2011.07.25. 08:34
Királyi koronázóhely
Az Árpád-kori Magyarország fővárosának utcáit járva mintha csak egykori királyaink szelleme kísérne végig. Régi kövek, ódon házfalak vesznek körül: a múlt ma is él.
Géza fejedelem 960-ban Esztergomot választotta állandó székhelyének. Vajk, azaz Szent István királyunk is ott született, s ott koronázták meg, miután a Koppány-féle lázadás leverését követően kitűzette a vezér egyes testrészeit az ország négy várában, köztük Esztergomban.
I. István uralkodása óta a város hazánk érseki székhelye. A bazilika, mely a világ legnagyobb bazilikáinak sorában a tizennyolcadik helyet foglalja el, úgy emelkedik a város fölé, mint gyermekét magához ölelő édesanya. A vándor, érkezzen akárhonnan, már távolról látja a kupolák zöldjét: ez Magyarország legmagasabb épülete. Közelebb érve, a bejárat fölött a "Caput mater et magistra ecclesiarum Hungariae" monumentális felirat olvasható, azaz: A magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója. Bár a várost a történelem viharaiban sorozatos támadások érték - lerombolták a tatárok, feldúlták a törökök -, mindig jelentős volt hazánk életében.
Kevesen tudják, hogy Esztergomban működött a tizenharmadik század elejéig az ország egyetlen pénzverdéje. Több császár látogatott ide, így Barbarossa Frigyes, Ferenc József, sőt 2002-ben Akihito japán császár is. 1881-ben itt alakult meg a Magyar Vöröskereszt elődje. De a hazai repüléstörténet sem lenne teljes Esztergom nélkül, hiszen Rubik Ernő repülőmérnök a város hatá- rában alapította meg repülőgyárát. Az általa tervezett Góbé vitorlázórepülőn ma is oktatnak növendékeket a leszállópályán.
A városban sétálva érdemes ellátogatni a Szent Tamás-hegyre, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Várhegyre, tetején a bazilikával és az esztergomi várral. Felfelé gyalogolva a barokk kálvária mentén halad az út, hogy aztán eljussunk a klasszicista kápolnáig, amelyet a hősök emlékére emeltek. A Duna-parti sétány mellett lévő Víziváros egykori középkori bástyái, falai ma is megcsodálhatók, az apró, kanyargós utcácskák török dzsámik és fürdők maradványait rejtik. E városrész főutcáján, barokk, klasszicista épületek között emelkedik a Prímási Palota, emeletén a Simor János érsek által alapított világhírű Keresztény Múzeummal.
Aki világibb szórakozásra vágyik, kajakozhat egyet a Dunán, strandolhat a központban lévő modern élményfürdőben vagy a régi időket idéző strandfürdőben, a vár és a bazilika monumentális épületének árnyékában.