnél is nagyobb, több mint hattizedes százalékos volt az export aránya. Érdemes viszont megjegyezni, hogy mind a 300, mind pedig a 100-as körben a kisebb súlyt képviselő belföldi értékesítések emelkedtek lendületesebben 2015-ben.A Veszprém megyei és azon belül a TOP 300 kivitelének több mint kilencven százalékát – négy százalék körüli növekedés mellett – a feldolgozóipari vállalkozások bonyolították (5. sz. ábra). A megye és a TOP 300 belföldi eladásaiból legnagyobb, négytizedet közelítő részarányt a kereskedelem, gépjárműjavítás cégei értek el, 3,3 és 5%-kal növelve forgalmukat. Kimagasló a szállítással, raktározással foglalkozó cégek hazai árbevételének közel 18%-os bővülése, mely a TOP 300-nál még erőteljesebb, 40,6%-os volt.

5. sz. ábra

A Veszprém megyei vállalkozások 2015-ben az előző évinél 3,4%-kal több, összesen 1 551,6 milliárd Ft költséget és ráfordítást számoltak el, míg országosan kissé magasabb, 3,9%-os dinamika mutatkozott. A Veszprém megyei cégeknél keletkezett a hazai ráfordítások 1,9%-a és a Közép-dunántúli szinten kimutatott érték mintegy 21%-a. A TOP 300-as cégek ráfordításainak emelkedése az előzőeknél lendületesebb, 7,6%-os volt, s e kör vállalkozásai adták a megye ráfordításainak több mint háromnegyedét.A Veszprém megyei társaságoknál az összes (a nettó árbevételen felül az egyéb bevételt és az aktivált teljesítmények értékét is magába foglaló) bevétel bővülésével megegyezett a költségeké, így a 94,4%-os költségszint nem változott az előző évihez képest (6. sz. ábra).

A 2015. évi ráfordítások és a költségszint

6. sz. ábra

A TOP 300-nál kismértékű emelkedéssel 94,6%-ra változott a költségek bevételhez viszonyított aránya.

A 300 legnagyobb vállalkozás által elkönyvelt összes költség és ráfordítás mintegy 85%-a az első 100 társasághoz kötődött, itt a TOP 300-nál is magasabb költségarány képződött 2015-ben.

A Veszprém megyében működő vállalkozások által kimutatott költségek és ráfordítások közel nyolctizedét az anyagjellegű, csaknem 14%-át pedig a személyi jellegű kiadások tették ki. Az egyéb ráfordítások és az értékcsökkenési leírás a költségek fennmaradó részén osztoztak (7. sz. ábra).

A 2015. évi ráfordítások elemeinek megoszlása

7. sz. ábra

A TOP 300 vállalkozásnál – mivel a megyén belül e kör súlya meghatározó alakító tényezőt jelentett – a kimutatott ráfordításokon belüli megoszlás szorosan követte a megyeit. Az egy társaságra jutó ráfordítás Veszprém megyében 145 millió Ft volt 2015-ben, mely 5,9%-kal emelkedett a vállalkozások számának mérséklődése és a ráfordítások 3,4%-os emelkedésének hatására. A TOP 300 körében 3 965 millió Ft, a TOP 100-nál pedig ennek 2,5-szerese, 10 168 millió Ft költség jutott egy vállalkozásra.

A ráfordítások döntő hányadát, közel nyolctizedét az anyagjellegű ráfordítások képviselték Veszprém megyében, a TOP 300-as és 100-as körbe tartozó gazdálkodóknál egyaránt, s nem volt sokkal kisebb arány országosan sem. E kiadások Veszprém megyében és országosan 3-4%-kal emelkedtek, mely bővülést meghaladta a TOP körök 7% feletti növekedése (8. sz. ábra).

Az anyagjellegű ráfordítások és változásuk 2015-ben (milliárd Ft; előző év = 100,0%)

8. sz. ábra

Az anyagjellegű ráfordítások legnagyobb hányadát, mintegy 47%-át az anyagköltség tette ki Veszprém megyében, míg a TOP 300 cégek e költségeik több mint felét fordították az anyagok beszerzésére.

A személyi jellegű kiadások 211,9 milliárd forintot tettek ki Veszprém megyében, ahol a 8,2%-os bővülés meghaladta az országost (+6,4%). A TOP 300-nál a megyeinél is nagyobb volt a növekedés, több mint 13%-kal fordítottak többet e kiadásaikra a vállalkozások 2015-ben, és ezeknél a cégeknél koncentrálódott a megyei összeg közel héttizede (9. sz. ábra).

A személyi jellegű ráfordítások és a bérköltség alakulása 2015-ben (milliárd Ft; előző év = 100,0%)

9. sz. ábra

A személyi jellegű ráfordítások legnagyobb részét – héttizedét – a bérköltség jelentette a megyében, mely 7,5%-os emelkedést követően 148,2 milliárd forintot ért el. A 300 legnagyobb cég számolta el a megyei bérköltség közel hetven százalékát, 101,2 milliárd forintot, mely egytizedet meghaladóan emelkedett az előző évhez képest.

Veszprém megye 2015. évi átlagos állományi létszáma 62 171 fő volt, 743-al több mint az előző évben. Országosan a társas vállalkozások összesen 2 234 053 fővel működtek, s a megyeihez hasonlóan mintegy egy százalékkal nőtt a foglalkoztatottak létszáma. A TOP 300-as körbe tartozó cégek sokkal nagyobb mértékben, 7,4%-kal növelték dolgozóik számát, e vállalkozásoknál összesen 33 486 fő, a megyei átlagos állományi létszám mintegy 54%-a volt alkalmazásban. A 100 legnagyobb társas vállalkozásnál koncentrálódott a 300-as kör alkalmazottainak közel háromnegyede, 24 717 fő, miközben e cégek a TOP 300-nál is nagyobb mértékű, 7,7%-os létszámbővítést hajtottak végre.

A foglalkoztatottak száma és az egy vállalkozásra jutó létszám 2015-ben

10. sz. ábra

Veszprém megyében egy vállalkozásnál átlagosan 5,8 fő állt alkalmazásban 2015-ben, a Közép-Dunántúlon 6,4, országosan pedig 5,6 alkalmazottal működött egy társaság (10. sz. ábra). A 300 legnagyobb árbevételt realizáló cég – mely kör egyben a legnagyobb foglalkoztató is a megyében – 111,6 fős átlaglétszámmal működött, melynek több mint kétszeresével, 247,2 alkalmazottal folytatták tevékenységüket a 100-as élvonal vállalkozásai. Veszprém megyében az egy főre jutó éves bér összege – az országost és a Közép-Dunántúl további két megyéjét meghaladóan – 6,2%-kal emelkedett, összegét tekintve 2 384 ezer forint volt (havi 199 ezer forint) (11. sz. ábra).

A 2015. évi átlagbér összege a főbb nemzetgazdasági ágakban (ezer Ft/fő)

11. sz. ábra

A TOP 300 társaságok foglalkoztatottainak átlagosan 131 ezer forinttal – 3 022 ezer forintra – emelkedett az éves bérük (havonta 252 ezer forint) a TOP 100 körében pedig egy dolgozó átlagosan 3 312 ezer Ft-ot (havonta 276 ezer forint) keresett 2015-ben. A 300 és a 100 legnagyobb gazdálkodóknál kimutatott növekedési ütem a megyeinél alacsonyabb, 4,5 és 3,9%-os volt, ugyanakkor az átlagbér 26,8, illetve 38,9%-kal meghaladta azt.

Veszprém megyében – az országoshoz hasonlóan – a mindössze húsz céget számláló energiaszektorban kimutatott átlagbérek voltak a legmagasabbak (3 632 ezer forint), melyet a feldolgozóipar követett ugyancsak három millió forint feletti értékkel. A legnagyobb, mintegy egytizedes növekedés a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározásban ment végbe. A TOP 300-as körnél az egy főre jutó bér több mint negyedével haladta meg a Veszprém megyeit, s ezen belül is mindegyik nemzetgazdasági ágban magasabb volt a kimutatott átlagkereset. Ezek közül lendületes emelkedésük miatt kiemelendő az építőipar, valamint a kereskedelem, gépjárműjavítás, az előbbi csaknem harmadával, az utóbbi pedig, több mint kéttizeddel volt magasabb a megyei szintű béreknél.

Veszprém megyében a bevételek és ráfordítások alakulásának hatására az üzemi eredmény közel 3%-kal 91,3 milliárd forintra emelkedett, a nyereség stagnálása és a veszteség mintegy 12%-os csökkenése hatására. A 7 797,4 milliárd Ft összegű nemzetgazdasági szintű üzemi eredmény 1,2%-a, a Közép-dunántúli régiónak pedig 21,9%-a kötődött a Veszprém megyei vállalkozásokhoz (2. sz. táblázat).

Eredménykategóriák alakulása (milliárd Ft, %)

2. sz. táblázat

Az üzemi eredmény terén az országos és megyei növekedési ütemek 2015. évi jelentős különbsége kapcsán azonban szükséges megjegyezni, hogy Veszprém megyében már az előző évben végbement egy mintegy nyolcvan százalékos bővülés, miközben országosan akkor stagnálás mutatkozott. Ezt figyelembe véve a 2,9%-os megyei szintű emelkedés még inkább pozitív irányú változásként értékelendő.A TOP 300 üzemi eredménye lényegében nem változott 2015-ben (az előző évben e körben 2,2-szeres volt a bővülés mértéke), miközben a szinten maradó nyereség mellé másfélszeresre növekedett veszteség társult. Ez utóbbi alacsonynak mondható összege az emelkedést követően is 3 milliárd Ft alatt maradt. E kör üzemi eredménye a megyeinek mintegy 74%-át tette ki, továbbá a legnagyobbakon belüli koncentráltságot jelzi, hogy a TOP 100 súlya a 300-on belül négyötödös volt.

Nemzetgazdasági áganként vizsgálva az üzemi eredmény zöme a feldolgozóipar vállalkozásainál koncentrálódott, bár súlya jelentős különbségeket mutat Veszprém megye és a TOP 300 között (12. sz. ábra).

Az üzemi eredmény változása tekintetében a legnagyobb visszaesést – bár még mindig a pozitív tartományban maradva – a mezőgazdaság szenvedte el, mintegy hattizedes csökkenéssel. Növekedési ütemét tekintve az építőipar emelhető ki, ahol megyei szinten négytizedes, míg a TOP 300-nál ennél is markánsabb, két és félszeres bővülés történt az üzemi eredményben. Veszprém megye és a 300 legnagyobb társaság összevetésénél jelentős különbséget mutat – a már említett építőiparon kívül – a kereskedelem, gépjárműjavítás, melynél a növekedések dinamikája között mintegy tíz százalékpontos különbség alakult ki a megye „javára”.

A TOP 300 üzemi eredményét tekintve a legnagyobb lefedettség a feldolgozóiparban tapasztalható, ott mutatható ki ugyanis a megyei érték közel 94%-a, emellett jelentős e kör részesedése a megye mezőgazdaságában (mintegy hetven százalékos), továbbá a kereskedelem, gépjárműjavításban (56%) is.

A 2015. évi üzemi eredmény alakulása, változása és részaránya a főbb nemzetgazdasági ágakban

12. sz. ábra

Veszprém megye és a TOP 300 társas vállalkozásainak 2015-ös adózás előtti eredményének további két eleméről elmondható, hogy a pénzügyi műveletek az előző évihez hasonlóan – a negatívum csökkenése mellett – továbbra is veszteséget mutattak. Ugyanakkor a rendkívüli eredmény megyei szinten csaknem felére csökkent, a TOP 300-nál pedig mintegy 43%-kal emelkedett ám e jelentős változások mindössze 4, illetve 2 milliárd Ft eredményeztek.

Az adózás előtti eredmény összetevői és változása 2015-ben (milliárd Ft)

13. sz. ábra

Veszprém megyében az adózás előtti eredmény 2015-ben 2,8%-os növekedését követően 84,8 milliárd forint volt (13. sz. ábra). E mérsékeltnek tekinthető emelkedés kapcsán – az üzemi eredménynél leírtakhoz hasonlóan – ki kell emelni, hogy Veszprém megyében az előző évben 2,5-szeresére emelkedett az adózás előtti eredmény, mely dinamika duplája volt az országosnak. Mindenképpen pozitívumként értékelhető, hogy a 2014. évi rendkívül magas növekedési ütemet követően még 2015-ben is emelkedett az adózás előtti eredmény. Ez a folyamat Veszprém megyében a nyereség kisebb mérséklődése és a veszteség jelentős, közel egynegyedes csökkenése mellett következett be.A TOP 300-as kör 60,8 milliárd Ft-os, lényegében stagnáló adózás előtti eredményét a nyereség mérsékelt bővülése és a kimutatott veszteség mintegy 56%-os emelkedése alakította.

A vállalkozások számának jövedelempozíciók szerinti alakulása

3. sz. táblázat

A vállalkozások jövedelempozíciók szerinti besorolásában a nyereséget kimutatók száma lényegében nem változott Veszprém megyében, miközben az eredményességet tekintve pozitívum, hogy kevesebben zárták az évet veszteséggel vagy a nulla eredménnyel (3. sz. táblázat). A TOP 300-on belül az előző év szinten maradása figyelhető meg mindhárom jövedelempozícióban. Országosan a nullszaldós cégek száma csökkent leginkább, a veszteségesek is több mint 8%-kal voltak kevesebben, mint 2014-ben, miközben a nyereséget elérőknél stagnálás volt megfigyelhető.

Az eredményesség szerinti megoszlásokat tekintve Veszprém megyében az országosnál kissé kedvezőbben alakultak a jövedelempozíciók (14. sz. ábra). A TOP 300-as körbe tartozó vállalkozások túlnyomó többsége, több mint kilenctizede nyereséges volt, a veszteségeseké pedig 7,3%-ot tett ki. E körben nulla eredménnyel mindössze egy vállalkozás zárta a 2015-ös évet.

A nyereséges vállalkozások 2015-évi gazdálkodását tekintve elmondható, hogy Veszprém megyében egy cég átlagosan 14,9 millió Ft nyereséget ért el, ez a mutató országosan 68,6, a TOP 300-nál pedig 229,6 millió Ft volt. A veszteségesek csoportjában 4,6 millió Ft jutott egy Veszprém megyei társaságra, országosan 13,1, míg a TOP 300-as körben 127,3 millió Ft-ot tett ki.

Az adózás előtti eredményt nemzetgazdasági ágak szerint tekintve Veszprém megyében a legnagyobb, több mint négytizedes fellendülés mutatkozott az építőiparban, de jelentősnek mondható a mintegy 20%-os bővülés az energiaiparban is. A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágat jelentő feldolgozóiparban, ahol a megye adózás előtti eredményének 54,2%-a képződött, kismértékű, 1,6%-os növekedés volt megfigyelhető. Csökkenő tendenciája miatt a közel kétharmaddal visszaeső mezőgazdaság említhető.

A vállalkozások jövedelempozíciók szerinti megoszlása 2015-ben

14. sz. ábra

Pozícióváltás néhány kisebb részarányt képviselő nemzetgazdasági ágban következett be, veszteségről nyereségre váltott a vízellátás, szennyvízgyűjtés, hulladékgazdálkodás, valamint az ingatlanügyletek ága, ezzel szemben nyereségről veszteségbe fordult a pénzügyi, biztosítási tevékenység.A TOP 300-as körben kiemelkedett az építőiparban mutatkozó 3,6-szeres emelkedés és a csaknem kétszeresére növekedett szakmai, tudományos, műszaki tevékenység. Ezek mellett már-már „alacsonynak tűnik” az ingatlanügyletek terén mutatkozó 38,2%-os és az energiaiparban jelentkező 19%-os eredményjavulás.

A Veszprém megyei vállalkozások által kimutatott pozitív adóalap 2,5%-os csökkenést követően 78,3 milliárd Ft volt, mely részarányát tekintve országosan 1,1%-ot, a közép-dunántúli régióban pedig 18,5%-ot tett ki. A megyével ellentétben országosan mintegy 85%-kal emelkedett az adóalap (4. sz. táblázat). Fontos azonban kiemelni, hogy az előző évben Veszprém megyében négytizedes bővülés mutatkozott, míg az országosan fele ekkora növekedés történt. A 300 legnagyobb nettó árbevétellel rendelkező vállalkozás 6,7%-kal mérséklődő adóalapja 48,7 milliárd Ft volt, mely a Veszprém megyei 62,2%-át adta.

Adóalap, számított adó, adókedvezmények és adófizetési kötelezettség alakulása

4. sz. táblázat

Veszprém megyében a pozitív adóalapra vetített számított adó 9,4 milliárd forintos összegét 1,6 milliárd forinttal csökkentették az igénybe vett adókedvezmények (15. sz. ábra). E kedvezmények közel felére csökkentek, döntő hányaduk a látvány-csapatsport támogatásához kötődött.A megyei szinten számított adót mérséklő tényezők közel kilenctizedét a 300 legnagyobb vállalkozás számolta el, mely összeg az előző évinek felét jelentette. A legnagyobb hányadot – a megyéhez hasonlóan – a látvány-csapatsport támogatás jogcímén vették igénybe.

Országosan mintegy tizedével emelkedtek az adókedvezmények, ám e viszonylatban jelentős súllyal megjelent a fejlesztési adókedvezmény is, Veszprém megyében e jogcím nem szerepelt a kedvezmények között, a Közép-Dunántúl másik két megyéjében pedig összesen 11 milliárd Ft-ot számoltak el a vállalkozások.

2015. évtől új jogszabályként került bevezetésre a „Rendelkezés az adóról” jogintézménye, melyhez kapcsolódóan a vállalkozások nem adókedvezményben, hanem jóváírásban részesülhetnek. E rendelkezések során a társaságok 2015. évi fizetendő adójuk terhére tehetnek felajánlást a látvány-csapatsport, a filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek részére. Ezzel élve a Veszprém megyei cégek 114 millió Ft-ot, országosan pedig 33,4 milliárd Ft-ot ajánlottak fel e kedvezményezett célokra. Az érvényesített adókedvezmények elszámolását követően a Veszprém megyei cégeknél 7,8 milliárd Ft adófizetési kötelezettség keletkezett, melynek közel kétharmada a TOP 300-hoz kötődött. Mivel a csak kissé mérséklődő adóalapot Veszprém megyében a közel felére zsugorodó adókedvezmény csökkentette, az adófizetési kötelezettség egytizedet meghaladó emelkedést mutatott 2015-ben. Országosan az 1 020,8 milliárd Ft adófizetési kötelezettség több mint duplája a 2014. évinek, az adóalap közel 85%-os és az azt csökkentő adókedvezmények mintegy egytizedes emelkedése eredményeként.A társasági adó fizetési kötelezettség és a pozitív adóalap hányadosa, az átlagos adóterhelés Veszprém megyében, a TOP 300-nál, a Közép-Dunántúlon és országosan is emelkedett, ám e mutatók eltérően alakultak (16. sz. ábra).

Az átlagos adóterhelés alakulása

16. sz. ábra

Veszprém megyében az adóterhelés 2015-ben meghaladta a közép-dunántúlit, viszont a TOP 300-ra számított átlagnál alacsonyabb lett. A legnagyobb, mintegy 3 százalékpontos adóteher növekedés az előző évben is a legmagasabb szintet mutató országos átlagra rakódott.Nemzetgazdasági áganként nézve Veszprém megyében a legmagasabb adóteher a mindössze 25 céget számláló bányászathoz (14,40%), a legalacsonyabb pedig a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátáshoz (7,84%) kapcsolódott.

A Veszprém megyei vállalkozások 8,4%-os vagyongyarapodásukat követően 1 466 milliárd Ft eszközállománnyal rendelkeztek 2015. év végén (5. sz. táblázat). Országosan ennél 1,4 százalékponttal nagyobb ütemben, a Közép-Dunántúlon viszont ennek duplájával, mintegy ötödével növekedett az eszközök értéke.A megyei szinten kimutatott eszközök közel héttizede a TOP 300-hoz tartozott, e körben csaknem 19%-os volt a gyarapodás.

Az eszközök alakulása

5. sz. táblázat

Veszprém megyében a vállalkozási tevékenységet egy éven túl szolgáló befektetett eszközök és a mobilabb forgóeszközök közel azonos mértékű bővülése következtében e két elem továbbra is közel fele-fele arányban osztozott az eszközállományon.

A befektetett eszközök döntő hányadát, mintegy kilenctizedét, 12%-ot közelítő gyarapodás mellett a tárgyi eszközök tették ki. A befektetett pénzügyi eszközök értéke 22%-os csökkenés eredményeként 53 milliárd Ft körül alakult, miközben súlyuk 10,3%-ról 7,4%-ra szorult vissza. A befektetett eszközökön belül a legkisebb, 2,4%-os szegmens az immateriális javak csoportja volt, 5,6%-os gyarapodásuk 17 milliárd Ft-ra emelte a 2015. év végi értéküket.

A megyében kimutatott forgóeszközök legnagyobb hányadát, 46,5%-át a követelések tették ki, majd ezt követték a csaknem azonos arányt képviselő pénzeszközök (24,6%) és a készletek (23,4%).

Legkisebb, 5,5%-os súllyal az előző évhez hasonlóan az értékpapírok szerepeltek, annak ellenére, hogy közel 2,8-szorosára növekedett értékük.

A TOP 300 vállalkozásoknál a befektetett és forgóeszközök 45,4 és 53,2%-ban osztoztak az eszközökön (a fennmaradó részt az aktív időbeli elhatárolások adták).

A 300 legnagyobb társaság 60% feletti súllyal képviselte magát Veszprém megyén belül az egy éven túli aktívák közül a tárgyi eszközökben és az immateriális javakban, ennél jóval kisebb, mintegy 40%-os részarány mutatkozott a befektetett pénzügyi eszközöknél.

A forgóeszközök az előbbinél nagyobb súllyal kerültek kimutatásra a TOP 300-as körben, s – a pénzeszközökön kívül – a 70% feletti megyei részesedésükből adódóan erőteljesebben alakították a megyei folyamatokat.

Míg Veszprém megyében és a TOP 300-nál a befektetett és forgóeszközök dinamikái között viszonylag kis különbség mutatkozott, addig országosan lényegesen eltérő ütemet mutatott ezek bővülése. Míg az előbbiek értéke alig emelkedett (101,2 százalék), addig a forgóeszközök mintegy 20 százalékkal gyarapodtak.

2. Források

A Veszprém megyei társaságok mérlegeiben a forrás oldal két meghatározó súlyú összetevője a kötelezettségek és a saját tőke együttesen a mérlegfőösszeg 94 százalékát tették ki, s hasonló volt a lefedettség a TOP 300-nál is. A fennmaradó 6százalék-on a céltartalékok és a passzív időbeli elhatárolások osztoztak.

A kötelezettségek Veszprém megyében mintegy egytizeddel emelkedtek, a legnagyobbaknál pedig a háromtizedet közelítette a bővülés üteme. A saját tőke tekintetében nem mutatkozott ekkora dinamika különbség, Veszprém megyében 7 százalékkal, a TOP 300 körében pedig 9,4 százalékkal növekedett a kimutatott érték (6. sz. táblázat).

Veszprém megyében a források emelkedésénél a saját tőke visszafogottabb bővülése a tőkeerősség (a saját tőke passzívákon belüli aránya) 42,3-ról 41,8 százalékra történő mérséklődését eredményezte.

Országosan a megyéhez hasonlóan kilenctized feletti részesedést mutatott a forrásokon belül a kötelezettségek és a saját tőke együttes állománya. E súlyarány miatt e két forráselem mintegy 11 százalékos bővülése alapvetően meghatározta a passzívák változását is, melyet a másik két forrástétel csökkenése, illetve kismértékű emelkedése valamelyest mérsékelt.

A saját tőke elemeit megvizsgálva, Veszprém megyében és a TOP 300-nál is e forráselem döntő hányadát, több mint héttizedét a tartalékok alkották. A megyében kimutatott 433,1 milliárd forint 12,5 százalékkal emelkedett, s hasonló bővülés történt a TOP 300-nál is. A mintegy 22 százalékot kitevő jegyzett tőke 6,4 százalékkal csökkent a megyében, a TOP 300-nál viszont csaknem 4 százalékkal emelkedett. Ennek épp ellenkezője volt megfigyelhető a mérleg szerinti eredmény terén, ahol a megyei 3,3 százalékos növekedés mellett a 300 legnagyobb cégnél 6,8 százalékos csökkenés következett be.

Országosan a saját tőke 11 százalékos emelkedését a megyétől eltérő dinamikák alakították, hasonlóság csupán a jegyzett tőke mérséklődésében mutatkozott. A tartalékok állománya – mely országosan is a legnagyobb, mintegy 65 százalékot jelentett a saját tőkén belül – mérsékelt bővülése mellé a mérleg szerint eredmény csaknem 7,5-szeresre történő kiugró mértékű emelkedése társult. Ez a magas dinamika a veszteségek több mint egyharmados csökkenése és nyereségek megduplázódásából adódott.

A Veszprém megyei társágoknál a jegyzett tőkén belül a belföldi magánszemélyek meghatározó, 44 százalékos súlya látszódik, majd az egynegyedet meghaladó belföldi társasági tulajdon következett, ezt a külföldi tulajdon közel 17 százalékos részesedése követte. A felsoroltakon kívül az állami és az önkormányzati szervezetek súlya érdemel még említést, az önkormányzatok 7,3, az állam pedig 4 százalékkal járult hozzá a kimutatott jegyzett tőkéhez. (17. sz. ábra)

A TOP 300-nál szintén a belföldi magánszemélyeké volt a meghatározó szerep (38,5 százalék), melyet a külföldi tulajdon és a belföldi társaságok tulajdona követett. E körön belül az első 100 vállalkozásnál is ez a sorrend mutatkozott, körükben a hazai magánszemélyek és a külföldi tulajdon súlya hangsúlyosabbnak mutatkozott, mint a 300-asok csoportjában.

Fejér, de leginkább Komárom-Esztergom megye hatására a közép-dunántúli régióban a legnagyobb súlyt a külföldi tulajdon adta, s országosan is ehhez a csoporthoz kapcsolható a legnagyobb összegű jegyzett tőke. A belföldi tulajdont tekintve a társaságoké volt magasabb, a magánszemélyeké alacsonyabb. A megyeinél hangsúlyosabban szerepel országosan az állami tulajdon és visszafogottabban az önkormányzatoké.

A tulajdonosi szerkezetben markáns változások nem történtek, ugyanakkor országosan a külföldi tőke súlya fél, a belföldi tulajdoné pedig 1,1 százalékponttal mérséklődött, ezek mellett az állami és az egyéb tulajdonosok által jegyzett tőke kisebb erősödése volt megfigyelhető. Az országostól eltérően Veszprém megyében 1,6 százalékponttal erősödött a külföldi tőke, miközben a belföldi tulajdoné (magánszemélyek és társaságok) hasonló mértékben csökkent, a többi tulajdonosi körben még ekkora változás sem történt. A TOP 300 gazdálkodóknál számottevő mozgás nem történt, csupán a belföldi jegyzett tőke 0,6 százalékpontos mérséklődése említendő.

Veszprém megyében, a TOP 300-nál és országosan is a cégek mérlegeiben szereplő kötelezettségek zöme, mintegy 70százalék-a éven belüli, rövid lejáratú kötelezettségnek számított. Megyei szinten a rövid és a hosszú lejáratú kötelezettségek egyaránt emelkedtek, az előbbi 12,6, az utóbbi mérsékeltebben, 4,4 százalékkal. A TOP 300-nál is visszafogottabb volt a hosszú lejáratú kötelezettségek dinamikája, országosan pedig közel 6százalék-os csökkenés történt.

VI. Beruházások

A Veszprém megyei vállalkozások 2015-ben lendületes, közel 18százalék-os növekedést követően 100 milliárd Forint feletti értékben helyezték üzembe beruházásaikat. Ez a dinamika meghaladta mind az országos, mind pedig a Közép-Dunántúl bővülését. Az országosan megvalósult beruházások 2,1százalék-a, és a beruházó cégek 3százalék-a kötődött Veszprém megyéhez 2015-ben. Egy vállalkozás megyei szinten átlagosan 26,1 millió Forint értékű fejlesztést valósított meg. A megyében üzembe helyezett beruházások csaknem 58százalék-a a TOP 300 cégekhez kötődött, miközben az előző évben a kétharmadot közelítette részarányuk. Ebből látható, hogy a beruházási hajlandóság a kisebb gazdasági befolyással bíró vállalkozások körében is nagyobb hangsúlyt kapott. Az üzembe helyezett beruházásokról elmondható, hogy az előző évinél kevesebb vállalkozás nagyobb értékű fejlesztéseket valósított meg, amelyek 2016-ban már hozzájárulhatnak e cégek gazdasági teljesítményéhez (18. sz. ábra).

A legnagyobb árbevételt elérő 300 vállalkozásból 240 valósított meg átlagosan 241,3 millió Forint értékű fejlesztést, a 100 legnagyobb cég közül pedig 84-hez kapcsolódott üzembe helyezett beruházás, e körben egy vállalkozás átlagosan 574,8 millió forintot fordítottak e célra.

VII. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó társaságok főbb gazdasági jellemzői

Bevezetőnkben említettük, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet választó társaságok száma nem jelentős, viszont számarányukhoz képest jelentősnek mondható gazdasági teljesítményük, emiatt a megyei áttekintés e vállalkozások gazdálkodásának főbb jellemzőinek bemutatásával válik teljessé. Tekintettel arra, hogy e cégek 2015-ös társasági adó bevallásainak benyújtása az elemzés alapját jelentő gyorsjelentés összeállítása után esedékes, ezért gazdálkodásuk főbb jellemzőit a 2013-2014. évi bevallásadataik alapján tudtuk áttekinteni.

Veszprém megyében 22 eltérő üzleti évet választó vállalkozás bevallását dolgozták fel, kettővel többet az előző évinél. E gazdálkodók zöme, összesen 14 cég a feldolgozóiparba tartozott.

A kiemelt gazdasági mutatókat tartalmazó 7. számú táblázatban jól láthatók e gazdálkodói kör jellemzői: a naptári évesek feletti exportorientáltság, a jegyzett tőke teljes egészét lefedő külföldi tulajdon, a kimagasló vagyongyarapodás, a foglalkoztatottak létszámának bővülése, s mindez a naptári évvel azonosan működőkét lényegesen meghaladó havi átlagbérekkel párosult, emellett azonban szintén e kört jellemzi a mintegy 40 százalékos csökkenést mutató eredményesség is.

E társaságok 2014. évi összes üzemi bevételének 97 százalékot meghaladó részét a nettó árbevétel adta (7. sz. táblázat). Ez 13 százalékkal emelkedett, így az egy vállalkozásra vetített árbevétel 5,5-ről 5,7 milliárd forintra nőtt. Amennyiben a két gazdálkodói kör (naptári évvel azonosan és attól eltérően működők) gyorsjelentésben szereplő legfrissebb adatait összesítetten vizsgáljuk, az ily módon számított teljes megyei nettó árbevételen belül a 22 eltérő üzleti éves cég által kimutatott 125 milliárd forint 7,5 százalékot képviselt. Ezt a vállalkozói csoportot a naptári éveseket meghaladó exportorientáltság jellemezte, mivel árbevételük 56,9 százaléka a külpiaci értékesítésekből származott (a naptári évesek átlaga 43,8 százalék volt).

Az üzemi költségek és ráfordítások meghatározó részét, 87 százalékát az anyagjellegű ráfordítások jelentették. A költségek 18,1 százalékos emelkedése meghaladta az összes üzemi bevételét (+16,1 százalék), melynek eredményeként az üzemi (üzleti) eredmény 45,7 százalékkal csökkent.

Az adózás előtti eredmény 2014-es jelentős, 40,7 százalékos csökkenését – továbbra is pozitívumot mutatva – alapvetően az üzemi eredmény változása alakította, kis befolyással bírt a pénzügyi műveletek negatívumának csökkenése és a mindössze 17 millió forintos rendkívüli eredmény 45,5 százalékos emelkedése. Az eredmények objektív megítéléséhez azonban meg kell említeni, hogy két évvel korábban az üzemi eredmény e körben még alig 200 millió forint pozitívumot, míg az adózás előtti eredményük közel 600 millió forint negatívumot mutatott.

Az eltérő üzleti évet választó társaságok 1,6 milliárd forint pozitív adóalapot és 193,4 millió forint számított adót mutattak ki, melyet 22,2 millió forinttal mérsékeltek az igénybe vett kedvezmények. Így összességében e vállalkozásoknak 171,2 millió forint adófizetési kötelezettsége keletkezett 2014-ben.

A 22 eltérő üzleti évet választó vállalkozásnál az átlagos állományi létszám 3,6 és a bérköltség 9,2 százalékos emelkedése összesen 150 ezer forinttal emelte az éves átlagbér összegét. E gazdálkodók a naptári évvel azonosan működőknél kimutatott szintet lényegesen meghaladó átlagbért biztosítottak alkalmazottaik számára, a 2931 ezer forint 547 ezer forinttal volt magasabb.

Az eltérő üzleti évet választó gazdálkodók 2014. évi vagyona (mérlegfőösszege) mintegy egyötödös emelkedést ért el, ezt az eszközökön belül elsősorban a tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgáló aktívák bővülése alakította. A befektetett eszközökét meghaladó dinamika hatására 2014-ben továbbra is a forgóeszközök részesedése volt hangsúlyosabb. A forrás oldal két meghatározó eleme a saját tőke és a kötelezettségek voltak, ez utóbbi súlya 68százalék volt. A kötelezettségek több mint kétharmadát a rövid lejáratú tartozások jelentették. A saját tőke 78,3 százalékát a tartalékok, 15,2 százalékát pedig a jegyzett tőke tette ki, mely teljes egészében külföldi tulajdonosokhoz kötődött.

2014-ben e vállalkozások több mint háromnegyede, 17 vállalkozás valósított meg fejlesztést, s igaz ugyan, hogy ennek értéke az egy évvel korábbinál mintegy négytizeddel kevesebb, azonban az üzembe helyezett beruházások aktivált értéke átlagosan közel 216 millió forint volt, ez nagyságrenddel magasabb a naptári éveseknél kimutatott 26,1 millió forintnál (19. sz. ábra).