A kukorékoló vaskakas

2018.03.09. 11:30

Győr varázsa, szépsége rengeteg mozaikdarabkából áll össze

Latin neve Arrabona - a Mosoni-Duna, a Rába, a Rábca és a Marcal találkozásánál fekszik, ezért is nevezik a folyók városának. Varázslatos hangulatát erősíti, amint folyói szelíden átölelik a belvárost.

Müller Anikó Hanga

Az „Arany háromszögben” található, Bécs, Budapest és Pozsony között félúton. Az államalapítás idején Szent István püspökséget alapított és székesegyházat építtetett itt. A török időben Bécset védő végvár volt. 1566-ban leégett a város, az erőd kivételével. Újjáépítésekor a középkori görbe utcák helyett derékszögű utcahálózatot jelöltek ki, amely a mai napig megvan a belvárosban.

A székesegyház, háttérben a Püspökvár. A 15. században a székesegyház jobb oldali részéhez Hédervári János győri püspök kápolnát építtetett, itt őrzik a Szent László-hermát, s itt van a vértanú püspök, Apor Vilmos márvány síremléke

Az 1809. évi kismegyeri csatában a francia sereg kezére került, Napóleon egy éjszakát töltött el a városban. Az 1830-as években a közvetítő kereskedelem legfontosabb hazai állomása volt, évente négyszáz hajó fordult meg Győrött. Bécs felé gabonát, dohányt, gyapjút, bőröket, lovat, ökröt, sertést, mézet, viaszt, gubacsot szállítottak, onnan épületfát, vasat, fényűzési cikkeket hoztak. Az 1980-as években megindult a történelmi városmag tervszerű helyreállítása, ezért 1989-ben elnyerték a műemlékvédelem Europa Nostra-díját.

A Káptalan-dombon látható Győr ősi központja, az Árpád-kori Szent Lázár-templom feltárt alapfalai

Barokk hangulatú belvárosa számtalan látnivalóval gyönyörködtet. A város szimbóluma a neobarokk városháza. A Káptalan-domb tetején, a bazilikában őrzik Szent László hermáját, melynek tisztelete a monda szerint az 1762-es földrengéshez kötődik. Ekkor az emberek Szent Lászlóhoz folyamodtak segítségért. A város megmenekült, Zichy Ferenc püspök pedig elrendelte az ereklye ünnepélyes körbehordozását minden évben. A körmenet a kommunista időkben szünetelt, de a hagyomány ma is él. A bazilika román stílusban épült, a tatárjárást követően a gótika, majd a török uralom után a barokk jegyében épült újjá. Az északi mellékhajó látnivalója az 1655-ben Írországból hozott Könnyező Szűz Mária- kép, mely 1697. március 17-én, Szent Patrik ünnepén vérrel verejtékezett. A 15. században a székesegyház jobb oldali részéhez Hédervári János győri püspök kápolnát építtetett, itt őrzik a Szent László-hermát, s itt van a vértanú püspök, Apor Vilmos márvány síremléke.

A Káptalan-dombon található Győr ősi központja, az Árpád-kori, Szent Lázár-templom feltárt alapfalai. A Püspökvár a Káptalan-domb legmagasabb pontján áll, a mindenkori győri püspök lakóhelye. Magja a négyemeletes lakótorony, mely két emelet magasságig hasáb alakú, robusztus építmény, felső része barokk. A Püspökvár ad otthont Apor Vilmos – akit az épületbe menekült asszonyok és lányok védelmezése közben szovjet katonák agyonlőttek – állandó kiállításának. A Bécsi kapu téren, a Rába partján áll a karmelita templom és rendház, a folyóparton Szent István szobra Medgyessy Ferenc alkotása. Győr szimbólumát, a vaskakast a törökök a város elfoglalásakor állították széljelzőként a Dunakapu térre.

Az Apor Vilmos-emlékkiállítás részlete Fotó: Müller Anikó Hanga/Napló

A megszálló seregek vezetője hitt abban, hogy a vár bevehetetlen, büszkén jósolta, Győr akkor lesz ismét keresztény kézen, ha a vaskakas elkezd kukorékolni, és az alatta lévő félhold teliholddá változik. Amikor a vár visszavételére vonuló magyar sereg elérte a Fehérvári kaput, egy bátor huszár felmászott a vaskakashoz, és az éj leple alatt ott várakozott napfelkeltéig. A hajnali derengésben trombitájával utánozta a kakaskukorékolást, és mivel a felkelő nap sugaraiban a félhold teliholdként pompázott, a törökök azt hitték, a jóslat beteljesedett. A nagy pánikban felrobbantották a lőporos hordókat, megpecsételve ezzel a csata sorsát.

A Széchényi téren visszacsöppenünk a barokk korba. Itt van a Loyolai Szent Ignác bencés templom, a rendházzal, iskolával, a Patikamúzeum, a Vastuskós, az Apátúr- ház, a régi városháza, a Xantus János Múzeum, a Lloyd-palota. A városháza börtönének egyik leghíresebb foglya a „lőcsei fehér asszony” volt. Korponainé Géczy Juliannát azzal vádolták, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején segített az ostromló császári csapatok kezére juttatni Lőcse városát, itt, az egykori piactéren a tömeg szeme láttára a hóhér bárddal ütötte le fejét.

A 17. századi Kreszta-házban látható Kovács Margit győri születésű kerámiaművész életmű-kiállítása. A város szépsége rengeteg kis mozaikdarabkából áll össze, amit a történelem, a gazdaság, a kultúra, a sport, a természet, a szakrális értékek alkotnak. Az év minden szakában nívós programokkal, fesztiválokkal várnak mindenkit.

A VÍZ AZ ÚR

Győr legjelentősebb folyója a Mosoni-Duna, amelyet a Dunával együtt szabályoztak. A város másik nagy folyója a Rába, ennek szabályozását 1893-ban fejezték be.

A harmadik folyó a Rábca. A Répce és a Rábca ugyanazon folyó nevei: a Hanság területén felveszi a Kis-Rábát, innentől hívják Rábcának. Győrben termálvizeket is találtak.

A Marcalt szabályozásakor, 1893-ban a Rába torkolata közelében, annak régi medrébe vezették át.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában