Interaktív túrára hívják az olvasókat a temetőben

Pék Pál költő, pedagógus, újságíró, Szoliva János költő, valamint Ördög Ferenc nyelvész. A város kulturális életének kiemelkedő alakjainak síremlékeit látogatta meg nemrégiben Kardos Ferenc városvédő, aki interaktív temetői túrára hívta olvasóinkat.

Benedek Bálint/Zalai Hírlap

Fotós: Szakony Attila

Fotós: Szakony Attila

A Tripammer utcai temető kulturális értékeit és a nevezetes kanizsaiak emlékeit szedte csokorba A nagykanizsai Központi Temető Kulturális Kalauza című könyv. A Nagykanizsai Városvédő Egyesület gondozásában megjelent kötetet a szervezet tagja, Kardos Ferenc jegyzi. Számára fontos volt, hogy a temetőbe látogatók hiteles képet kaphassanak eleink munkásságáról, érdemeiről, melyért büszkén tekinthetünk rájuk. A városvédő elkötelezettségét jól jelzi, hogy a világjárvány előtt több túrát is tervezett a sírkertbe, hogy a középiskolásokkal megismertesse azokat az embereket, akik a múltban naggyá tették a várost. A költők és nyelvészek emlékét a városban több helyütt őrzik, a Halis-könyvtárban olvasótermeket neveztek el róluk.

Szoliva János síremlékénél is megállt a temetői túrán Kardos Ferenc városvédő

Egyikőjük, Szoliva ­János a XVIII. tömb, 2. sor 27. helyén található sírhelyen nyugszik 2014. december 29-én bekövetkezett halála óta. Magyar–pedagógia szakos középiskolai tanárként a pedagóguspálya számos területén dolgozott. Első verseit az 1970-es években Fodor András jelentette meg a Somogy című folyóiratban. Később szerepelt több irodalmi folyóiratban. Összesen 17 önálló kötete jelent meg, az utolsó kettő már posztumusz.

Innen néhány lépésre, édesanyja családi sírboltjában nyugszik Pék Pál. Költő, pedagógus, újságíró, irodalomszervező volt, és a Pannon Tükör kulturális folyóirat alapító főszerkesztője; 2008-ban hunyt el.

Pék Pál édesanyja síremlékében nyugszik, mely ugyancsak felkereshető a sírkertben
Fotók: Zalai Hírlap/Szakony Attila

Kardos Ferenc elárulta: a pécsi egyetemi évek alatt kötött mély barátságot költő- és pedagógustársával, Takács Lászlóval, akinek megszerkesztette és kiadta válogatott kötetét. 1959-től kezdődően írt verseket, novellákat, kritikákat. Első irodalmi kapcsolatai a somogyi irodalmi műhelyekkel létesültek, elsősorban Takáts Gyulával. Később a Magyar Írószövetség tagja lett, elsősorban Szakolczay Lajossal, Kiss Benedekkel, Oláh Jánossal, Utassy Józseffel, Nagy Gáspárral tartott kifejezetten jó irodalmi és baráti kapcsolatot. Kötődött egykori tanára, Harkány László irodalmi köréhez. Tíz önálló kötete jelent meg.

Továbbsétálva a temetőben, az I-1. tömb, bal oldalsor, 9-10. helyén találjuk a 2015-ben elhunyt Ördög Ferenc nyelvész, pedagógus síremlékét. A hűségét választott városához, Nagykanizsához, iskolájához mi sem bizonyítja jobban, mint hogy pár évi könyvtárosi kitérővel, folyamatosan itt tanított, innen ment nyugdíjba 1995-ben. Mind­eközben tanított a felsőoktatásban, és a kanizsai Halis-könyvtár munkatársa lett.

Kardos Ferenc kiemelte: nyelvészként elsősorban a személynevek és a földrajzi nevek területén mozgott otthonosan, sokak számára amolyan kalauzként is. Adattárai, melyek kutatómunkájának eredményei, reprezentatív és nagy mennyiségű forrásanyagukkal ma már nélkülözhetetlenek a társadalomtudomány számára.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában