Bakancsos útvonalak

A város korábban leginkább nemzetközi hírű gyógyfürdőjéről volt ismert, ám az utóbbi időben egyre szívesebben keresik fel az aktív turizmust kedvelők is. Az elmúlt évek tudatos idegenforgalmi fejlesztésének köszönhetően ma már számos olyan túraútvonal található itt, amely akár kerékpárral, akár gyalogosan bejárva maradandó élményhez juttatja az érdeklődőt. 

A mintegy kilencezer lakosával Zala megye negyedik legnagyobb városának számító Lenti térsége az aprófalvas településszerkezet, az egyes lakott helyek kicsiny távolsága miatt viszonylag könnyedén bejárható. A régió gazdag erdősége, hatalmas, összefüggő rétjei kiválóan alkalmasak a természetjárásra. Mindezt felfedezték a helybéliek is, így a közelmúltban nyolc tematikus túraútvonalat alakítottak ki, amelyek szinte teljes egészében behálózzák a térséget. Szintén a bakancsos turizmust karolja fel a jelenleg is futó Zalanka projekt, amely a szomszédos régiókkal  délről Letenye térségével, északról pedig az Őrséggel  köti össze a Kerka völgyét.

A kijelölt túraútvonalak egyike éppen a Kerka-patak folyását követi végig, a lankás dombok között megbúvó festői szépségű Magyarföldtől egészen a Mura mellett fekvő Kerkaszentkirályig. A patak mente tele van védett növényekkel, ritkán látható állatokkal, de maga a táj is lenyűgöző. A túraútvonalak egyike a vétyemi ősbükköst is érinti, amely azért kuriózum, mert Európában nincs még egy ilyen erdőtársulás, amely e tengerszint feletti magasságon alakult ki. A vétyemi ősbükkösben tett túrát kiegészíthetjük a környező szőlőhegyek felkeresésével, a Tormafölde melletti birtokok gazdái borkiméréssel is foglalkoznak. 

Páka környékén a település híres szülötte, Öveges József Kossuth-, SZOT- és Prométheusz-díjas fizikaprofesszor által szintén gyakran látogatott helyekre kalauzol el a kijelölt túraútvonal, az Őrség, a Göcsej és a Hetés találkozásánál fekvő Csesztregről kiindulva pedig akár a szomszédos Szlovéniába is átrándulhatunk. 
 
A térség a már említett aprófalvas településszerkezet, illetve a történelmi sajátosságok, a trianoni békediktátum következményei, a szigorúan őrzött határsáv miatt számos évszázadokra visszanyúló emléket őriz, amelyet egy-egy hosszabb-rövidebb túra alkalmával szintén érdemes felkeresni. Már önmagában a lakott helyek kialakulása érdekes, a földrajzi adottságok miatt a térségben letelepedett emberek elsősorban a dombhátakra építkeztek. A történelmi múlt emlékei még a várak és kastélyok, amelyek egyrészt védelmi célokat szolgáltak, ugyanakkor uradalmi lakhelyként is funkcionáltak. Közülük ma a szécsiszigeti AndrássySzapáry-kastély látogatható, de az egykori pákai uradalmi központ is felújításra került, ám ez ma már magánkézben van. 

A kastélyok mellett a viszonylag épen maradt kúriák is díszei a térségnek, ugyanakkor romos állapotú épületből is szép számban találunk itt. A földműves és állattenyésztő lakosság vidékektől eltérően más és más módon építkezett. Az Őrségben kódisállasos házak, a Hetésben a zsúpos, faboronás épületek voltak a jellemzőek.
A Kerka völgyében élők mélyen vallásos, istenfélő és hagyományaikat tisztelő emberek voltak. A települések többségében található több száz éve épült templom, Lentiben, Csesztregen, Pákán, Szécsiszigeten, Tornyiszentmiklóson és Nován katolikus, Szentgyörgyvölgyön és Kerkafalván református. Ahol templom nem épült, ott a kápolnák adták a vallásgyakorlás helyszínét. Ugyancsak a környéken élők mély vallásosságát mutatják a haranglábak, a szoknyás, fazsindelyes változatot éppúgy megtaláljuk, mint a téglából vagy kőből építettet, de útszéli keresztek sokaságával is találkozhatunk túránk során. 

A paraszti munkafolyamatok jellegzetes eszközeit eleinte többnyire maguk készítették az emberek, akárcsak a mindennapi életmód használati tárgyait. Később megjelentek a kézművesség tárgykörébe tartozó foglalkozások, a fazekasok, szíjgyártók, kovácsok is. A paraszti életmód sajátosságait és a munkaeszközöket a lenti, novai és szentgyörgyvölgyi helytörténeti gyűjtemények, a csesztregi, rédicsi és páka-dömeföldi tájházak őrzik, a kézművesség hagyományaiba pedig a hetési szőttest készítő lenti Hácskó Imréné, illetve a szentgyörgyvölgyi Csótár Rezső fazekas műhelyében tekinthetünk be, de számos településen művelik ma is a fa- és csontfaragás, a szövés és horgolás, vagy éppen a tojásfestés mesterségét.