A csapodár férj és a hűséges feleség legendája övezi a sztrecsényi várat

Szlovákiában járunk, ahol lépten-nyomon a magyar történelem emlékeivel találkozunk. A Vág völgyében fekszik Sztrecsény (szlovák nevén Sztrecsno), a ma alig két és fél ezer lakosú szlovák település, amely egykor stratégiai fontosságú uradalmi székhely, várispánság is volt. A várat a XIII. században építették a Vág-folyó partján magasodó sziklaoromra. Ennek köszönhetően, az egyik legbiztonságosabb magyar várnak számított. Lenyűgöző az építők emberi teljesítménye, amellyel létrehozták a később királynőknek is otthont adó, az utókor szemében építészeti műalkotásnak számító erődítményt, amely magán viselte a történelmi korok építészeti stílusainak változásait, a gótikától a reneszánszig.

Az írásos emlékek alapján az ősi várat a Balassa nemzetség emelte, ennek volt része a Várhegy tetején ma is álló Öreg torony, melyet híd kötött össze a vár déli részeivel. Sztrecsnó XIV. század elején Csák Máté birtokaihoz tartozott, 1321-től pedig királyi vár lett, a XV. század elején Borbála, majd Erzsébet királynő birtokolta. Ők építtették az erődhöz a vár északi részén található palotaszárnyat és a várkápolnát. A további századokban a lipótszentmiklósi Pongrácz család, Corvin János, Szapolyai János, Kosztka Péter és Miklós, valamint Dersffy nádor és családja vette birtokba, de még Kinizsi Pált is említik.

Sztrecsnó várának nevezetességét természetesen valóságon alapuló legenda is táplálja. Wesselényi Ferenc a birtok ura ugyanis itt házasodott össze Bosnyák Zsófiával. Házasságukhoz fűződik az a legenda, amely ma is sokakat vonz a romantikus-misztikus helyszínre. Az ifjú férj ugyanis nem volt a hűség szobra, sőt, kifejezetten csapodár életet élt. Bosnyák Zsófia viszont a hűség és a boldogtalan szerelem, valamint a jóság és a jótékonyság mintaképe lett. A sokat szenvedett asszony jószerivel elsorvadt a folyton távol lévő férje iránti vágyakozástól, és a leírások szerint a vágtapolcai templomban holtan esett össze. Holttestét a várkápolnában helyezték örök nyugalomra, majd innét, mielőtt a várat Lipót császár parancsára felrobbantották volna, kimentették és visszavitték a templomba. A történet misztériuma, hogy a szent életű asszony teteme a kápolnában különös módon mumifikálódott, nem oszlott szét. A vágtapolcai templomban azonban 2009-ben egy vandál gyújtogató felgyújtotta Zsófia múmiáját, így most csak ennek mását szemlélhetjük meg, ismét a várkápolnában.

A történethez tartozik, hogy Wesselényi Ferenc hűtlensége nem a feleség képzeletének játéka volt, az asszony halála után ugyanis egy évvel elvette feleségül nagy szerelmét, Széchy Máriát. Ettől függetlenül a kápolna falán vár vitéz urának és a szentként tisztelt Zsófiának az arcképe függ.

A FOLYÓRÓL

Sztrecsénynél a Vág-folyón napjainkban is közlekedik még egy motor nélküli komp, amely a vízi közlekedés történetének rekvizituma, érdemes kipróbálni. 1992-ben felújították, vízre tették, napjainkban személyautó szállítására is alkalmas. A Vág a Duna bal parti mellékfolyója, mely a Fehér-Vág és a Fekete-Vág egyesülésével jön létre Királylehotánál. A Fehér-Vág északon, a Csorba-tó alatt, míg a Fekete-Vág délen, az Alacsony-Tátrában ered.