A Fekete Madonna titka

2018.03.02. 10:15

Czestochowa: lengyel és külföldi zarándokok kegyhelye

Czestochowa Dél-Lengyelországban, a Warta folyó partján fekvő, 13. századi alapítású város. A lengyelek vallási fővárosaként említik.

Müller Anikó Hanga

A Fekete Madonna-kép a kegytemplomban

Az országban elsőként alapított pálos kolostoráról, a 293 méter magas dombon álló Jasna Góráról, illetve annak egyik kápolnájában lévő Fekete Madonna-képről ismert. A kolostort Nagy Lajos király unokaöccse, Opelei Ulászló alapította 1382-ben, és a Magyarországról, a márianosztrai kolostorból érkezett tizenhat szerzetes gondozására bízta. A helyet Jasna Góra, vagyis Fényes-hegy névvel illették, ami a pálosok budaszentlőrinci központjának neve volt. Az erődöt védőfalak veszik körül.

A Fekete Madonna-kép a kegytemplomban. A legenda szerint Szent Lukács evangélista festette annak az asztalnak a lapjára, melynél a Szent Család imádkozott és étkezett, azonban tudományos kutatások szerint a festmény 13. századi bizánci ikon

Az épületegyüttes részben gótikus, részben barokk stílusú. A 15. századi gótikus kőtemplomból az 1690-es tűz után csak a szentély maradt meg, erre háromhajós barokk bazilikát építettek. A Szent Rókus bástya falai kibírták a svédek 1655-ös ostromát, ma is látni a svéd ágyúgolyók nyomait. Bár az ország többször is harcban állt idegen hatalmakkal, egyetlen betolakodónak sem volt bátorsága, hogy bezárja a kolostort. A náci megszállás idején Hans Frank főkormányzó ezt írta: „Amikor minden fény kialudt Lengyelországban, az egyetlen fénysugár, ami tovább égett, Częstochowában volt.” II. János Pál pápa így vélte: „Jasna Górában mindig szabadok voltunk.”

A Fekete Madonna-kegykép alapításakor került a kolostorba. A legenda szerint Szent Lukács evangélista festette annak az asztalnak a lapjára, melynél a Szent Család imádkozott és étkezett, azonban tudományos kutatások szerint a festmény 13. századi bizánci ikon.

A kolostor kincsei a rablókat is csábították, 1430 húsvétján betörtek, a kegyképet megfosztották az értékeitől, kardjukkal több vágást ejtettek a Madonna arcán, a földre dobták, az ikon deszkája három részre tört. Történelmi források szerint a képet Jagelló Ulászló lengyel király udvarában restaurálták. A barbár tett emlékére a Szűzanya arcán a vágások helyét az új képen is megjelölték. Előbb lengyel, majd orosz festők próbálkoztak a restaurálással, de festékeik lefolytak a képről.

Zarándokok tömege a bazilikában Fotó: Müller Anikó Hanga

Később megállapították, ennek oka, hogy a kép egy sajátos ókori technikával – neve enkausztika – készült, s nem fogadta be a temperát. Felújításkor a kép darabjait összeragasztották, az egyenetlenségeket simára csiszolták, a falapot vászonnal vonták be, melyre több réteg gipszet vittek föl.

A gipszrétegre az eredeti kép másolatát festették, s arannyal-ezüsttel díszítették. Ez a ma is látható kegykép – Európa legismertebb Szűz Mária-ábrázolása -, melynek csodálatos erejét fogadalmi ékszerek, táblák és azok mankói is alátámasztják, akik járni kezdtek itt.

Az egyik legismertebb csoda az 1655. évi svéd invázióhoz, az „özönvízhez” fűződik, amikor egy maroknyi lengyel a háromezer fős protestáns hadseregtől védte meg a kolostort. Erről Sienkiewicz Özönvíz című regényében olvashatunk. Miklós orosz cár „a legveszélyesebb lengyel forradalmárnak” nyilvánította a képet, és betiltotta a czestochowai zarándoklatokat.

A kegykép a magyarok törökellenes felszabadító harcainak is a jelképe lett, de az 1970-es években megszerveződő, Lech Wałesa vezette Szolidaritás mozgalom egyik szimbóluma is volt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!