Utazó

2022.07.25. 08:00

Toszkán életérzés a horvát félszigeten

A keleti oldal felől közelítünk az Isztriai-félsziget belseje felé. Ehhez először el kell jutnunk a majd 1400 méter magas Ucka hegység túloldalára.

Mihovics József

Motovun, a filmfesztiválok városa, amelyet sok tízezren keresnek fel nyaranta. A dombtetőre csak gyalog lehet feljutni

Forrás: TZ Istria

Az ötezer-egynéhány méter hosszú alagút bejáratánál csúcs­időben számolni lehet a kocsisorok feltorlódására. Várakozás közben látjuk, épül a másik vágat, amely két év múlva készül el, s kiküszöböli a szembejövő forgalmat. Akik túra keretében megmászták a hegyet, állítják: lélegzetelállító panoráma nyílik a Krk, a Losinj és a Cres szigetre, továbbá a Kvarner-öbölre, valamint az olasz és a szlovén Alpokra. Kivételesen tiszta időben a velencei Szent Márk tér kontúrjai is kirajzolódnak. 

Isztria belseje – mintha Toscanában járnánk…
Forrás: TZ Istria

A három oldalról tengerrel határolt földnyelv mértani közepe, Pazin (olaszul Pisino) felé vesszük az irányt. Innen a legtöbb autós megállás nélkül siet tovább az Adria partja felé, pedig a helynek komoly a magyar történelmi vonatkozása. Itt játszódik kamasz- és ifjúkorunk kedvenc olvasmánya, Jules Verne (magyarosan Verne Gyula) Sándor Mátyás (eredeti nyelven Ma­thias Sandorf) című kalandregényének nyitókötete. A mű cselekményének középpontjában a magyar szabadságharc bukását követően kibontakozó összeesküvés áll. Sándor Mátyás erdélyi nemes és társai – Szatmár László gróf és Báthory István – az osztrák császári zsarnokság ellen szövetkeznek, de árulás áldozatai lesznek. A pazini várbörtönbe vetik őket, ahonnan a főszereplő csodával határos módon megmenekül. A francia szerző részletekbe menően ír a sziklaszirtre emelt erődről s az alatta tátongó 130 méter mély szakadékról. Ezen leereszkedve old kereket hősünk, s föld alatti vízfolyáson át jut el a 10 kilométer mélyen tengerbe nyúló fjordszerű Lim-csatornáig, amely mostanság az itt tenyésztett kagylóiról, halairól híres. Irodalomtörténeti források szerint 1883 őszén a szerző úgy kezdett a regény írásához, hogy személyesen nem járt a kérdéses helyen. Járt viszont más tengereken, családjával a Saint-Michel jachtján bebarangolta Málta partjait egészen a marokkói Tangier kikötőig. Az isztriai s azon belül a pazini részletek leírásában kortársa, Charles Yriarte idevonatkozó útirajzaira támaszkodott. Fényképeket a település egykori elöljárójától kapott, ezek alapján készültek a regény illusztrációi. A helyiek büszkék arra, hogy a francia író az ő kis településüket választotta regénye egyik kulcsjelenetéhez, ezáltal világszerte ismertté tette Pazint. Tiszteletük jeléül utcát neveztek el róla, sőt évente Verne-napokat tartanak június 26. tájékán, amikor 1867-ben Sándor Mátyás és társai kiszöktek a várbörtönből. 

A pazini várbörtön, alatta a mély szakadékkal, amelyen át rejtélyes körülmények között szökött meg Sándor Mátyás
Forrás: TZ Istria


Jól hangzó anekdota szerint a titokzatos hely Dantét (1265–1321) is megihlette: innen mintázta az Isteni színjáték első énekében a pokolba vezető utat, ahol minden belépőnek fel kell hagynia minden reménnyel. Ami bizton állítható: a költő és filozófus firenzei kiűzetése után megfordult Pólában, ezt meg is említi munkájában, így akár Pazinban is járhatott. 
Kimeríthetetlen az isztriai látnivalók listája. Még úgy is, hogy az ismertebbeket kihagyjuk, például a part menti Umag óvárosát a 13–15. századból, aztán a Porecsben található Eufrázia-bazilika bizánci műkincseit, avagy Rovinj hegyre kapaszkodó sikátorait. Nem is említve a világ hatodik legnagyobb, viszonylag jó állapotban megőrzött amfiteátrumát Pólában, amelyet egy lapon emlegetnek a római Colosse- ummal. Pólában egykoron a gladiátorok 20 ezer néző előtt vívták élet-halál harcukat, ahol manapság más tömegrendezvényeket tartanak – igaz, egyszerre „csak” ötezer nézővel, így nyaranta nemzetközi filmfesztivált – idén már a hatvankilencediket –, valamint hangversenyeket és színházi előadásokat. 

Sétára csábítanak a szűk sikátorok
Forrás: TZ Istria


Bármerre járunk, mindenütt Toscanát idéző táj fogad: hullámzó domboldalak lenyűgöző panorámával, szemre is tetszetős szőlősorok, olajfaligetek, ahol az extra szűz olíva terem. És hát a végpontokon mindig ott a smaragdzöldbe hajló kékség, a tenger. 
A sziget legjeinek sorába tartozik Hum, a világ legkisebb városkája, a középkor igézetével. Már csak tíz házban laknak állandóan, a többi apartmanként szolgál. Köszönhetően a település egykori kommunális ellátottságának, volt, amikor kétezer embernek szolgált állandó otthonaként. Érdemes fél vagy akár egész napot rászánni, sétálni kockaköves főutcáján, elmerengeni a múlton, élvezni a háborítatlan nyugalmat, netán megízlelni a földi javakat. A konobában (vendéglőben) megkóstolhatjuk a marhasültet, amely a biokörülmények között tartott, őshonos szürke marha (boskairna) húsából készül. Ehhez a környék őshonos vörösbora, a teran illik. Isztria másik jellegzetes helyi nedűje a rizlingfélék családjához tartozó fehér malvázia. A félszigeten egyébként egymást érik a szőlőültetvények, 10 ezer hektáron termesztik a bornak valót. 

Hum, a világ legkisebb városkája
Forrás: TZ Istria


Ugyancsak Toscanát idézi Motovun. A település kelta eredetű, neve a montana szóból ered. Olaszul ma is így nevezik, ami azt jelenti, hogy város a hegyen. Akárcsak Itália szóban forgó vidékén, a domb lábánál itt is nagy par­koló várja az utasokat. Innen kell gyalog felkaptatni a 277 méter magas, meredek dombtetőre. A gyaloglás felér egy kisebb túrával, a fáradozásért kárpótol a csodálatos kilátás, amely a festői tájra nyílik. A várfal, a tornyok, a román és gótikus építmények hamisítatlan középkori hangulatot árasztanak. A sikátorok közt barangolva egy kafic (kávézó) teraszán ülhetünk le. A kisvárosnak mindössze hatszáz lakója van, akiknek a fele olasz. Nyaranta turisták százai, ezrei tódulnak ide. Óvárosának főtere filmvetítésekre termett. A nagy nyári mozifesztivál idején, egész júliusban, napközben a régi, de légkondicionált teremben várják az érdeklődőket, ám ahogy lemegy a nap, alábbhagy a hőség, a vetítések már a szabadban, a csillagos ég alatt zajlanak. 
A környék, a festői Mira folyó völgye a szarvasgomba őshazája. Itt terem a tartuffe fehér fajtája, amely értékesebb a feketénél, az igazi ínyencek igen nagyra tartják. A fehér csupán itt és az olaszországi Alba környékén terem, termeszteni nem lehet. Ennek a fajtának intenzívebb az illata és íze. Grammját szinte arany- áron mérik. Átlagos súlya negyven vagy száz gramm, de 1999-ben egy kutyus itt szagolta ki a világ legnagyobb példányát, amely 1,31 kilót nyomott, s bekerült a Guinness- rekordok könyvébe. 
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!