2021.05.02. 07:00
Ma már turistalátványosság az egykor ütegekkel védett erődítmény
A tengermelléki olasz karsztvidék száz évvel ezelőtt maga volt a földi pokol, a legkegyetlenebb harcok színtere. A véráztatta Szent Mihály-hegyen az eredeti frontállapotok helyreállítása nyomán körbejárhatjuk a sziklába vájt tüzérségi lőállásokat.
A Magyar Honvédelmi Minisztérium emlékköve az olasz és magyar hősök előtt tiszteleg
Fotó: Laskovics Márió/Napló
Monte San Michele (magyarul Szent Mihály-hegy) magaslat Olaszországban, Gorizia város és az Adriai-tenger legészakibb vizei közelében, a Doberdó-fennsíkon. A 275 méter magasságú nyereg Sagrado közelében, a San Martino del Carso nevű településrész és Savogna d’Isonzo község között helyezkedik el. Csúcsáról látható az Adriai-tenger északi vidékének egy jelentős része, az Isonzó folyó torkolata és az egész Gradói-lagúna.
Az első világháború egyik legvéresebb csataszínhelye, melyet magyar katonák védtek az olasz hadsereg ismétlődő támadásai ellen. Azért volt fontos pozíció, mert a csúcsról ellenőrizhető az Isonzó alsó folyásának és Gorizia környékének egy tekintélyes része. A mészkő magaslatokba rendkívül nehéz lövészárkokat mélyíteni. A harcok kezdetén még nem is voltak, s ez iszonyú szenvedéseket okozott a tüzérségi tűznek kitett katonáknak. Az első isonzói csata után a Doberdót védő Osztrák–Magyar Monarchia lövészárkokkal és kavernákkal – azaz a hegyi terepen állásharcok idején a katonák, lőszer, élelem számára mélyen a sziklába vájt üregrendszerrel – szabdalt, nagy kaliberű ütegekkel támogatott erődítménnyé alakította a hegyet. Az olaszok ekkor még hiába igyekeztek elfoglalni. A magyar csapatok hősiesen védekeztek a túlerő ellen, és sok embert áldozva óriási veszteségeket okoztak az olaszoknak, akik végül a hatodik isonzói csatában foglalták el a hegyet. Később újra osztrák–magyar kézre került. A hegytető emlékkörzet.
A mementók állítását még a háború közben elkezdték az olaszok. Ahogy felérünk a hegytetőre, jobbra egy kis hadimúzeum látható, körülötte több emlékmű és ágyú, szemben pedig egy csodás panorámát nyújtó, fényképezésre hívó terasz. A múzeum mellett van a sziklabunker bejárata, a szűk folyosókat a lőállások törik meg, melyekből hiányoznak az ágyúk, helyettük – a helyszín varázsán túl – képes információs táblák által elevenedik meg a történelem.
A Szent Mihály-hegyről Giuseppe Ungaretti, a 20. század olasz irodalmának egyik legnagyobb költője is írt, mivel e fronton is harcolt. Amit átélt, verssé fűzte össze: pattogó sorok, nyers és szívbemarkoló szavak, az emberi élet átfogalmazása, de nem tagadása.
