Pókokat is azonosítottak a 85 millió éves fosszilis fenyőgyantából

Az Ajka-Csingervölgyben, a Molnár Gábor parkerdőben levő múzeum több szempontból is egyedülálló és különleges. Alapításakor, 1965-ben ez volt az ország első olyan ipari jellegű skanzenje, melyet egykori bánya területén hoztak létre, az épületek és a gépek egy része onnan maradt meg. Az egykori Ármin aknát 1959-ben azért szüntették meg, mert függőlegesen eldeformálódott, nem tudták leküldeni a kasokat, így a szén elszállítása is lehetetlenné vált. 

Az aknagépházban látható az a kétdugattyús gőzgép, amely az utolsóként működött aknaszállító gépként gőzzel Magyarországon, 1904 és 1959 között mozgatta a kasokat. Egy szomorú esemény is fűződik a helyhez, ott történt az ország második legtöbb emberéletet követelő bányaszerencsétlensége 1909. január 14-én reggel, amelyben 55 bányász lelte halálát, emléküket kopjafa őrzi. 

Az udvaron számos érdekességet talál a látogató. A Karlik-féle kötélszállító gép a völgyben kihajtott György táró aljától a függőleges aknáig segített a szállításban. Alsócsingerből a föld alatt továbbította a bányászati segédanyagokat, felfelé a szenet. A berendezés egy elhagyott épületben állt, miután a tulajdonos önkormányzat azt lebontotta, vették ki onnan, és szállították fel a múzeumba. Az ünnepélyes átadást két éve a bányásznapon tartották. Az 1926-ban a Skoda-gyárban gyártott gép nagyon ritka, Magyarországon ezen kívül még egyről van tudomásuk a szakembereknek. A budapesti vidámpark hullámvasútjának egyik gépe is ez a gyártmány. Előnye, hogy nagyobb súly esetén is stabilan fogja a kötelet. A kiállítás része többféle bánya­vasúti mozdonykocsi-különlegesség is, amelyből talán két-három van az országban. A bányaművelésben alkalmazott kaparó-, szalagberendezés, fő­teszénomlasztásos pajzsberendezés, vitla, fúrógép, szivattyú. A bemutató táróban a bányában alkalmazott összes biztosítási módot és fejlődését mutatják be.  

A kiállítóhely másik, országosan egyedülálló leleteket bemutató része az őslénykőzettár, ahol az Ajkához közeli Iharkúton fellelt dinoszaurusz­maradványokból és a kutatáskor használt eszközökből láthatók darabok. Az egyik dinó a város és az ismert geológus nevét viseli: Ajkaceratops kozmai. Kozma Károly egykori geológus indította el az iharkúti ásatásokat vezető ajkai Ősi Attilát szakmájában. 

Az ország legnagyobb szabadtéri ipari skanzenje valamely kiállítási darabjának bárki az örökbefogadója lehet. A Fogadj örökbe egy gépet programban a szakemberek saját munkájukkal, mások anyagi hozzájárulással tarthatják karban a választott berendezést. Horváth Károly múzeumvezetőtől megtudtuk, egy csille már felújítás alatt áll, hamarosan megszépülve kerül vissza a helyére. Az örökbefogadóknak programokat szerveznek, céljuk, hogy kialakuljon egy közösség a kiállítóhely körül.