Az elfeledett ékszerdoboz

2018.08.26. 08:00

A Rijeka mellett található Bakar igazi gyöngyszem egy öbölben

A horvát tengerparton, a Kvarner-öböl északnyugati részén, Rijekától alig több mint 10 km-re található a festői kisváros, a másfél ezres lélekszámú Bakar. Az UNESCO Világörökség része.

Horog László

Az utóbbi két évtizedben Rijekából kifele jövet, vagy befele menet többször elhaladtam Bakar mellett, az autópályáról látszottak a tengerparti falu ódon házai, de egyszer sem tértem le a sztrádáról. Ezúttal célzottan oda igyekeztem. A harmadik legnagyobb horvát várost, a 130 ezres Rijekát már kiolvastam, eljött az ideje Bakar megismerésének. Rijekából kifele jövet az autópályán Zadart, Krk-et és Crikvenicát nagy betűkkel jelölik, ám Bakar csak pár kilométer megtétele után tűnik fel, szerpentines úton ereszkedünk le a partig, a látvány a település óvárosához közeledve nem kimagasló, a komoly, ipari kikötő rozsdás daruival, valamint az öböl túloldalán egy szintén nem hivalkodóan elegáns kokszolóüzemmel, a távolban pedig az olajfinomítóval. Viszont a közöttes terület egy mese, türkizkék tengerrel, a vízen békésen ringatózó hajókkal, ódon házakkal, a dombra épült város legmagasabb pontján helyezkedő templommal és a tőszomszédságában épült Frangepán várral.

Szombat késő délelőtt a nap érthetően perzsel, az első gondolat érthetően a lubickolás a tengerben, ám itt azt nem lehet, a településnek strandja nincs, az ipari kikötő, valamint az egyéb tevékenység miatt a víz amúgy sem feltétlenül alkalmas a csobbanásra. Bakar vonzerejét csodás fekvése és panorámája jelenti. Az árak jók, az egyik parti kávézóban és pékségben a kapucsínó forintálisan 450, a népszerű, a Balkánon kultikusnak mondható lepény – a helyi pizza -, a sajttal és krumplival töltött burek ugyanennyi. Turista alig van, helyi, középkorú férfiak kávéznak és beszélgetnek békésen, valamint a környék napilapját böngészik. Leginkább a sportoldalt, a futballal kapcsolatos híreket, ami nem is csoda, indul a horvát bajnokság, az érdeklődés természetesen nagy, érthető is, a közelmúltban szerzett világbajnoki ezüst okán.

Bakar – magyarul Bánréve, olaszul Buccari – horvátul rezet jelent, arra a könyvekben nincs utalás, miért ezt adták neki az alapítók. A község két részből áll, a parti szakaszból és a felső városrészből. Már Krisztus előtt is lakott volt a terület, a 3. században illírek éltek itt, ez a nép uralkodott az Isztriai félszigettől kezdve, egészen a mai Albániáig. A rómaiak az időszámítás előtti 2. században vették át a hatalmat, Sempronius Tuditanus római helytartó érkezett, az illírek hadakoztak ugyan, de alulmaradtak, a Római Birodalom fennhatóság alá kerültek, hosszú évszázadokra. A bukás után, 476-ban a bizánci uralom következett, ezen időszakban jöttek az avarok, valamint a szlávok. A horvát királyok a 9. századtól diktáltak, három évszázaddal később Horvátország a Magyar Királyság fennhatósága alá került, II. András úgy döntött, a virágzó kereskedő és kikötővárost a Frangepánoknak adományozza. A törökök állandó támadásai miatt nehéz időszak következett, a tengeri és szárazföldi kereskedelem is megsínylette a harcokat. A Zrínyi család lett Bakar ura, a törökökkel való hadakozás befejezése után a velenceiekkel küzdöttek a helyiek, majd a Habsburgok irányítottak, Mária Terézia idején ismét fellendülés következett, a település szabad királyi városi ranghoz jutott. Később a franciákhoz került, majd a horvátokhoz.

Az közel 5 kilométeres öbölben barangolunk, a tekintet a kohót és a kokszolót nem pásztázza, a velencei stílusú házakat annál inkább. Az óváros fele indulunk, sikátorok között, a felfele lépcsőzés kissé fárasztó a rekkenő hőségben, de azzal nyugtatjuk magunkat, maja a tetőről parádés lesz a panoráma. Ez meg is valósul, szűk utcácskákon haladunk előre. A legmagasabb ponton található a háromszintes vár, illetve inkább várkastély, amit a 16. században húztak fel a Frangepánok, a törökök elleni küzdelmek idején. Négyszög alapú épületegyüttes, fedett, félköríves bástyával. Tőszomszédságában magasodik a Szent András plébániatemplom, amit 1325-ben 1750-ben földrengés tett a föld színével egyenlővé, később újjáépítették. Harangtornya a csoda kategóriájába tartozik. Nem csak külleme és magassága miatt, 1710-ben építették, túlélte a nagy földrengést és a későbbi, kisebb mozgásokat is.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!