Utazó

2008.01.16. 07:44

A tél napfényes oldalán

Még hogy új nevezetesség az eplényi sípálya? Ugyan. Ott van az már a nyolcvanas évek óta, felvonózni is lehetett, már ha volt hó. Akkor meg mi változott? Azt hiszem, a hozzáállás. Mert a hegy a régi, és a tányéros felvonót sem cserélték ki. De minden egyéb megújult.

Fröhlich András

Eplény nevét vélhetően újra meg kell tanulniuk a síelőknek. A veszprémiek, zirciek persze ismerik, de nem túlzás állítani, az Észak-Dunántúl minden pontjáról vonzhat sportolni vágyókat. Az elmúlt hónapokban olyan beruházást hajtottak itt végre, amely az ország legmodernebb síterepévé emelte. Több mint háromszázmillió forintos beru- házásban 4,5 kilométeres pályarendszert hoztak létre új felvonókkal, fogadóval a völgyben és panorámás büfével a hegytetőn. Akad kölcsönözhető felszerelés, és kérhetünk oktatást is. De ami még fontosabb, kéttucatnyi hóágyú biztosítja a havat - nem véletlen, hogy még markáns pluszfokokban is síelhettem. 

Eplény csodálatos. Csúsztam hosszabb pályákon, jobb havon, de abban azért van valami bizsergető, hogy a belép- tető rendszer kijelzőjén magyarul jelenik meg a felirat: szabad. Igen, ez a mi terepünk, és nem kell szégyenkeznünk vele. Vannak persze az objektív adottságok. Az Ámos-hegy 530 méter tengerszint feletti magasságán nem várhatunk gleccserélményt, és az is biztos, hogy az ezerméteres pályahossz sem fog megnőni. De letaposott, karbantartott pálya fogadja a sportolót, a felvonónál pedig lapátos pályamunkások, akik szórják a havat, ahonnan kikopik. Mert kikopik, ez biztos, hiszen meleg van. Ebben sem kelhetünk versenyre a magashegységekkel. 

Viszont Veszprémtől 13 kilométer az út. Győrtől is alig több hatvannál.  Internetes útvonaltervezővel vakon odatalál az ember, ennek híján keressék az előbbi két város egyikét, és induljanak a másik felé, nem fogják eltéveszteni a skiarenát. Merthogy ez a neve: Nordica Skiarena Eplény. Szörnyű. Legalább lenne síaréna, így, ékezetekkel, az érthetően és magyarosan fejezné ki a valóban nagyívű vállalkozás lényegét. Mindegy, így sikerült. Annyi azért vigasztaló, hogy megjegyezhetetlen. 

Maga a létesítmény viszont nem. Vendégek, azt hiszem, mindig vannak. Hol többen, hol kevesebben. Szilveszterkor akkora volt a tömeg, hogy jegyet sem váltottunk, ötvenperces várakozásról szóltak az ismerősök. Igaz, akkor az új csákányos felvonó még állt. Szórták alá a havat. Mióta bevetésre kész, egy pillanat alatt harmadára csökkenthető a sor, hiszen a tányéros kapacitásának duplájával rendelkezik. December 14-én, egy hétfői nap délelőttjén meg alig voltunk harmincan. Pedig az öt pályából három nyitva állt, s ha kellett volna, a csákányos felvonót is beindítják. Na de ennyi emberért, érthető, hogy spóroltak. Arra kíváncsi is lennék, mennyi idő alatt térül meg a beruházás. 

A jegyárak európaiak, egy napra - 9-től 21 óráig - 4500 forint a felnőtt, de lehet délelőttre, délutánra, sőt estére is jegyet váltani 2400, 3000, illetve 2400 forintért. Jó hír, hogy elfogadnak üdülési csekket is. Valószínű, hogy az üdülés témáját körbejárva találunk rá annak okára is, miért a lanyha hétköznapi érdeklődés. A szolgáltatásra nem épült még rá a turizmus. Nincsenek családok, akik egy hétre azért jönnek a Bakonyba, amiért az Alpokba szoktak, nevezetesen, hogy alaposan kisíeljék magukat. Majd ez is meglódul. Egy kis hírverés egy ismert személlyel,  és beindulna a gépezet, csak szálláshely legyen elég. Meg hideg. Mert havat tudnak csinálni, de az a fránya hideg, az még okozhat meleg pillanatokat. 

Roppant szimpatikus, hogy a honlapjukon a nyitás pillanatától fogva él a fórum, pedig az első napokban kaptak kritikát szép számmal az üzemeltetők. De szemlátomást nem szégyellik, inkább tanulnak belőle. Igazuk van, senki sem fogja ajánlott levélben közölni, hogy a felvonó alatt túl huplis a talaj, kihullnak a kezdők és a snowboardosok. Hogy jó lenne, ha lapátolnának oda egy kis havat. Amikor én arra jártam, egy ősz szakállú bácsi bőszen szórta a bükkös erdő szinte utolsó hómorzsáit a talpam alá, igazán hálás voltam neki. 

Vannak további magyar specialitások is. A Vigyázat, nagyfeszültség, életveszély feliratú kapcsolóházban például amolyan melegedőt alakítottak ki maguknak az illetékesek, talán még ágyikó is nyújtózik benne, bár ez nem biztos. Alig lehetett meglesni a dolgot, mert az első métereken ránt egy kicsit a felvonó, figyelni kell, hogy ki ne essen az ember. Aztán az is kedves volt, ahogy a felső büfé dolgozója szállítmányozott. Lalira emlékeztetett az Üvegtigrisből, csak nem helyközi járattal tankolta az üzletét. Helyette sítalpra pattant, nyakában üres boroskannák, kezében teli szemeteszsákok, és neki a meredeknek. Ez ám az alpesi összetett. Nem is a motoros szán, meg a terepjáró, azok várhatnak, míg termőre fordul a vetés. 

Apropó, terepjáró. Az egyik legnagyobb élmény, hogy nincs parkolási díj. Emlékszem, korábban a szolgáltatás nulla volt, de azért megjelent egy favágó külsejű zord férfi, és bemutatkozásként egy összeget mormogott. Így aztán akadtak, akik a faluban hagyták a kocsit, és átkeltek a hágón, mégiscsak takarékos fajta a magyar. Most meg elkészült az ország legtöbb kezelt sípályájával rendelkező terepe - ez szó szerint idézet az egyik internetes síelős oldalról -, és nem kell parkolási díjat fizetni. Hát erre mondtam én az elején, hogy változott a hozzáállás. Meg arra a síoktatóra, aki nem akart lehúzni az ünnepek alatt. Négyéves a gyerkőcöm, és roppant magabiztosan azt nyilatkozta, idén ő is megtanul síelni. Hát jó. Telefon a honlapon megadott számra, ahol egyetértő hümmögés fogad egészen addig, míg az életkort be nem dobom. 

- Nézze, ilyen kis emberrel külön kell foglalkozni, és a legjobb, ha ön szeretteti meg vele ezt a sportot. Vállalom, ha gondolja, de meg fogja unni, ön pedig csak kidobta a pénzt az ablakon - ez volt a síoktató véleménye, és prófétának bizonyult. Kemény tizenkét percet síeltünk a sráccal, fogta a síbotomat, rogyasztotta a lábát, én meg húztam, aztán elfáradt, fázni kezdett, rájött, hogy éhes, pisilnie kell, és várják a Jézuskától kapott ajándékai is. Akkor tehát elbúcsúztunk a sípályánktól. De ha hideg van, megyünk újra. Csak úgy lazán az ovi után.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!