érintetlen erdők és vizek

2021.05.24. 11:00

A természetet kedvelők vezetett túrákon járhatják be a dunai holtágak környékét

Igazi fogalom Gemenc a természetkedvelők számára: vadregényes, érintetlen erdők és vizek világa, ahol csak madarak és vadak járnak. Gazdag növény- és állat­világa Európában egyedülálló, 1977 óta természetvédelmi oltalommal óvott tája Magyarországnak. A Duna–Dráva Nemzeti Park területén, a Sió dunai torkolatától Báta községig terjedő 18 ezer hektáros terület nagy része évről évre napjainkban is víz alá kerül.

Osváth Sarolta

A patkó alakú különleges holtág ideális helyszín a madárlesre

Fotó: Osváth Sarolta

A Duna egykor az alföldi sík területen lelassulva iszapból és homokból zátonyokat épített, állandóan változtatta medrét, számos holtágat alakított ki magának. Az 1810-es folyamszabályozás meggyorsította a természet munkáját azzal, hogy a folyót gátak közé terelték, és a holtágak jó része mesterségesen lefűződött a folyóról, majd feltöltődött, illetve kiszáradt. Szerencsére a sárközi területen az árvízvédelmi töltéseket viszonylag távol építették a Dunától, így a gát és a folyó közötti részen fennmaradtak a természetes holtágak és szigetek. Gemenc ezért lehet ma már Európa egyik legnagyobb összefüggő, védett hullámtere.

A Decsi-Nagy-Holt-Duna a természet igazi „szentélye”, ahová a halászok ladikkal sem mehetnek be bármikor Fotó: Osváth Sarolta

A számos gyönyörű dunai holtág közül a jelentősebbek közé tartozik a Nyéki-Holt-­Duna és a Decsi-Nagy-­Holt-Duna is, ahová túránk vezetett. Mindkettőt folyamatosan víz borítja, hol magasabb, hol alacsonyabb vízszinttel, így az értékes élővilág, főleg a vonuló madarak számára ideális táplálkozóhely. Pörböly határában a gátőrházat elhagyva olyan érzésünk támad, mintha más világba csöppentünk volna. Letérve a gátról elsőként a Nyéki-Holt-Duna felé tartottunk, s már az első percekben beszippantott a hullámtér különös élővilága, a harsogó zöld erdők buja rengetege.

Nem kellett szakértőnek lenni ahhoz, hogy észrevegyük a fafajok változatosságát, a fiatal füzek, a karcsú nyárfák és szilek, a terebélyes kőrisek és egy-egy öreg tölgy látszólag békés együttélését. S ott vannak még az ember számára áthatolhatatlannak látszó bozótokat alkotó cserjék, a som, a ritka fekete galagonya, összevissza kúszik a szúrós hamvas szeder, hogy aztán a nedves talajon a sásfélék sűrű csomói állják útjukat. És mindenhol nőnek a gombák, a fűfélék és egyéb ritkaságok.

A patkó alakú különleges holtág ideális helyszín a madárlesre Fotó: Osváth Sarolta

Ezekben az erdőkben nem lehet csak úgy, egyedül kalandozni, már csak azért sem, mert bármikor előtűnhetnek az erdő nagyvad lakói, a méltóságteljes mozgású híres gemenci gímszarvasok vagy a kicsinyeiket terelő és ilyenkor ugyancsak harcias vaddisznók. A vízparti sás rejtekében felbukkanhat a vadászó róka, estefelé a vadmacska, a nyest. A természetkedvelő turisták vezetett túrákon, tanösvényeken végighaladva ismerhetik meg a természet ritka kincseit.

A Decsi-Nagy-Holt-Duna a természet igazi „szentélye”, ahová a halászok ladikkal sem mehetnek be bármikor, a madarak költési idején semmiképpen. A patkó alakú különleges holtág igazi madárparadicsom, ahol a nádasban fészkelő szárnyasok teljesen zavartalanul élik az életüket. Barna kánya, rétisas, csörgő récék tűntek fel a távcső látóterében. A nádasokból pedig időnként kibukkantak az ott fészkelő hófehér kis és nagy kócsagok, bakcsók, a gémek több fajtája.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!